Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Szitakötők/Hegyi szitakötő

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3093 bájt

Kertészet

Hegyi szitakötő


Hegyi szitakötő
Hegyi szitakötő
(Cordulegaster bidentata, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovar! - Eszmei értéke:100 000,- Ft. (2016.)


A hegyi szitakötő hegyi erdők forrásainál, patakjainál előforduló, Dél- és Közép-Európában elterjedt, ritka szitakötőfaj.
Feltűnően nagy szitakötő, testhossza elérheti a 80 mm-t (ebből a potroh 52–63 mm), szárnyfesztávolsága a 90–105 mm-t. Egész teste sárga-fekete mintás. A potroh fekete alapján egyesével elhelyezkedő keskeny sárga gyűrűk láthatóak. A tor oldalán három-három ferde sárga sáv található. Sárga homlokán egy vízszintes, a homlok széleit el nem érő, fekete csík helyezkedik el. Tarkóháromszöge (az összeérő szemek mögött a fej hátsó részén) fekete. Szárnyjegye szintén fekete. A nőstények valamivel nagyobbak a hímeknél és potrohuk végén hosszú, fekete tojócső figyelhető meg.
A Szicílián élő alfaj, a Cordulegaster bidentata sicilica sárga mintázata kiterjedtebb.
Nagyon hasonlít hozzá a kétcsíkos hegyiszitakötő (Cordulegaster heros), amitől csak megfogva lehet megkülönböztetni a tormintázat apró részletei, a potrohfüggelékek állása és a szárny érmintázata alapján. Élőhelyük nagyrészt elkülönül az országon belül, de a Bakonyban együtt is előfordulnak.
Közép- és Dél-Európa hegyvidékeinek lakója. Nyugaton a Pireneusokig, keleten Kárpátaljáig terjed élettere. Magyarországon a Kőszegi-hegységből, az Északi-középhegységből és a Bakonyból ismert.
A hegyi szitakötő lárvája erdős hegyvidékek forrásaiban, patakjainak felső folyásán él, ahol a víz a kiszélesedő kisebb teknőkben viszonylag lassú áramlású. Előnyben részesíti a mészben gazdag vizeket és mésztufa-forrásokat. A lárva magyar viszonyok között öt, melegebb éghajlaton 4-5 évig fejlődik. Az imágók nem vándorolnak messze kikelésük helyétől. Május végétől június végéig repül.
Bár nagy területen elterjedt, specializált élőhelye miatt előfordulása ritka. Elsősorban az erdőművelés, az élőhelyeit tönkretevő erdészeti gépek és a fokozódó vízhasználat miatt csökkenő vízszint fenyegetik. Rosszul viseli a savas esők vagy a fenyőtelepítés miatti vízsavanyodást. Délen a melegedő éghajlat miatt a patakok kiszáradása is veszélyt jelent számára, mert azt nem tolerálja. Dél-Franciaországban és Görögországban több helyi populációja kipusztult a vízhiány következtében.
A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett státuszt kapott. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Hegyi szitakötő

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi szitakötő témájú médiaállományokat.