Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Szitkárfélék/Almafaszitkár

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

_

Állatok

Almafaszitkár


Almafaszitkár
lárva
Almafaszitkár
(Synanthedon myopaeformis, Syn: -)
Más neve(i): üvegszárnyú almafalepke


Az almafaszitkár a szitkárfélék családjának egyik, Magyarországon is honos faja.

Elterjedése, élőhelye

[szerkesztés]
Palearktikus faj, így Magyarországon is ott van mindenütt, ahol megtalálja tápnövényeit, elsősorban az almát.

Megjelenése

[szerkesztés]
Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye fénylő kék, a potrohgyűrűi viszont vörösek. A szárny fesztávolsága 12–22 mm.

Életmódja

[szerkesztés]
Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. A különféle stádiumú hernyók telelnek át a kéregbe rágott járataikban. Tavasszal, nyár elején bábozódnak az ugyancsak a kéregben kialakított bábkamrában. A bábállapot 2–3 hetes, a lepke kikelése előtt a báb nagyobbik felét kitolja.
Egész nyáron rajzik. A lepkék nappal aktívak. Virágokon táplálkoznak, de nagyon nehéz észrevenni őket, mert közönséges darázsra hasonlítanak.
Fő tápnövénye az alma, de kifejlődhet a birsben, a körtében és a szilvában is.
Kárképét könnyű felismerni egyrészt a megtámadott törzs- és ágrészeken törmelékbe tapadt, apró, barna ürülékszemcsék tömegéről, másrészt a kitolt bábhüvelyekről.
A hernyók járatai különösen gyakoriak a metszési felületeken, az oltás helyén vagy a vastagabb gallyak eltávolításakor ejtett sebek szélein keletkezett sebkalluszokban.
Régebben úgy tartották, hogy a legyengült, beteges fákon szaporodik el, a huszadik század második felében azonban a fiatal almaültetvények kártevőjeként vált ismertté.

Almafaszitkár

[szerkesztés]
Az almafaszitkár fő tápnövénye az alma, de a kártevő megtalálható a körtén, a birsen és a szilván is, e mellett a faiskolákban is gyakran előfordul.

Hernyói

[szerkesztés]
A hernyók a törzset és a vastagabb ágakat támadják meg, a kártételt többnyire rákszerű szövetburjánzás kíséri. A hernyók járataikat csak a kéreg szöveteiben készítik, a fás részekben nem károsítanak. Kártételük nyomán a kéreg sebesedik és a fa a sebeken keresztül gombabetegségekkel fertőződik.

Kártétel felismerése

[szerkesztés]
A megtámadott fás részeken apró barna ürülékszemcsék tömege látható. Ugyanott megtalálhatók az elhagyott bábhüvelyek is.
Az almafaszitkár egynemzedékű faj, különböző fejlődési stádiumú hernyók telelnek át a kéregben készített járataikban, ahonnan májusban kirajzanak.
Rendszeres sebkezeléssel a kártétel megelőzhető.

Lásd még: Égerfaszitkár Bögölyszitkár Homályos ködröpszitkár Ribiszkeszitkár


Magyar Wikipédia: Almafaszitkár
A Wikimédia Commons tartalmaz Almafaszitkár témájú médiaállományokat.