Címerhatározó/Ausztria címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Ausztria címere szócikkből átirányítva)
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Ausztria címerével foglalkozik.


Habsburg Birodalom[szerkesztés]

I. Rudolf (1218-1291)[szerkesztés]

I. Rudolf (1218-1291)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
I. Rudolf
IV. Rudolf herceg lovaspecsétjének elő- és hátlapja a habsburg tartománok címereivel
Hátlap

Megjegyzés: német király (1273), Habsburg grófja

Rüdolphus dei gracia Austrie et Styrie dux, Carniole et Marchie dominus, comes de Habispurc et de Kyburc, Alsacie lantgravius, serenissimi domini Rudolfi Romanorunm regis filius (1283)

I. Albert (1248-1308)[szerkesztés]

I. Albert (1248-1308)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
I. Albert

Megjegyzés: I. Rudolf fia, német király (1298), Ausztria hercege

Nos Albertus dei gracia de Habspurch et de Kiburch comes lantgravius Alsacie illustris domini Rudolfi Romanorum regis primogenitus et eiusdem per Austriam et Stiriam vicarius generalis (1282)

Wir Albrecht van gotes gnaden Hertzog van Osterich vnd van Steyr Herre ze Chrayn vnd zer Marke vnd ze Portenawe Grave ze Habspurch vnd ze Chiburch vnd LantGrave ze Ellesazze (1292)

II. Albert, osztrák herceg (1298–1358)[szerkesztés]

II. Albert, osztrák herceg (1298–1358)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
II. Albert pecsétje

Megjegyzés: osztrák herceg (1330. január 13. – 1358. augusztus 16.), Karintia hercege

(1330. január 13. – 1358. augusztus 16.)

IV. Rudolf, osztrák herceg (1339–1365)[szerkesztés]

IV. Rudolf, osztrák herceg (1339–1365)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
IV. Rudolf pecsétje
IV. Rudolf pecsétje

Megjegyzés: osztrák herceg (1358 – 1365. július 27.), Karintia hercege (1358 – 1365. július 27.), Stájerország hercege (1358 – 1365. július 27.), Tiroli gróf (1358 – 1365. július 27.)

III. Albert, osztrák herceg (1349–1395)[szerkesztés]

III. Albert, osztrák herceg (1349–1395)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
IV. Rudolf pecsétje

Megjegyzés: osztrák herceg (1365. július 27. – 1395. augusztus 29.), Karintia hercege (1365. július 27. – 1379), Stájerország hercege (1365. július 27. – 1379), Tiroli gróf (1365. július 27. – 1379)

II. Albert (1397-1439)[szerkesztés]

II. Albert (1397-1439)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
II. Albert

Megjegyzés: német király (1438), Magyarország és Csehország királya, Ausztria hercege

Wir Albrecht von gotes gnaden herczog ze Oesterreich, ze Steir, ze Kernden und ze Krain, markgraf ze Merhern und grave ze Tyrol etc. (1429)

Wir Albrecht von gotes gnaden kunig ze Ungern Dalmacien und Croatien etc. erwerlter kunig ze Behem hertzog ze Osterreich ze Steir ze Kernden und ze Krain markgraf ze Merhern und graf zu Tyrol etc. (1438)

III. Frigyes (1415-1493[szerkesztés]

III. Frigyes (1415-1493)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
III. Frigyes

Megjegyzés: Német-római császár (1452), német király (1440), Ausztria főhercege, Stájerország, Karintia hercege

Wir Fridreich von gotes genaden romischer kunig, czu allen czeiten merer des reichs, herczog czu Osterreich,a cze Steir, cze Kernnten und cze Krain, herre auf der Windischen marichc und cze Portenaw, graff cze Habspurg, cze Tirol, cze Phirtte und cze Kyburg, markgraff cze Burgows und landgrave in Ellsass (1443)

Wir Friedrich von gots gnaden Römischer kayser, zu allen zeiten merer des reichs, zu Hunngern, Dalmatien, Croatien etc. kunig, hertzog zu Österreich, zu Steir, zu Kernden vnd ze Krain, herr auf der Wyndischen Marich vnd zu Portenau, graue zu Habespurg, zu Tirol, zu Pfiert vnd zu Kieburg, marggraue zu Burgaw vnd lanntgraue in Elsazze, (1460)

I. Miksa (1459-1519)[szerkesztés]

I. Miksa (1459-1519)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
I. Miksa

Megjegyzés: Német-római császár (1493), német király (1486), Ausztia főhercege

Wir Maximilian von Gots Gnaden Romischer Kunig, zu allen Zeiten Merer des Reichs, zu Hungern, Dalmacien, Croacien etc. Kunig, Ertzherzog zu Österreich, Hertzog zu Burgundi, zu Brabant, zu Lothering, zu Steyr, zu Kerndten, zu Crain, zu Limburg, zu Lutzenburg und zu Geldern, Grave zu Flandern, zu Habspurg, zu Tyrol, zu Phirt, zu Kyburg, zu Arthois und zu Burgundi Phallenzgrave zu Henigaw, zu Holland, zu Seeland, zu Namür und zu Zutphen, Marggrave des Heiligen Romischen Reichs und zu Burgaw, Landgraf zu Elsas, Herre zu Frießland, auf der windischen Mark, zu Portenaw, zu Salins und zu Mecheln (1495)

Maximilianus divina favente clementia romanorum rex semper augustus: ac Hungariae Dalmatiae Croatiae etc. Rex: archidux Austriae; dux Burgundiae: Lottoringiae: Brabantiae: Stiriae: Carinthiae: Carniolae: Lymburgiae: Lucemburgiae: Gelriae: Lantgravius Alsatiae: Princeps Sueviae: Palatinus in Habspurg: et Hannoniae: Princeps et Comes Burgundiae: Flandriae: Tyrolis: Goritiae: Arthois: Hollandiae. Selandiae: Feretis. in Kiburg: Numurci et Zutphaniae: Marchio sacri romani imperii: ad Anasum: et Burgoniae: dominus Frisiae. Marchio Schlavoniae: Mechliniae: portus Naonis et Salinarum etc (1501)

