Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Szitakötők/Mocsári szitakötő

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3045 bájt

Kertészet

Mocsári szitakötő


Mocsári szitakötő
Mocsári szitakötő
(Libellula fulva, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovar! - Eszmei értéke:2 000,- Ft. (2016.)


A mocsári szitakötő a rovarok osztályában a szitakötők rendjébe sorolt a laposhasú acsák (Libellulidae) családjában a névadó Libella nem egyik faja.

,: Pontomediterrán jellegű faj, tehát a pontusi faunakerülettől a mediterrán faunavidékig fordul elő. Magyarországon nem gyakori, ezért védett.

Közepes termetű, viszonylag könnyen azonosítható szitakötőfaj.
Az imágó hossza 40–45 mm.
A fiatal imágók alapszíne élénk narancssárgás, olykor narancsvörös, a szárnyjegyük szürkés. Szemük üvegesen szürkés sárgásbarna. A nem sokkal a kibújás után mindkét ivar, de főleg a nőstények szárnyai végén megjelenő kisebb-nagyobb szürkés folt értékes megkülönböztető bélyeg, mert ilyesmi más hazai szitakötőfajnál nem fordul elő. A folt kiterjedése, erőssége egyedileg nagyon változó — olyannyira, hogy az idősebb hímeknél hiányozhat is.
Az ivarérett hím potroha hamvaskék, a potroh közepe táján kétoldalt rendszerint feketés folt látható, ami a nőstény kapaszkodásának nyoma. A potroh utolsó három szelvénye fekete.
Az ivarérett nőstény színe fakóbb, sötétebb barnássárga, szemük világosabb kékesszürke. Szárnyának elülső része narancssárgás, a szárny csúcsán kis barna folttal. A nagyon öreg nőstények potroha úgy besötétedik, hogy a mintázata szinte el is tűnhet. Ezek potroha kissé hamvas bevonatú lehet.
Széles, lapos lárvája 22–25 mm hosszú.
Szinkronizált kirepülésű faj; egy nemzedéke repül április legvégétől július végéig. Az éghajlat melegedésével megesik, hogy Magyarországon már április közepén szárnyra kap.
A dús növényzetű, hűvösebb és lassú vizű patakokat, kisebb-nagyobb csatornákat kedveli. Más, de hasonló körülményeket biztosító állóvizekben, akár átöblítődő mesterséges horgász- és halastavakban is megél.
Territoriális. A hím a reggeli órákban foglalja el a területet, amelyet nap közben őriz a betolakodóktól. Lárvaként kétszer telel át, mire kifejlődik. Főleg apró, vízi gerinctelenekkel táplálkozik.
Növényi szárak alsó részén párzik, az aktus hozzávetőleg negyed óráig tart.
A nőstény petéit magányosan, röptében rakja le úgy, hogy potrohának végét a vízbe mártogatja.
A peték az üledékben bújnak meg a lárva kikeléséig. Magyarországon védett

Természetvédelmi érték: 2 000 Ft

Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Mocsári szitakötő

A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári szitakötő témájú médiaállományokat.