Kertészet/Rovarok/Almafaszitkár

A lap mérete: 3853 bájt

Kertészet

Almafaszitkár

---

Almafaszitkár

lárva

Almafaszitkár

(Synanthedon myopaeformis, Syn: -)

Más neve(i): üvegszárnyú almafalepke

Az almafaszitkár a szitkárfélék családjának egyik, Magyarországon is honos faja.

Elterjedése, élőhelye

Palearktikus faj, így Magyarországon is ott van mindenütt, ahol megtalálja tápnövényeit, elsősorban az almát.

Megjelenése

Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye fénylő kék, a potrohgyűrűi viszont vörösek. A szárny fesztávolsága 12–22 mm.

Életmódja

Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. A különféle stádiumú hernyók telelnek át a kéregbe rágott járataikban. Tavasszal, nyár elején bábozódnak az ugyancsak a kéregben kialakított bábkamrában. A bábállapot 2–3 hetes, a lepke kikelése előtt a báb nagyobbik felét kitolja.

Egész nyáron rajzik. A lepkék nappal aktívak. Virágokon táplálkoznak, de nagyon nehéz észrevenni őket, mert közönséges darázsra hasonlítanak.

Fő tápnövénye az alma, de kifejlődhet a birsben, a körtében és a szilvában is.

Kárképét könnyű felismerni egyrészt a megtámadott törzs- és ágrészeken törmelékbe tapadt, apró, barna ürülékszemcsék tömegéről, másrészt a kitolt bábhüvelyekről.

A hernyók járatai különösen gyakoriak a metszési felületeken, az oltás helyén vagy a vastagabb gallyak eltávolításakor ejtett sebek szélein keletkezett sebkalluszokban.

Régebben úgy tartották, hogy a legyengült, beteges fákon szaporodik el, a huszadik század második felében azonban a fiatal almaültetvények kártevőjeként vált ismertté.

Almafaszitkár

Az almafaszitkár fő tápnövénye az alma, de a kártevő megtalálható a körtén, a birsen és a szilván is, e mellett a faiskolákban is gyakran előfordul.

Hernyói

A hernyók a törzset és a vastagabb ágakat támadják meg, a kártételt többnyire rákszerű szövetburjánzás kíséri. A hernyók járataikat csak a kéreg szöveteiben készítik, a fás részekben nem károsítanak. Kártételük nyomán a kéreg sebesedik és a fa a sebeken keresztül gombabetegségekkel fertőződik.

Kártétel felismerése

A megtámadott fás részeken apró barna ürülékszemcsék tömege látható. Ugyanott megtalálhatók az elhagyott bábhüvelyek is.

Az almafaszitkár egynemzedékű faj, különböző fejlődési stádiumú hernyók telelnek át a kéregben készített járataikban, ahonnan májusban kirajzanak.

Rendszeres sebkezeléssel a kártétel megelőzhető.

Lásd még: Égerfaszitkár Bögölyszitkár Homályos ködröpszitkár Ribiszkeszitkár

Magyar Wikipédia:Almafaszitkár

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Almafaszitkár

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,
Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).