Állatok/Szitkárfélék
< Állatok
Állatok
Szitkárfélék
Szitkárfélék
- (Sesiidae, Syn: Aegeriidae)
- Más neve(i): üvegszárnyú lepkék
- A szitkárfélék rovarok osztályának a valódi lepkék rendjéhez, ezen belül a Heteroneura alrendág Sesioidea öregcsaládjának névadó családja.
- Üvegszárnyú lepkék a sarki területektől a trópusokig élnek. A legtöbb faj holarktikus; elterjedésük déli határa Etiópia, illetve Mauritánia. A Nyugat-Palearktiszban közel 130 fajukat mutatták ki – ezek közel harmadát Közép-Ázsiában, Anatóliában, illetve Európában, mintegy negyedüket az egykori kelet-mediterrán refúgiumokban. Viszonylag sok (17%) a nyugat-mediterrán (atlantomediterrán-, mauretániai) faj.
- Az egyéb fajok közül sok a széles elterjedésű szibériai, illetve holarktikus (Sesia apiformis Cl., Pennisetia hylaeiformis Lasp., Paranthrene tabaniformis Rott., Synanthedon formicaeformis Esp. stb.). Mások szekundér refugiumok endemizmusai (Bembecia iberica Špatenka, 1992, Synansphecia borreyi Le Cerf, 1922, S. atlantis Schwingenschuss, 1935 stb.). Különösen sok bennszülött reliktumfaj került elő az atlantomediterrán menedékhelyekről. Az úgynevezett arkto-alpin fajok (pl. Synanthedon polaris Stgr., Sesia bembeciformis Hb.) Európában csak szórványosak.
- Ez a monofiletikus csoport jól megkülönböztethető, élesen elkülönül a többi molylepkétől.
- Sárga vagy fehér, endofág hernyóik növények belsejében (fákban, gyökerekben) rágnak; egyesek mezőgazdasági kártevők.
- Zömmel kis, ritkábban közepes termetű imágóikat „hymenopteroid”, alkatúaknak nevezik, mivel megjelenésük a hártyásszárnyúakra (Hymenoptera: legyekre, darazsakra) emlékeztet. Mint nevük is mutatja, hátsó szárnyaik többnyire üvegszerűen átlátszók. A nagy, megnyúlt, keskeny első szárnyakon többnyire 3-3 pikkelymentes, ún. "üvegablak" van:
- ékfolt a középső cellában;
- a középcella alatt, a belső szegélyen ülő hosszú-mező;
- erekkel megosztott külső mező a külső szegélytér bazális részén.
- Több nemük (Paranthrene Hb. 1819, Bembecia Hb. 1819, Chamaesphecia Spuler, 1910) szárnyain az üvegmezők fejletlenek, egyes fajok elülső szárnyai teljesen pikkelyezettek.
- Szárnyuk erezete igen jellegzetes; a radius mindig ötágú. A hátsó szárnyakon az Sc ér többé-kevésbé visszafejlődött, az M és Cu erekről többnyire hiányzik az ágak egy része. Mind a három anális ér fejlett, és mindig van egy tapadósörtéjük is.
- A csápok vagy megnyúlt orsó alakúak szőrpamaccsal, vagy szál formájúak – ilyenkor egyik oldaluk fésűs. A hímek csápja mindig szőrös, a nőstényeké szőrtelen.
- A fejen közvetlenül a csápok mellett elhelyezkedő mellékszemek nagyon nagyok. A palpus maxillaris többnyire hiányzik, vagy nagyon csökevényes. A palpus labialis egyenes, mindig három részből áll, és rendszerint erősen pikkelyes. A pödör-nyelv többnyire jól fejlett, de néhány fajé visszafejlődött vagy hiányzik. A tor erős, a farpamaccsal díszített potroh vékony; rajta rendszerint sárga, vörös vagy fehér gyűrűket, illetve sávokat találunk. A nőstényeknek két genitália-nyílásuk (ditrysia) van, tojócsövük behúzható. Vékony lábaik viszonylag erősek és hosszúak, harmadik lábpárjukon közép- és végsarkantyúkat viselnek. A lábak pikkelyezése, színeik mintázata fontos határozó bélyeg.
- Az európai fajok imágói többnyire nappal repülnek és virágokról táplálkoznak. Csak néhány éjszakai fajuk van (mint például a Pennisetia hylaeiformis Lasp.). Nappali életmódjuk dacára az imágók megfigyelése és begyűjtése meglehetősen nehéz.
- Valamennyi faj hernyója endofág: lágyszárú növények gyökereiben, szárában, fák, bokrok ágaiban, illetve azok kérge alatt rágnak. A rendkívül fajgazdag családot két alcsaládra és további mintegy 180, alcsaládba be nem sorolt nemre bontják. Hazánkban 47 fajuk ismert.