Wir Maximilian von gots gnaden Romischer kunig, zu allen tzeitten merer des reichs, zu Hungern, Dalmacien, Croacien etc. kunig, ertzhertzog zu Osterreich, hertzog zu Burgundi zu Lotterick zu Brabant zu Steyr zu Kerrnden zu Crain zu Lymburg zu Lutzemburg und zu Gheldern, landtgrave im Ellsasz, furst zu Schwaben, phalltzgrave zu Hapspurg und zu Hoenigew, gefurster grave zu Burgundi zu Flandern zu Tirol zu Gortz zu Arthoys zu Holandt zu Seelandt zu Phiert zu Kiburg zu Namur und zu Zutphen, marggrave des heiligen Romischen Reichs, der Enns und zu Burgaw, herr zu Frieslandt auf der Windischen marhk zu Mechln zu Portenaw und zu Salins etc. (1502)

Maximilian par la grace de Dieu, eslu Empereur des Romains, toujours Auguste, Roy de Germanien, d'Ungherie, de Dalmacie, de Croacie &c. Archiduc d'Austriche, Duc de Bourgogne, de Lotthaire, de Brabant, de Stier, de Carinte, de Karniole, de Lembuorg, de Luxembourg & de Gueldres, Landegrave d' Elsace, [Prince de Swabie,] Palatin d'Abspourg & de Haynnau, Comte de Bourgogne, de Flandres, de Tirol, de Artois, de Gorice, de Hollande, de Zoellande, de Ferrete, de Kibourg, de Namur & Zuytphen, Marquies du Saint Empire & de Burgaw, Seigneur de Frize sur la Marche de Sclavonie, de Portenaw, de Salins, & de Malines (1516)

V. Károly (1500-1558)[szerkesztés]

V. Károly (1500-1558)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
V. Károly

Megjegyzés: Német-római császár (1530, lemondott 1556), német király (1519), Spanyolország királya, Ausztria főhercege

Wir Carl der fünfft von Gottes Gnaden erwehlter Römischer Käyser zu allen Zeiten Mehrer des Reichs, &c. König in Germanien, zu Castilien, zu Arrogon, zu Legion, beyder Sicilien, zu Jerusalem, zu Hungern, zu Dalmatien, zu Croatien, zu Navarra, zu Granaten, zu Tolleten, zu Valentz, zu Galitien, Majoricarum, zu Hispalis, Sardiniae, Cordubiae Corsicae, Murciae, Giennis, < Algarbien >, Algecire, zu Gibraltaris, und der Insulen Canariae, auch der Insulen Indiarum und Terrae Firmae, dess Meers Oceani &c. Ertz-Hertzog zu Oesterreich, Hertzog zu Burgund, zu Lottrik, zu Braband, zu Steyr, Kärndten, Crain, Limburg, Lüzemburg, Geldern, Calabrien, Athenarum, Neopatriae, &c. Grafe zu Flandern, zu Habspurg, zu Tyrol, [zu Görtz], < Parcinon >, zu Arthois und Burgund, Pfaltzgraf zu Hennegau, zu Holland, zu Seeland, zu Pfirdt, zu Kyburg, zu Namur, zu Rosilion, zu Territan, und zu Zutphen, Landgraff in Elsass, Margraf zu Burggau, zu Oristani, zu Gotziani, und des heyligen Römischen Reichs, Fürst zu Schwaben, zu Cathalonia, Asturia &c. Herr in Frießlandt, auff der Windischen Marcken, zu Portenau, zu Pisscaia, zu Molin, zu Salins, zu Tripoli und zu Mecheln &c. (1520)

I. Ferdinánd (1503-1564)[szerkesztés]

I. Ferdinánd (1503-1564)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
I. Ferdinánd
I. Ferdinánd magyar arany és ezüst pénzei

I. Ferdinánd császár és király kettős felségpecsétje, előlap, a Berzeviczyek 1560-as címeres leveléről
I. Ferdinánd császár és király kettős felségpecsétje, hátlap, a Berzeviczyek 1560-as címeres leveléről

Megjegyzés: Német-római császár (1558), Német király (1556), Magyarország, Csehország királya, Ausztria főhercege

Ferdinandus Dei gratia Princeps Hispaniarum, Archidux Austriæ, Dux Burgundiæ, Brabantiæ, Stiriæ, Carinthiæ, Carniolæ, Landgravius Alsatiæ, Comes in Habspurgi, Tirolis, Goritiæ, Ferretis, & in Kiburg, Marchio Sacri Romani Imperii, super Anasum & Burgauiæ, Dominus Marchiæ Sclavonicæ & Portus Naonis &c. (1521)

Wir Ferdinand von gots genaden printz in Hispanien ertzhertzog zu Osterreich, hertzog zu Burgundt, zu Steir, zu Kernndten, zu Crain, lanntgraue in Elsas, fürst zu Schwaben, gefürster graue zu Tyrol, zu Habspurg, zu Gortz, zu Phierdt, zu Kyburg, marggraue des heiligen Romischen Reichs, der Enns vnnd zu Burgaw, herr auf der Windischen Margkh vnnd zu Portenaw etc. (1522)

Wir Ferdinand von Gottes genaden, Printz und Infant in Hißpanien, Ertz-Hertzog zu Östereich, Herzog zu Burgund, zu Braband, zu Steyr, Kärndten, zu Crain, Fürst zu Schwaben, Gefürster Graff zu Habßpurg, zu Tyrol, zu Kyburg, [zu Phierdt] und zu Görtz, Landtgraff in Elßas, Margraff des Heiligen Reichs, ob de Ennß und zu Burgau, Herr auf der Windischen Marck, zu Portenau und zu Salins (1525)

Wir Ferdinandus von Gottes genaden Römischer König, zu allen Zeiten Mehrer des Reichs, in Germanien, zu Hungern Behem, Dalmatien, Croatien, und Sclavonien &c. König, Infant in Hispanien, Erz-Hertzog zu Oesterreich, Hertzog zu Burgundi, zu Braband, zu Steyer, zu Kernten, zu Krayn, zu Lutzelburg, und zu Wirtemberg, [ Ober- und Nider Schlesien ] Fürst zu Schwaben, Marggraff des Heilligen Römischen Reichs, zu Burggaw, zu Mähren, Ober- und Nider-Laußnitz, Graff zu Habspurg, zu Tirol, zu Pfierdt, zu Kyburg und zu Görtz, &c.. Landgraff in Elsaß, Herr auf der Wendischen March, zu Portenaw und zu Salins, &c. (1542)

