Kertészet/Szitakötők/Fekete szitakötő
< Kertészet | Szitakötők
Fekete szitakötő
- (Sympetrum danae, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A fekete szitakötő az egész északi féltekén elterjedt, jellegzetes színezetű, kis szitakötőfaj.
- A fekete szitakötő az északi félteke mérsékelt és hűvös éghajlatú régióiban honos: Közép- és Észak-Európában, Szibériában, Japánban és Észak-Amerikában (Kanadában és az Egyesült Államok északi részén). Magyarországon a hegyvidékek lakója.
- Kis szitakötőfaj, testhossza 29–35 mm, szárnyfesztávolsága 45–55 mm között van. Az ivarérett példányok lábai és a szárnyjegye mindkét nem esetében feketék. A fiatalok szárnyjegye még világos, testük élénksárga-fekete mintás. A hímek fokozatosan besötétednek, míg szinte teljesen feketék nem lesznek, csak potrohuk oldalán látszik még sötétbarnán-sárgán korábbi mintázatuk. Szemük fekete, szárnyuk töve átlátszó. Más fajjal nem téveszthetők össze. A hímek potroha középen elvékonyodik, míg a nőstényeké hengeres.
- A fekete-sárga, idővel barnássárgává sötétedő nőstények hasonlíthatnak a rokon fajokra. Potrohuk felül sárga, alul fekete. Toruk fekete-sárgán tarkázott, oldalt három ferde sárga csík (két széles és közöttük egy keskeny, szakadozott) látható. A tor elején, felül fekete háromszög alakzat figyelhető meg. Szárnyuk töve halványsárga. A nőstények szeme felül barna, alul sárga.
- Lárvája hűvös, sokszor savanyú vizű kisebb tavacskákban, mocsarakban, lápi vizekben, öntözőcsatornában fejlődik. Viszonylag későn alakul át, az imágókkal július-október között lehet találkozni.
Forrás: Magyar Wikipédia: Fekete szitakötő
