Állatok/Bagolylepkék/Aranybagoly
< Állatok | Bagolylepkék
Aranybagoly
- (Diachrysia chrysitis, Syn: Plusia chrysitis)
- Más neve(i): közönséges aranybagoly, zöldfényű aranybagoly
- A közönséges aranybagoly a rovarok osztályának a valódi lepkék rendjéhez, ezen belül a bagolylepkék családjába tartozó lepkefaj.
- A közönséges aranybagoly elterjedési területe egész Európa, a sarki övezetig. A mély fekvésű területeken a leggyakoribb.
- A lepke nem ritka, mennyisége azonban erősen ingadozik. Minden évben nagyobb számban repül, de mivel éjszaka tevékeny, nem tűnik fel annyira, mint a gammabagolylepke (Autographa gamma).
- Ennek az aranybagolyfajnak az elülső szárnya feltűnően széles 1,4–2,2 centiméter hosszú, alapszíne szürkésbarna, két széles aranyos vagy arany-zöld sávval, melyek világos szegélyűek, és gyakran egymással össze vannak kötve. A hátulsó szárny barna vagy barnásszürke. Hernyója kissé araszolva mozog, csallánon, árvacsallánon él. A talajban fonadékban alakul bábbá.
- A közönséges aranybagoly ligeterdők, lápok, folyók és patakok mente, utak széle, kertek és parkok lakója. A lepke hernyói csalánnal, árvacsalánnal, pitypanggal és útifűvel táplálkoznak.
- Az aranybagolynak évente két nemzedéke van, az I. májustól július elejéig, a II. július végétől szeptember végéig repül. A hernyóidőszak az I. nemzedéknél szeptembertől májusig, a II.-nál júniustól júliusig tart. Az II. nemzedék által rakott tojásokból kikelő hernyók telelnek át, ők alakítják ki a következő év I. generációját.
Forrás: Magyar Wikipédia:Aranybagoly
Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935
Forrás: Kalmár-Csépe:Lepkék Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (Budapest), 1981. ISBN:963-11-2519-X
A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.
