Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Szitakötők/Feketelábú szitakötő

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3251 bájt

Kertészet

Feketelábú szitakötő


Feketelábú szitakötő
Hím közelről
Feketelábú szitakötő
(Gomphus vulgatissimus, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovar! - Eszmei értéke:5 000,- Ft. (2016.)


A feketelábú szitakötő a folyami szitakötők (Gomphidae) családjába tartozó, egész Európában elterjedt rovarfaj.
A testhossza 45–50 mm, szárnyfesztávolsága eléri a 60–70 mm-t. A nőstények és a fiatal hímek fekete-sárga mintásak, míg az idősödő hímek kizöldülnek. A hímek karcsú potroha a végén bunkósan megvastagszik, míg a nőstényeké többé-kevésbé egyenletesen vastag. A fiatal hímeket és nőstényeket a hátsó szárny alakja szerint is meg lehet különböztetni, míg a hímek szárnytöve horgas, a nőstényeké íves lefutású.
A zölddé váló kifejlett hím jobbára fekete potroha végén a 7-9. szelvény oldalán található foltok élénksárgák maradnak. Halványzöld vagy kékeszöld szemeik nem érnek össze a fejtetőn.
A hasonló fekete-sárga hazai szitakötőktől (sárgás szitakötő, csermelyszitakötő, erdei szitakötő) teljesen fekete lábai, valamint tor- és potrohmintázata különbözteti meg.
Európában és Nyugat-Szibéria déli részén elterjedt. Európában a legdélibb és legészakibb régiók kivételével mindenütt előfordul Dél-Svédországtól egészen Észak-Spanyolországig és Észak-Görögországig. Déli elterjedési vonala bizonytalan mert átmeneti formák (vagy hibridek) figyelhetők meg a Gomphus schneiderii-vel. A klíma melegedésével Britanniában mintegy 100 km-rel északabbra húzódott az 1970-es évekhez képest. Magyarországon az egész országban megtalálható, elsősorban a nagyobb folyók mentén.
Lárvája a kisebb-nagyobb, lassú folyású, iszapos aljzatú folyóvizekben él. Jellemzően a nagy folyók lassú szakaszain vagy a kisebbek sekély, iszapos szakaszain található meg. Ritkábban tavakban is előfordul.
Hazai rokonai közül a feketelábú szitakötő jelenik meg először május elején. A kifejlett imágók jó repülők, a víztől távol, a fák koronaszintjében vadásznak, ritkán szállnak le és nehéz őket megfigyelni. Párzási időben a hímek védik a területüket és a nyílt víz fölött járőröznek. A párosodásra többnyire a víztől valamennyire távolabb kerül sor, majd ezután a nőstények egyedül rakják le petéiket. A lárvák 3-5 éven át fejlődnek, nappal az iszapba rejtőznek és éjjel aktívak.
A feketelábú szitakötő populációit a vízszennyezés és -szabályozás, valamint a meder kotrása veszélyeztetheti. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Feketelábú szitakötő

A Wikimédia Commons tartalmaz Feketelábú szitakötő témájú médiaállományokat.