Állatok/Bagolylepkék/Szélesszárnyú aranybagoly
< Állatok | Bagolylepkék
Szélesszárnyú aranybagoly
- (Polychrysia moneta, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A Szélesszárnyú aranybagoly, a rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül a bagolylepkék családjához tartozó faj.
- Észak-Spanyolországban, Dél-Franciaországban, az Alpok déli oldalán, a Balkánon (Macedónia, Bulgária, Románia), majd tovább egyenesen az Ukrajnából a középső Uralig és a Bajkál-tóig gyakori. Megfigyelték még Törökország, Örményország , Azerbajdzsán területén és Irán északi részén. Északon a Brit-szigeteken, Észak-Írországban, Skandináviában (kivéve a legészakibb részeket), Észak-Finnországban, de túl az északi sarkkörön, Észak-Oroszországban az Ural-hegységben is előfordult. A faj előnyben részesíti a lombhullató erdőket, parkokat, kerteket.
- lepke: 40–45 mm szárny-fesztávolságú, első szárnyai rezes aranysárga színűek, sárgás-barnás jellegzetes, sötét erekkel, rajtuk ezüst folt vastag kerettel, és ennek az alakja nagyjából a nullára hasonlít. A hátsó szárnyak barnásszürkék.
- pete: gömbölyű, kissé lapított
- hernyó: 35 milliméter hosszú, a korai szakaszban sötét zöld, fekete pöttyökkel. A kifejlett hernyó világos zöld színű, fehér pöttyökkel.
- nemzedék: egy évben egy nemzedéke van, de egyes esetekben a részleges második generációja is lehet, az első május közepén a július elején, a második augusztustól szeptemberig rajzik, a második nemzedék nem jelentkezik minden évben.
- hernyók tápnövényei: sisakvirágfélék: Havasi sisakvirág (Aconitum napellus), karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum), farkasölő sisakvirág (Aconitum lycoctonum), ritkábban a sarkantyúfű (Delphinium), a kerti szarkaláb (Delphinium cultorum) és az európai zergeboglár (Trollius europaeus)
- Magyar Wikipédia: Szélesszárnyú aranybagoly