II. Miksa (1527-1576)[szerkesztés]

II. Miksa (1527-1576)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
II. Miksa felségcímere

Megjegyzés: II. Miksa felségcímere Magyarország és Csehország címerével egyesítve. A kétfejű birodalmi sas mellén Ausztria és Címerhatározó/Kasztília címere látható hasított pajzsban (Miksa felesége Mária spanyol infánsnő volt), melyet az Aranygyapjas rend lánca vesz körül és a későbbi osztrák birodalmi korona egy korai változata fed. A sast Miksa fő országainak címere köríti. Az óramutató járása szerint az első Magyarország kettős keresztes címere, Címerhatározó/Dalmácia címere, Címerhatározó/Bosznia címere, a Burgundiai hercegség címere, Címerhatározó/Krajna címere, alul a Tiroli grófság címere, majd Címerhatározó/Stájerország címere, Ausztria címere, Címerhatározó/Horvátország címere, Címerhatározó/Csehország címere és végül Magyarország vágott címere.

Címzése:

Nos Maximilianus secundus, Dei gratia electus Romanorum imperator, semper augustus, ac Germaniae, Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatie, Sclavoniae, Ramae, Serviae, Gallitie, Lodomeriae, Cumaniae, Bulgariaeque etc. rex, archidux Austriae, dux Burgundiae, Brabantiae, Styriae, Carinthiae, Carniolae, Marchio Moraviae, dux Lucemburgae, ac superioris et inferioris Silesiae, Wirtembergae, et Thekae, princeps Sveviae, comes Habspurgi, Tyrolis, Ferretis, Kyburgi et Goritiae, landgravius Alsatiae, marchio Sacri Romani Imperii supra Anasum, Burgoviae, ac superioris et inferioris Lusatiae, dominus Marchiae Sclavonicae, Portus Naonis et Salinarum, etc.

Magyarul:

Mi II. Miksa, Isten kegyelméből mindig felséges, választott római császár és Németország, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária, stb. királya, Ausztria főhercege, Burgundia, Brabant, Stíria, Karintia, Krajna hercege, Morvaország őrgrófja, Luxemburg, továbbá Felső-, és Alsó-Szilézia, Württemberg és Téka hercege, Szvévia fejedelme, Habsburg, Tirol, Ferrete, Kiburg és Görz grófja, Elzász őrgrófja, az Enns felett fekvő Szent Római Birodalom, Bajorország, továbbá Felső-, és Alsó-Luzsácia őrgrófja, a vend őrgrófság, Pordenone és Salzburg ura, stb. (Nagytúri Thury Ferenc armálisa Prága, 1571. június 13.)

Wir Maximilian der Ander von Gottes genaden, Erwelter Römischer Kaiser, zu allen Zeiten merer des Reiches inn Germanien, zu Hungern, Behemb, Dalmatien, Croatien vnd Sclouonien &c. Künig, Ertzhertzog zu Österreich, Hertzog zu Burgundi, zu Brabanndt, zu Steyr, zu Kärndten zu Crain zu Lutzemburg, zu Wirttemberg, Ober- vnnd Nider Schlessien, Fürst zu Schwaben, Marggraue des Heilligen Römischen Reichs, zu Burgaw, zu Märhern, Ober vnnd Nider Laussnitz, Gefürsteter Graff zu Habspurgkh, zu Tyroll, zu Pfierdt, zu Khyburg vnd zu Görtz, &c. Landtgraue inn Elsass, Herr auf der Windischen March, zu Porttenaw vnd zu Salins, &c. (1568)

II. Rudolf (1552-1612)[szerkesztés]

II. Rudolf (1552-1612)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
Rudolf magyar koronázási érme
II. Rudolf
II. Rudolf garasa. 1594

Megjegyzés: Német római császár (1576, lemondott 1611), Magyarország, Csehország királya, Ausztria főhercege

Címzése:

NOS RUDOLPHUS SE cundus Dei gratia electus Romanorum Imperator Semper Augustus, ac Germaniae, Hungariae, Bohemiae, Dalmanie, Croatiae, Sclavoniae, Ramae, Serniae, Gallitiae, Lodomeriae, Cumaniae, Bulgariae, & Rex Archidux Austriae Dux Burgundiae, Brabantiae, Styriae, Carinthiae, Carmolae, Marchio Moraviae, Dux Luxemburgae, ac superioris & inferioris Slesiae, Wirtembergiae, & Thekae, Princeps Sueniae, Comes Habsburgi, Tyrolis Ferreti, Ryburgie & Goritiae, Landgravius Alsatiae, Marchio Sacri Romani Imperii, supra Anasum Burgoniae, ac superioris & inferioris Lusatiae Dominus Marchiae Sclavoniae, Portus Naonis & Salinarum. (A Jelachich család 1579-es armálisáról)

Wir Rudolph der ander von Gottes Gnaden erwehlter Römischer Käyser, zu allen Zeiten Mehrer des Reichs, in Germanien, zu Hungarn, Böheim, Dalmatien, Croatien, und Sclavonien &c. König, Ertzhertzog zu Oesterreich, Hertzog zu Burgund, zu Brabant, zu Steyer, zu Kärndten, zu Krain, zu Lützelburg, und Würtenberg, Ober- und Nieder-Schlesien, Fürst zu Schwaben, Marggraf des Heil. Römischen Reichs, zu Burgau, zu Mähren, Ober- und Nieder-Laußnitz, Gefürsteter Graf zu Habspurg, zu Tyrol, zu Pfirt, zu Kyburg und zu Görtz, &c. Landgraf in Elsaß, Herr auf der Wendischen Marck, zu Portenau und zu Salins, &c. (1577)

I. Mátyás (1557-1619)[szerkesztés]

I. Mátyás (1557-1619)
Kiscímer Középcímer Nagycímer

I. Mátyás
II. Mátyás magyar királyi (1608-1619) címere

II. Mátyás magyar királyi titkospecsétje, 1610.
II. Mátyás magyar koronázási érme
II. Mátyás függőpecsétje

Megjegyzés: Német-római császár (1612), német király (1611), Magyarország királya (II. Mátyás), Csehország királya, Ausztria főhercege