- Albán szitkár (Bembecia albanensis) — Magyarországon szórványos
- Almafaszitkár avagy üvegszárnyú almafalepke, Synanthedon myopaeformis) — Magyarországon sokfelé előfordul
- Ásódarázsalakú szitkár (Chamaesphecia alysoniformis) — Magyarországon nem bizonyított
- Bangitaszitkár (Synanthedon andrenaeformis) — Magyarországon szórványos
- Bársonyszitkár (Chamaesphecia bibioniformis) — Magyarországon többfelé előfordul
- Bögölyszitkár, vagy üvegszárnyú nyárfalepke (Paranthrene tabaniformis) — Magyarországon közönséges
- Buckajáró szitkár (Chamaesphecia leucopsiformis) — Magyarországon szórványos
- [[Állatok/Szitkárfélék/Chamaesphecia aerifrons|Chamaesphecia aerifrons]]
- Csavardarázsalakú szitkár, avagy Farkasfűtej-szitkár, (Chamaesphecia astatiformis) — Magyarországon többfelé előfordul
- Csüdfűszitkár (Bembecia puella) — Magyarországon szórványos
- Darázslepke (Sesia apiformis = Aegeria apiformis) — Magyarországon közönséges
- Darázsszitkár (Synanthedon vespiformis) — Magyarországon sokfelé előfordul
- Dárdahere-szitkár (Bembecia uroceriformis) — Magyarországon szórványos
- Déli szitkár avagy Faliméhalakú szitkár, Synanthedon melliniformis) — Magyarországon szórványos
- Délvidéki szitkár, avagy Darázs alakú szitkár, Chamaesphecia doleriformis, Chamaesphecia colpiformis, Chamaesphecia doleriformis ssp. colpiformis) – Magyarországon védett; természetvédelmi értéke: 2000 forint — Magyarországon szórványos
- Dumont szitkár, avagy Dumont szitkára (Chamaesphecia dumonti— Chamaesphecia dumonti ssp. similis) — Magyarországon szórványos
- Égerfaszitkár (Synanthedon spheciformis) — Magyarországon sokfelé előfordul
- Fakínszitkár (Synanthedon loranthi) — Magyarországon szórványos
- Farkaskutyatej-szitkár (Chamaesphecia empiformis) — Magyarországon közönséges
- Fémdarázsalakú szitkár vörös szitkár, (Chamaesphecia chalciformis, Chamaesphecia chalcidiformis) — Magyarországon szórványos
- Fürkészszitkár (Bembecia ichneumoniformis) — Magyarországon többfelé előfordul
- Hangyaszitkár avagy üvegszárnyú fűzfalepke, Synanthedon formicaeformis) — Magyarországon többfelé előfordul
- Homályos ködröpszitkár, vagy kígyószisz-szitkár (Tinthia brosiformis = Sphynx brosiformis= Microsphecia brosiformis) — Magyarországon szórványos
- Istácgyökérszitkár (Synansphecia muscaeformis) — Magyarországon szórványos
- Középhegységi szitkár (Chamaesphecia nigrifrons, Chamaesphecia sevenari) — Magyarországon szórványos
- Kutyatejszitkár (Chamaesphecia euceraeformis, Chamaesphecia stelidiformis) — Magyarországon többfelé előfordul
- Légyalakú szitkár, avagy gyűrűs szitkár, Chamaesphecia annellata) — Magyarországon többfelé előfordul
- Légyszitkár (Chamaesphecia tenthrediniformis) — Magyarországon sokfelé előfordul
- Magyar szitkár (Chamaesphecia hungarica) – Magyarországon védett; természetvédelmi értéke: 2000 forint — Magyarországon többfelé előfordul
- Málnagubacsszitkár, vagy üvegszárnyú málnalepke (Pennisetia hylaeiformis = Bembecia hylaeiformis) — Magyarországon többfelé előfordul
- Mézgáséger-szitkár (Synanthedon mesiaeformis) — Magyarországon többfelé előfordul
- Mocsári szitkár (Chamaesphecia palustris) – Magyarországon védett; természetvédelmi értéke: 2000 forint — Magyarországon szórványos
- Napvirágszitkár (Synansphecia affinis) – Magyarországon védett; természetvédelmi értéke: 2000 forint — Magyarországon többfelé előfordul
- Naspolyaszitkár (Synanthedon stomoxiformis) — Magyarországon szórványos
- Nyírfaszitkár (Synanthedon scoliaeformis) — Magyarországon szórványos
- Ökörfarkkóró-szitkár (Chamaesphecia masariformis) — Magyarországon szórványos (Pastorális, 2011);
- Rekettyeszitkár (Bembecia megillaeformis) — Magyarországon szórványos
- Rezgőnyár-szitkár (Sesia melanocephala) — Magyarországon szórványos
- Ribiszkeszitkár avagy üvegszárnyú ribiszkelepke, Synanthedon tipuliformis) — Magyarországon közönséges
- Sárga hasú szitkár (Synanthedon flaviventris) — Magyarországon szórványos
- Sóskaszitkár (Synansphecia triannuliformis) — Magyarországon közönséges
- Spuler-szitkár avagy Spuler szitkára, Synanthedon spuleri) — Magyarországon szórványos
- Szúnyogszitkár avagy nyír üvegszárnyú lepke, Synanthedon culiciformis) — Magyarországon többfelé előfordul
- Tölgyfa-bögölyszitkár (Paranthrene insolita, Paranthrene insolitus) — Magyarországon szórványos
- Tölgyfaszitkár (Synanthedon conopiformis) — Magyarországon szórványos
- Török szitkár (Chamaesphecia anatolica) — Magyarországon szórványos
- Tülkös szitkár (Chamaesphecia crassicornis) — Magyarországon szórványos
- Zanótszitkár (Bembecia scopigera) — Magyarországon sokfelé előfordul
- Synanthedon cephiformis — Magyarországon nem bizonyított
- Magyar Wikipédia: Szitkárfélék
Forrás: