Állatok/Férgek/Örvényférgek
Állatok
Örvényférgek
Örvényférgek
- (Turbellaria, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az örvényférgek a valódi szövetes állatok (Eumetazoa) közé tartozó ősszájúak (Protostomia) kládjában a laposférgek (Platyhelminthes) egyik altörzse mintegy 6500 ismert fajjal. Magyar nevüket a hasi oldal csillós hámjának örvénykeltő hatásáról kapták. Tudományos nevük viszont onnan ered, hogy ebben a hámban (epidermisz) — a rend tagjainak kivételével — nyálkapálcák (rhabditok) vannak. az ezekből kilövellhető nyálka egységes rétegként borítja be a hámot, és mind a zsákmányszerzéshez, mind védekezésre eredményesen használható.
- Testvércsoportjuk a lánctelepes féregszerűeké (Catenulida). Harmadik altörzsnek hagyományosan a módosult kültakarójú laposférgeket (Neodermata) tekintik. Ez a felosztás kladisztikailag helytelen, mivel a Neodermata az örvényférgekből leszármazott csoport, praktikus szempontból azonban igen kényelmes. Az egész világon megtalálhatók.
- Az Acoela és a Nemertodermata rendeket egyesek az Acoelomorpha törzsbe helyezik.
- Légzésük diffúz, tehát az oxigént egész testfelületükön veszik fel. A hámsejtek csillóinak két gyökérnyúlványa van, a kaudális és a rosztrális.
- A bomlásterméket és a felesleges vizet elővesécskéjük választja ki. A lángzósejtekből a bomlástermékeket az állat testében futó csőrendszer vezeti ki a testfelszínre. Központosított dúcidegrendszerük központja, a fejrészen 1 pár agydúc. Az idegkötegeket az axonok hozzák létre. Méretük változatos az 1 mm-nél is kisebbektől a több tucat centiméteresekig úgy, hogy többségük 1 cm-nél kisebb. Testük rendszerint lapított, ovális vagy levél alakú. Epidermiszük csillós, a levezetett csoportok hámsejtjei gyakran sokcsillósak.
- Emésztőrendszerük egynyílású, többnyire gazdagon elágazó. Szájuk rendszerint (de nem mindig) hasuk középtáján nyílik. Garatjuk egyszerű (pharynx simplex) vagy összetett (pharynx compositus) típusú; felépítése fontos rendszertani bélyeg. Fontos jellemzőjük, hogy a legtöbb faj garatja a szájnyíláson kiölthető. Középbelük egyszerű vagy elágazó, utóbbi esetben számos vakbélszerű mellékággal (diverticulum). Ezek a perifériákon összeolvadhatnak, ilyenkor egyfajta hálózatot alkotnak (például a Polycladida rend fajaiban). Az elágazó középbél egyrészt megnöveli az emésztő- és felszívó felületet, másrészt a tápanyagelosztásban is szerepet játszik, mint béledényrendszer (gasztrovaszkuláris rendszer).