Mathias secundus dei gratia Hungariae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae etc. rex, designatus in regem Bohemiae, archidux Austriae, dux Burgundiae, Styriae, Carinthiae, Carnioliae et Wierttembergae, marchio Moraviae, comes Habspurgi, Tyrolis (1609) Matthias, Divinâ favente clementia Electus Romanorum Imperator Semper Augustus, ac Germaniæ, Hungariæ, Bohemiæ, Dalmatiæ, Croatiæ, Sclavoniæ, &c. Rex; Archi-Dux Austriæ, Dux Burgundiæ, Brabantiæ, Styriæ, Carinthiæ, < Carniolæ, &c.> Marchio Moraviæ, &c. Dux Lucemburgiæ, ac superioris & inferioris Silesiæ, Wirtembergæ, & Techæ, Princeps Sueviæ, Comes Habspurgi, Tirolis, Ferretis, Kiburgi, & Goritiæ, Landgravius Alsatiæ, Marchio S. R. Imp., [Burgoviæ,] ac superioris & inferioris Lusatiæ, Dominus Marchiæ Sclavoniæ, Portus Naonis, & Salinarum, &c. (1617)

II. Ferdinánd (1578-1637)[szerkesztés]

II. Ferdinánd (1578-1637)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
II. Ferdinánd

Megjegyzés: Német-római császár (1619), Magyarország, Csehország királya, Ausztria főhercege

Wir, Ferdinand der Under von Gottes Gnaden Erwöhlter Römischer Kaiser zue allen Zeiten Wehrer des Reichs in Germanien, zue Hungern, Böheimb, Dalmatien, Kroatien und Sclavonien rc. König, Erzherzog zue Oesterreich, Herzog zue Burgundt, zue Brabandt, zue Steyr, Kärndten, zue Crain, zue Luxemburg, zue Württenberg, Ober und Nieder Schlesien, Fürst zue Schwaben, Margrave des Heyligen Römischen Reichs zue Burgau, zue Mähren, Ober und Nieder Laußiz, Grave zue Habspurg, zue Tyroll, zue Pfierdt, zue Kyburg unnd zue Görz. rc. Landgrave in Elsaß, Herr auf der Windischen March, zue Portenau und zue Salins (1629)

Ferdinandvs Secvndvs Divina favente Clementia Electus Romanorum Imperator semper Augustus, ac Germaniae, Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae, Rex, Archidux Ausriae, Dux Burgundiae, Brabantiae, Stiriae, Carinthiae, Carniolae, Marchio Moraviae, Dux Lucemburgiae, ac Superioris & Inferioris Silesiae, Wirtembergae, & Teckae, Princeps Suevicae, Comes Habspurgi, Tyrolis, Ferreti, Kiburgi, & Goritiae, Lantgravius Alsatiae, Marchio Sacri Romani Imperii, Burgoviae, ac Superioris & inferioris Lusathiae, Dominus Marchiae Sclavonicae, Portus Naonis, & Salinarum, &c. (1635)

III. Ferdinánd (1608-1657)[szerkesztés]

III. Ferdinánd (1608-1657)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
III. Ferdinánd
III. Ferdinánd magyar királyi titkospecsétje, 1623

Megjegyzés: Német-római császár (1637), Magyarország, Csehország királya

Címzése: Nos Ferdinandus Tertius Dei Gratia Electus Romanorum Imperator semper Augustus, ac Germaniae, Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae, Ramae, Serviae, Galliciae, Lodomeriae, Cumaniae, Bulgariaque, etc Rex, Archi Dux Burgundiae, Brabantiae, Styriae, Carintiae, Carniolae, Marchio Moraviae, Dux Lucemburgiae, ac Superioris, et Inferioris Sylesiae, Wierthembergae, et Thekae, Princeps Sveviae, Comes Habsburgi, Tyrolis, Ferretis, Kiburgii et Goriciae, Landravius Alsatiae, Marchio Sacri Romani Imperii Supra Anasum, Burgoviae, ac Superioris, et Inferios Lusatiae, Dominus Marchiae, et Sclavoniae Portus Naonis, et Salinarium etc. (A Trsztenszky család armálisa, 1638)

Wir Ferdinandt der Dritte von Gottes gnaden Erwöhlter Römischer Kaiser zu allen Zeitten Mehrer des Reichs in Germanien, zu Hungarn Böhaim, Dalmatien Croatien vnnd Sclauonien etc. König Ertzhertzog zu Osterreich, Hertzog zu Burgundj, zu Brabant, zu Steyr zu Kärndten zu Crain, zu Lützemburg, zu Württemberg, Ober vnd Nider-Schlesien, Fürst zu Schwaben Marggraue dess Heiligen Römischen Reichs zu Burgaw, zu Mähren, Ober vnd Nider Laussnitz, Gefürster Graue zu Habspurg, zu Tyrol, zu Pfierdt zu Kyburg vnd zu Görtz etc. Landtgraue in Elsas, Herr auf der Windischen Marck, zu Porttenaw vnd zu Salins u. s. w. (1638)

IV. Ferdinánd (1633-1654)[szerkesztés]

IV. Ferdinánd (1633-1654)
Kiscímer Középcímer Nagycímer

Megjegyzés: cseh király (1646), Magyarország királya (1647), német-római király (1653). Még apja életében himlőbetegségbe esett és 1654. július 9-én meghalt.

