Állatok/Bagolylepkék/Lápi aranybagoly
< Állatok | Bagolylepkék
Lápi aranybagoly
- (Syngrapha microgamma, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A rovarok osztályának a valódi lepkék rendjéhez, ezen belül a bagolylepkefélék családjába tartozó lepkefaj.
- Észak-Amerikában Kanadában, New York államban, Mainben, és a Nagy-tavaknál fordul elő, Európában Skandináviától Közép-Európán át Kelet-Ázsiáig elterjedt. Kedveli a lápokat, mocsarakat, mocsári erdőket.
Alfajok
- Syngrapha microgamma microgamma (Skandinávia, Baltikum, Lengyelország, Oroszország észak-európai része, Közép-Ázsia (hegységek), Kamcsatka)
- Syngrapha microgamma nearctica Észak-Amerika (Labrador-félsziget, Quebec, Yukon, Michigan, Wisconsin, Alberta, Brit-Kolumbia, Colorado)
- lepke: 26-30 mm szárny-fesztávolságú. Az első szárnyai szürkés barnák egy "u" vagy "v" alakú ezüst bélyeggel és a szárnyak közepének alján két tarajú barna folttal, a hátsó szárnyai fényes sárgák barna szegéllyel. A nőstények hátsó szárnyainál a barna szegély vastagabb és a fej szürkésbarna.
- hernyó: rozsdabarna egész testén végigfutó fehér oldalvonallal, apró kis fekete pontokkal minden szelvényben.
- nemzedék: egy nemzedékes faj, májustól júliusig rajzik. A lárva telel át.
- hernyók tápnövénye: (Ledum groenlandicum), törpe nyír (Betula nana), cinegefűz (Salix repens), hamvas áfonya (Vaccinium uliginosum), mocsári molyűző (Ledum palustre).
Forrás: Magyar Wikipédia: Lápi aranybagoly
