Kertészet/Rovarok/Közönséges darázs

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3755 bájt

Közönséges darázs


Közönséges darázs
Közönséges darázs
(Vespula vulgaris, Syn:Paravespula vulgaris)
Más neve(i): Nevezik még kecskedarázsnak is.



A kaparódarazsak az ízeltlábúak törzsének a rovarok osztályának a hártyásszárnyúak rendjébe és a fullánkosdarázs-alkatúak alrendjébe tartozó család.

Társas, redős szárnyú darazsak jellegzetes, sárga-fekete darazsak. Agresszív, ingerlékeny, erőszakos állatok. Mérgük, mellyel áldozatukat megbénítják biogén aminokból és polipeptidekből áll. :Az 1. potrohszelvényük legömbölyített, vagy széles és meredeken lemetszett. Szemeik megközelítően vese alakúak. Erős rágó szájszervük van. Erdőn, mezőn, lakásokban közönségesek.
Rovarokkal, gyümölccsel táplálkoznak. A mirigyeik váladékával kevert megrágott hússal etetik lárváikat. Egyéves családokban élnek, a telet csak a megtermékenyített fiatal nőstények vészelik át. Tavasszal ők alapítják az új családot. Társadalmuk fejlettsége nem éri el a méhek, vagy a hangyák államának szervezettségét, azonban már itt is megfigyelhetők a munkamegosztási kasztok.
Fészküket többnyire növényi anyagokból, elsősorban farostból készítik, melyet deszkákról, karókról rágcsálnak le. A nyálukkal összeragasztott pépből erős, ellenálló, rugalmas és jó hőszigetelő, papírszerű lemezeket készítenek. Ezekből alakítják ki a fészket, melyet fák odvába, növényekre, de lakásokban, a padláson is elhelyezhetnek.

Kecskedarázs

Mérete 11-19 mm. Fejpajzsán fekete hosszanti folt. Mindenütt közönséges. Kitűnően hőszigetelt, népes fészkeiket száraz, meleg zugokba, vagy föld alatti üregekbe építik. A fészek belsejére jellemző 30 °C-os hőmérsékletet még 12-15°C külső hőmérséklet mellett is képesek megőrizni.
Egészségügyi kártevőnek minősül, mivel mikrobiológiailag az egyik legszennyezettebb élelmiszerlátogató. Mindenevő lévén bármilyen eredetű szerves hulladékra rászáll.
Emellett szívesen laknak emberi otthonok közelében, és agresszíven védelmezik fészküket. Ezért a darázsfészkeket általában irtják. Közvetlen környezetünkben leggyakrabban a kecskedarázzsal találkozunk.

Hogyan védekezzünk a darazsak ellen?[szerkesztés]

Legegyszerűbb módja a védekezésnek, ha csapdával megfogjuk őket. A csapda is egyszerű… Veszünk egy átlátszó műanyag petpalackot. Középmagasságban vágunk rá egy-két, kb. 1 cm átmérőjű lyukat, majd félig megtöltjük alkoholos-cukros-vizes folyadékkal (sör, bor, pálinka), majd kihelyezzük oda, ahol a legtöbb a darázs. Cukros víz is megteszi, de akkor kis ecetet is tegyünk bele, a méhek védelmében. A folyadékot, ha megtelt darazsakkal, lehet újrahasznosítani, de nem ajánlott több mint három alkalommal, mert veszélyessé válik a benne elpusztult rovartetemek miatt! A kereskedelemben kapható szereket (spray) a reggeli (hűvösebb) órákban használjuk a darázsfészkek elpusztítására. A földalatti fészkeknek több kijárata is lehet!


Magyar Wikipédia:Közönséges darázs

Növények
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Tünethatározó
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Madarak
Emlősök
Növényvédő szerek
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Teendők a kertben
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Kertészet/Rovarok/Közönséges darázs témájú médiaállományokat.

Forrás: Papp László Zootaxonómia. (1996).


Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)