Címzése:

I. Lipót (1640-1705)[szerkesztés]

I. Lipót (1640-1705)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
I. Lipót

Megjegyzés: Német-római cászár (1657), Magyarország, Csehország királya, ausztria főhercege

Lipót, az isteni kegyelem kedvezéséből kifolyólag a Rómaiak választott császára és Németalföld, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Ráma, Szerbia, Halics, Lodoméria, Kunország és Bolgárország stb. királya, Ausztria fôhercege, Burgundia, Brabant, Stájerország, Karintia, Krajna hercege, Morvaország ôrgrófja, Luxemburg, valamint Felsô- és Alsó-Szilézia, Würtemberg és Teck hercege, Svábország fejedelme, Habsburg, Tirol, Pfirt, Kyburg és Görz grófja, Elzász tartományi grófja, az Enns fölötti terület, Burgau, valamint Felső- és Alsó-Lausitz szent római birodalmi őrgrófja, Szlavónia őrgrófságának, Pordenone és Montesilvano ura, stb (1687)

Wir Leopold von Gottes gnaden Erwöhlter Römischer Kaiser, zu allen Zeiten Mehrer dess Reichs, in Germanien, zu Hungarn, zu Böheimb, Dalmatien, Croatien und Sclavonien &c., König, Erzherzog zu Osterreich, Hertzog zu Burgund, zu Brabandt, zu Steyer, zu Kärnten, zu Crain, zu Lützemburg, zu Württemberg, Ober- und Nieder-Schlesien, Fürst zu Schwaben, Marggraff dess Heiligen Römischen Reiche, zu Burgau, zu Mähren, Ober- und Nieder-Lausnitz, gefürster Graff zu Habspurg, zu Tyrol., zu Pfierdt zu Kyburg und zu Görtz, Landtgraff in Elsäs, Herr auff der Windischen Marck, zu Portenau und zu Salins (1679)

Nos Leopoldus Divina favente Clementia Electus Romanorum Imperator, semper Augustus, ac Germaniae, Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae, etc Rex, Archidux Austriae, Dux Burgundiae, Brabantiae, Styriae, Carinthiae, Carnioliae, Marchio Moraviae, Dux Lucemburgae, ac Superioris et Inferioris Silesiae, Wirtembergae et Teckae, Princeps Sueviae, Comes Habspurgi, Tyrolis, Feretis, Kyburgi et Goritiae, Landgravius Alsatiae, Marchio Sacri Romani Imperii, Burgouiae, ac Superioris et Inferioris Lusatiae, Dominus Marchiae Sclavonicae, Portus Naonis et Salinarum, etc. (1656)

I. József (1678-1711)[szerkesztés]

I. József (1678-1711)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
I. József
I. József ezüst tallérja

Megjegyzés: Német-római császár (1709), német király (1690), Magyarország és Csehország királya, Ausztria főhercege

Wir Joseph von Gottes Gnaden Erwählter Römischer Kayser, zu allen Zeiten Mehrer des Reiches, in Germanien, zu Hungarn, Böheimb, Dalmatien, Croatien und Sclavonien, König, Erzherzog zu Osterreich, Hertzog zu Burgund, zu Brabandt, zu Steyer, zu Karndten, zu Crain, zu Lützenburg, zu Würtemberg, Ober- und Niederschlesien, Fürst zu Schwaben, Marggraff des Heyl. Röm. Reiches, zu Bürgaw, zu Mähren, Ober- und Niederlausitz, gefürsteter Graff zu Hapsburg, zu Tyrol, zu Pfirdt, zu Kyburg und zu Görtz, Landgraff zu Elsaß, Herr auf der Windischen Marckh, zu Portenau und zu Salin (1708)

VI. Károly (1685-1740)[szerkesztés]

VI. Károly (1685-1740)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
VI. Károly
III. Károly magyar királyi kettős pecsétje, 1714

Megjegyzés: Nem voltak fiai, így a Pragmatica sanctio értelmében leánya, Mária Terézia utódai kerültek a trónra

Címei: Német-római császár (1711), Magyarország (III. Károly), Csehország királya, Ausztria főhercege.

Részletesebben: Kasztília, Leon, Aragónia, mindkét Szicília, Jeruzsálem, magyarország, csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország, Bulgária, Navarra, Grenada, Toledo, Valencia, Galicia, Majorca, Sevilla, Szardínia, Cordova, Korzika, Murcia, Jaén, Algarve, Algeciras, Gibraltár, a Kanári-szigetek, a Kelet- és Nyugat-Indiák, az Óceán szigeteinek és százazföldjének királya; Ausztria főhercege; Burgundia, Brabant, Milánó, Stájerország, Karintia, Krajna, Luxemburg, Württemberg, Felső- és Alsó-Szilézia, Athén, Neopatria fejedelme (dux); Svábország hercege (princeps); a Római Szentbirodalom, Burgau, Morvaország, Felső- és Alsó-Lausitz őrgrófja (marchio); Habsburg, Flandria, Tirol, , Barcelona, Ferrette, Kyburg, Görz, Roussillon, Cerdagne grófja; Elzász tartománygrófja (landgravius); Oristano márkija (marchio); Gociano grófja; a Vend őrgrófság, Portenau, Vizcaya, Molina, Salzburg, Tripoli, Mechelen ura

Carolus VI Divina Favente Clementia Romanorum imperator semper augustus, rex Germaniae, Castellae, Aragonum, Legionis, Utriusque Siciliae, Hierusalem, Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae, Ramae, Serviae, Galitiae, Lodomeriae, Cumaniae, Bulgariae, Navarrae, Granatae, Toleti, Valentiae, Galletiae, Maioricarum, Hispalis, Sardiniae, Corudubae, Corsicae, Murtiae, Giennis, Algarbis, Algeriae, Gibraltaris, Insularum Canariae, nec non Indiarum Orientalium, et Occidentalium insularum, ac terrae firmae, maris Oceani, archidux Austriae, dux Burgundiae, Brabantia, Mediolani, Stiriae, Carintiae, Carniolae, Luxemburgi, Wirtemberg, superioris et Inferioris, Silesiae, Athenarum, et Neopatrie. princeps Sveviae, marchio Sacri Romani Imperii Burgoviae, Moraviae, Superioris et Inferioris, Lusatiae, comes Habsurgi, Flandriae, Tirolis, Barchinonae, Ferreti, Kiburgi, Goritiae, Rossilionis, et Ceritaniae, landgravius Alsatiae, marchio Oristani, et Comes Gociani, dominus Marchae Sclavoniae, Portus Naonis, Vizcayae, Molinae, Salinorum Tripolis, et Merchliniae, etc. (1712)

