Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Rovarok/Almafaszitkár

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Synanthedon myopaeformis szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 3791 bájt

Kertészet

Almafaszitkár


Almafaszitkár
lárva
Almafaszitkár
(Synanthedon myopaeformis, Syn: -)
Más neve(i): üvegszárnyú almafalepke


Az almafaszitkár a szitkárfélék családjának egyik, Magyarországon is honos faja.

Elterjedése, élőhelye

[szerkesztés]
Palearktikus faj, így Magyarországon is ott van mindenütt, ahol megtalálja tápnövényeit, elsősorban az almát.

Megjelenése

[szerkesztés]
Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye fénylő kék, a potrohgyűrűi viszont vörösek. A szárny fesztávolsága 12–22 mm.

Életmódja

[szerkesztés]
Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. A különféle stádiumú hernyók telelnek át a kéregbe rágott járataikban. Tavasszal, nyár elején bábozódnak az ugyancsak a kéregben kialakított bábkamrában. A bábállapot 2–3 hetes, a lepke kikelése előtt a báb nagyobbik felét kitolja.
Egész nyáron rajzik. A lepkék nappal aktívak. Virágokon táplálkoznak, de nagyon nehéz észrevenni őket, mert közönséges darázsra hasonlítanak.
Fő tápnövénye az alma, de kifejlődhet a birsben, a körtében és a szilvában is.
Kárképét könnyű felismerni egyrészt a megtámadott törzs- és ágrészeken törmelékbe tapadt, apró, barna ürülékszemcsék tömegéről, másrészt a kitolt bábhüvelyekről.
A hernyók járatai különösen gyakoriak a metszési felületeken, az oltás helyén vagy a vastagabb gallyak eltávolításakor ejtett sebek szélein keletkezett sebkalluszokban.
Régebben úgy tartották, hogy a legyengült, beteges fákon szaporodik el, a huszadik század második felében azonban a fiatal almaültetvények kártevőjeként vált ismertté.

Almafaszitkár

[szerkesztés]
Az almafaszitkár fő tápnövénye az alma, de a kártevő megtalálható a körtén, a birsen és a szilván is, e mellett a faiskolákban is gyakran előfordul.

Hernyói

[szerkesztés]
A hernyók a törzset és a vastagabb ágakat támadják meg, a kártételt többnyire rákszerű szövetburjánzás kíséri. A hernyók járataikat csak a kéreg szöveteiben készítik, a fás részekben nem károsítanak. Kártételük nyomán a kéreg sebesedik és a fa a sebeken keresztül gombabetegségekkel fertőződik.

Kártétel felismerése

[szerkesztés]
A megtámadott fás részeken apró barna ürülékszemcsék tömege látható. Ugyanott megtalálhatók az elhagyott bábhüvelyek is.
Az almafaszitkár egynemzedékű faj, különböző fejlődési stádiumú hernyók telelnek át a kéregben készített járataikban, ahonnan májusban kirajzanak.
Rendszeres sebkezeléssel a kártétel megelőzhető.

Lásd még: Égerfaszitkár Bögölyszitkár Homályos ködröpszitkár Ribiszkeszitkár


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Almafaszitkár témájú médiaállományokat.

Forrás: Magyar Wikipédia w:Almafaszitkár

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).
,
Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).