Mi VI. Károly, Isten kedvezõ kegyelmébõl mindig felséges választott római császár, s Németország, Spanyolország, Castilia, Arragónia, Leon, mindkét Sicilia, Jeruzsálem, Magyarország, Csehország, Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok, Ráma, Szerbia, Galiczia, Lodoméria, Kumánia, Bulgária, Navarra, Granada, Toledo, Valencia, Galicia, Majorca, Sevilla, Sardinia, Cordova, Corsica, Murcia, Jaena, Algarbia, Algeria, Gibraltár, a Kanári szigetek, nemkülömben keleti és nyugoti India s a nagy tenger szigeteinek és szárazföldének stb. királya, Ausztria fõherczege, Burgundia, Brabant, Milano, Stajerország, Karinthia, Krajna, Luxemburg, Württemberg, Felsõ- és Alsó-Szilézia, Athene és Neopatria herczege, Svábország fejedelme, a római szent birodalom, Burgovia, Morvaország, Felső- és Alsó-Lausitz õrgrófja; Habsburg, Flandria, Tirol, Barczinona, Ferret, Kyburg, Görcz, Rosillon és Ceritánia grófja, Elsass tartomány grófja, Oristáni õrgróf, Gotschei gróf; a szláv őrgrófság, Naon kikötõ, Biscaja, Molin, Szalina, Tripolis és Mecheln ura stb. (1715)

Wir, Carl der Sechste, von Gottes Gnaden erwählter Römischer Kayser, zu allen Zeiten Mehrer des Reichs, [König] in Germanien, zu Castilien, Arragon, Legion, beyder Sicilien, zu Hierusalem, Hungarn, Böheim, Dalmatien, Croatien, Sclavonien, Navarra, Granaten, Toledo, Valenz, Gallicien, Majorica, Sevilia, Sardinien, Corduba, Corsica, Murcien, Giennis, Algarbien, Algeziern, Gibraltar, der Canarischen- und Indianischen Insulen, und Terrae firmae und des Oceanischen Meers, Ertz-Hertzog zu Oesterreich, Hertzog zu Burgund, zu Braband, zu Mayland, zu Steyer, zu Kärnthen, zu Crain, zu Limburg, zu Lützenburg, zu Geldern, zu Würtemberg , Ober- und Nieder-Schlesien, zu Calabrien, zu Athen, und zu Neopatrien, Fürst zu Schwaben, zu Catalonien und Asturien, Marggraff des Heil. Röm. Reichs, zu Burgau, zu Mähren, Ober- und Nieder Laußnitz, gefürsteter Graf zu Habspurg, zu Flandern, zu Tyrol, zu Pfirdt, zu Kyburg, zu Görtz und zu Artheis, Landgraff im Elsaß, Marggraff zu Oristani; Graff zu Goziani, zu Namur, zu Rußillion und Ceritania, Herr auf der Windischen Marck, zu Portenau, Biscaja, zu Molins, zu Salins, zu Tripoli und zu Mecheln (1713)

Wy Carel VI. door de gratie Godts verkoren Keyser der Romeynen, altydt vermeerder des Ryks , Koning van Duytslant, van Spagnien, van beede de Sicilien, van Hongaryen, van Bohemen, van Dalmatien, van Croatien, en Slavonien, Arts-Hertog van Oostenryk, Hertog van Bourgondien, van Brabant, van Milanen, van Mantua, van Styrien, van Carinthien, van Carniole, van Limburg, van Luxemborg, van Gelderen, van hoog en neder Silesien, en van Wirtenberg; Prins van Suaben; Marquis van het H. Ryk, van Burgau, van Moravien, van hoog en neder Lusace; Grave van Habsburg, van Vlaenderen, van Tirol, van Ferrete, van Kyburg, van Gorice, en van Naemen; Landt-grave van Alsacien; Heere van Marche van Sclavonien, van Port-Naon en van Salins, &c, &c. (1725)

Nos Carolus VI, Divina favente Clementia, electus Romanorum Imperator semper Augustus, ac Germaniae, Hispaniarum, utrisque Siciliae, Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniaeque Rex, Archidux Austriae, Dux Burgundiae, Brabantia, Mediolani, Mantuae, Stiriae, Carintiae, Carnioliae, Limburgi, Lucemburgi, Geldriae, Wurtembergae, Superioris et Inferioris Silesiae, Calabriae, Princeps Sueviae; Marchio Sacri Romani Imperii, Burgoviae, Moraviae, Superioris et Inferioris Lusatiae; Comes Habspurgi, Flandriae, Tyrolis, Ferretis, Kiburgi, Goritiae et Namurci, Landgravius Alsatiae, Dominus Marchiae Sclavoniae, Portus Naonis, et Salinarum, etc. (1736)

Mária Terézia (1717-1780)[szerkesztés]

Mária Terézia (1717-1780)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
Mária Terézia nagycímere. I. szívpajzs, II. boglárpajzs, III. nagypajzs. I. Címerhatározó/Ausztria címere, II. 1. Stájerország, 2. Karintia, 3. Krajna, 4. Habsburg, 5. Tirol, 6. Kiburg, 7. Görz, 8. Gradisca, 9. Burgau. III. A. Magyarország kispajzsa, 1. Magyarország sávjai, 2. Dalmácia, 3. Horvátország, 4. Szlavónia, mellette fent 1. Kasztília, 2. Leon, 3. Aragónia, 4. Szicília. Mellette B. Csehország kispajzsa, alatta 1. Morvaország, 2. Szilézia, 3. Felső-Lausitz, 4. Alsó-Lausitz. Magyarország alatt Erdély, szemben 1. Württemberg, 2. Svábország. Jobbra lent C. Burgundia kispajzsa, alatta 1. Brabant, 2. Limburg, 3. Luxemburg, 4. Jülich. Mellette a boglárpajzs alatt 1. Milánó, 2. Mantova, 3. az ékben Párma. Mellette D. Lotharingia kispajzsa, alatta 1. Jeruzsálem, 2. Toscana, 3. ifjabb Anjou-ház, 4. Bar.

Címzése:

Nos Maria Theresia, divina favente clementia regina Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae, archidux Austriae, dux Burgundiae, Brabantiae, Styriae, Mediolani, Carinthiae, Carnioliae, Mantuae, Parmae et Placentiae, Limburgiae, Lucemburgiae, Geldriae, Wirtembergae, superioris et inferioris Silesiae, princeps Sveviae et Transylvaniae, marchio Sacri Romani Imperii, Burgoviae, Moraviae, superioris et inferioris Lusatiae, comes Habspurgi, Flandriae, Tyrolis, Ferretis, Kyburgi, Goritiae, Gradiscae, Arthesiae, Namurci et Siculorum, Landgravia Alsaciae, domina marchiae Slavonicae, portus Naonis, Salinarum et Mechliniae, nupta dux Lothringiae et Barri, magna dux Hetruriae (Mária Terézia, magyar királynő és erdélyi fejedelem a cegei Wass családot grófi rangra emeli és cjmerbővítésben részesíti, 1744)

Másik címzés: Mi Mária Terézia, Isten kegyelméből a Rómaiak özvegy császárnéja, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária apostoli királynője, Ausztria főhercege, Burgundia, Felső- és Alsó-Szilézia, Brabant, Milánó, Stájerország, Karinthia, Krajna, Mantua, Párma, Placentia, Linburg, Luxemburg, Geldern és Württenberg hercege, a Szent Római birodalom, Magyarország, Burgovia, Felső- és Alsó-Luzácia őrgrófja, Svábország hercege, Habsburg, Flandria, Tirol, Terretum, Kyburg, Görz, Gradisca, és Arthesia grófja, Elzász tartományi grófja, Namur grófja, a Szlavón Marchia, Naon-i rév Salina és Mechlen úrnője (Bárdosy János armálisa, Bécs 1768.)

Másik címzés:

Mi Mária Terézia, Isten kedvező kegyelméből Magyar-, Cseh-, Dalmát-, Horvát-, Tótország, Ráma, Szerbia, Galiczia, Lodoméria, Kunország, Bulgária királynője; Ausztria főherczege; Burgundia, Brabantia, Felső- és Alsó-Szilézia, Majland, Styria, Karinthia, Karniolia, Mantua, Parma és Piacenza, Limburg, Luxemburg, Geldern, Württemberg herczege; Svévia fejedelme; a szent római birodalom, Burgau, Morva, Felső- és Alsó-Lausitz őrgrófja; Habsburg, Flandria, Tyrol, Ferrete, Kyburg, Görcz, Gradiska és Artois grófja; Elsass tartománygrófja; Namur grófja; a vend őrgrófság, Pordenone, Salzburg és Mecheln ura; Lotharingia és Bar herczegnője; Etruria nagyherczege stb. (1741. évi II. törvénycikk)

Másik címzés:

Mi Mária Terézia, Isten kedvező kegyelméből Magyar-, Cseh-, Dalmát-, Horvát-, Szlavonország, Ráma, Szerbország, Galiczia, Lodoméria, Kunország, Bolgárország királynője; Ausztria főherczege; Burgundia, Brabanita, Felső- és Alsó-Szilézia, Milano, Styria, Karinthia, Krajna, Mantua, Parma, Piacenza, Limburg, Luxemburg, Geldern és Württemberg herczege; Svévia fejedelme; a római szent birodalom, Burgau, Morva, Felső- és Alsó-Lausitz örgrófja; Habsburg, Flandria, Tyrol, Ferrete, Kyburg, Görcz, Gradiska és Artois grófja; Elsass tartománygrófja; Namur grófja; a vend őrgrófság, Pordenone, Salzburg és Mecheln ura; Lotharingia és Bar férjezett herczegasszonya, Etruria nagyherczegnője stb. stb. (1741. évi törvénycikkek)

Wir Maria Theresia von Gottes Gnaden zu Hungarn, Böheim, Dalmatien, Croatien und Sclavonien, etc. Königin Erz-Herzogin zu Oesterreich, Herzogin zu Burgund, zu Brabant, zu Mayland, zu Steyer, zu Kärnten, zu Krain, zu Mantua, zu Parma und Piacenza, zu Limburg, zu Lützenburg, zu Geldern, zu Württemberg, zu Ober- und Nieder-Schlesien, Fürstin zu Schwaben und Siebenbürgen, Markgrafin des Heiligen Römischen Reichs, zu Burgau, zu Mähren, Ober- und Nieder-Laussnitz, gefürstete Grafin zu Habsburg, zu Flandern, zu Tyrol, zu Pfird, zu Kyburg, zu Görz, zu Gradiska und zu Artois, Grafin zu Namur, Frau auf der Windischen Mark, zu Portenau, zu Salins und Macheln, etc. vermählte Herzogin zu Lothringen und zu Bar, Gross-Herzogin von Toscana, etc. (1744)

Wir Maria Theresia, von Gottes Gnaden Römische Kaiserin, Wittib, Königin zu Hungarn, Böheim, Dalmatien, Kroatien, Slavonien, &c. Erzherzogin zu Oesterreich; Herzogin zu Burgund, zu Steyer, zu Kärnten, und zu Crain; Großfürstin zu Siebenbürgen, Markgräfin zu Mähren; Herzogin zu Braband, zu Limburg, zu Luzemburg, und zu Geldern, zu Würtemberg, zu Ober- und Nieder-Schlesien, zu Mayland, zu Mantua, zu Parma, zu Placenz, und Guastalla; Fürstin zu Schwaben; gefürstete Gräfin zu Habspurg, zu Flandern, zu Tyrol, zu Hennegau, zu Kyburg, zu Görz, und Gradisca; Markgräfin des heiligen Römischen Reichs, zu Burgau, Ober- und Nieder-Laußnitz; Gräfin zu Namur, Frau auf der Windischen Mark, und zu Macheln, &c. verwittibte Herzogin zu Lothringen, und Barr, Groß-Herzogin zu Toscana, &c. (1769)

Lengyelország első felosztásával (1772) az Oswiecin és Zator hercegség is bekerült a címzésbe. Elmaradt Elzász, Salins, Ferrette, Portenau, Artois:

Nos Maria Theresia, Divina favente clementia Romanorum Imperatrix Vidua Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae, Lodomeriae, Gallitiae, Bosniae, Serviae, Cumaniae et Bulgariae; Regina Apostolica; Archi Dux Austriae, Dux Burgundiae, Styriae, Carinthiae et Carnioliae; Magna Princeps Transylvaniae; Marchio Moraviae; Dux Brabantiae, Limburgiae, Luxemburgae, Geldriae, Würtembergae, Superioris et Inferioris Silesiae, Mediolani, Mantuae, Parmae, Placentiae et Guastallae, Auschviczy et Zatori; Princeps Sveviae, Comes Habspurgi, Flandriae, Tyrolis, Hannoniae, Kyburgi, Goritiae et Gradiscae, Marchio Sacri Romani Impery, Burgoviae Superioris et Inferioiris Lusatiae; Comes Mamurci; Domina Marchiae Sclavonicae et Mechliniae; Vidua Dux Lotharingiae et Barri, Magna Dux Metruriae etc. (1777)

Lotharingiai-ház[szerkesztés]

Lotharingiai Ferenc (1718-1765)[szerkesztés]

Lotharingiai Ferenc (1708-1765)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
A császári címer Gatterernél (1762): a boglárpajzson Lotharingia és Toszkána (Firenzei nagyhercegség), a nagypajzson 1. Magyarország, 2. Nápoly, 3. Jeruzsálem, 4. Aragónia, 5. Anjou, 6. Geldern, 7. Jülich, 8. Bar
Lotharingiai Ferenc

Megjegyzés: Német-római császár (1745), Lotharingia hercege, Toszkána nagyhercege

Lotharingia hercege volt. Mária Teréziával kötött házasságából származó utódai a Habsburg-Lotharingiai-ház tagjai

A Habsburgok címeik egy részét a lotharingiai hercegektől örökölték.

I. Lipót (1679, Innsbruck - 1729 - Mesnil kastély), lengyel király, lotharingia hercegének címzése: "Léopold I de Lorraine duc de Lorraine et de Bar, marquis, marquis de Pont-à-Mousson, duc de Calabre, de Gueldre et de de Juliers, duc de Montferrat, duc de Teschen, marquis de Nomeny, comte de Vaudémont, de Blâmont et de Provence, comte de Salm, de Zutphen, de Sarrewerden, de Falkenstein, prince souverain d'Arches et de Charleville."

Lotharingiai Ferenc címzése Teschen kivételével ugyanaz: "François III de Lorraine duc de Lorraine et de Bar, marquis, marquis de Pont-à-Mousson, duc de Calabre, de Gueldre et de de Juliers, duc de Montferrat, marquis de Nomeny, comte de Vaudémont, de Blâmont et de Provence, comte de Salm, de Zutphen, de Sarrewerden, de Falkentsein, prince souverain d'Arches et de Charleville."

1736-ban lemondott Lotharingia és Bar hercegségről, 1737 Toscana nagyhercege, 1738 - 1748 Párma hercege, 1745-ben német-római császárrá választották.

Wir Franz von Gottes Gnaden, erwählter Römischer Kaiser zu allen Zeiten Mehrer des Reichs, in Germanien und zu Jerusalem König, Herzog zu Lothringen und Baar, Groß-Herzog zu Toscana, Herzog zu Calabrien, Geldern, Montferrat, in Schlesien, zu Teschen, Fürst zu Charleville, Marggraf zu Pons á Mousson, und Nomeny Graf zu Provinz, Vaudemont, Blankenberg, Zütphen, Saarwerden, Salm, Falkenstein (1757)

Nos Franciscus Divinâ Favente Clementia electus Romanorum Imperator, semper Augustus, ac Germaniae et Hierosolymarum Rex, Dux Lotharingiae, Barri, et Magnus Hetruriae Dux, Calabriae, Geldriae, Montisferrati, in Silesia Teschenae, Princeps Carolopolis, Marchio Mussiponti et Nomenei, Comes Provinciae, Valdemontis, Albemontis, Zutphaniae, Saarwerdenae, Salmae, Falckensteinei, etc. etc. (1758)

Habsburg-Lotharingiai uralkodók[szerkesztés]

II. József (1741-1790)[szerkesztés]

II. József (1741-1790), Habsburg-Lotharingiai
Kiscímer Középcímer Nagycímer
II. József
II. József nagycímere. I. szívpajzs, II. boglárpajzs, III. nagypajzs, ezen A. Magyarország, B. Csehország, C. Burgundia, D. a Jeruzsálemi Királyság kispajzsa, melyek négy, alattuk elhelyezkedő mező fölött "uralkodnak". Az A és a B kispajzs között további négy, az A és a C, valamint a B és a D kispajzs között egy-egy, a C és a D kispajzs között további három címer látható.I. A szívpajzsban a Habsburg-Lotharingiai-ház (elöl: Ausztria, hátul: Lotharingia). II. 1. jobbra fent Stájerország, mellette 2. Karintia, mellette 3. Krajna, jobbra a második sorban 4. Württemberg, a másik oldalon 5. Svábország, a harmadik sorban jobbra 6. Habsburg címere, melette 7. Tirol, mellette az ékben 8. Gradisca, mellette 9. Gorícia, mellette 10. Burgau. III. A nagypajzsban jobbra fent A. Magyarország kispajzsa, alatta a jobb felső sarokban 1. Dalmácia, mellette 2. Horvátország, alatta jobbra 3. Szlavónia, mellette 4. elöl Galícia, hátul Lodoméria, fölötte 1. Kasztília, mellette 2. Leon, alatta jobbra 3. Aragónia, mellette 4. Szicília. A nagypajzsban balra fent B. Csehország kispajzsa, alatta jobbra fent 1. Morvaország, mellette 2. Szilézia, alatta jobbra 3. Felső-Lausitz, mellette 4. Alsó-Lausiz. Magyarország kispajzsa alatt a jobb oldalon 1. Toszkána, a másik oldalon, 2. Erdély. Jobbra lent, C. Burgundia kispajzsa alatta a jobb felső mezőben Brabant, mellette 2. Limburg, jobbra lent 3. Luxemburg, mellette 4. Milánói hercegség), mellette 2. Mantova, az ékben alul 3. Párma. Az utolsó kispajzs balra lent D. Jeruzsálem címere, mely egy ötödölt mezőn "uralkodik". A jobb felső mező 1. az ifjabb Anjou-ház, mellette 2. Bar, alatta jobbra 3. Geldern, mellette 4. Jülich, s végül alatta az ékben 5. hasított mező, elöl kékben vár: ezüst, térben ábrázolt, elöl kapuval, négy sarkán egy-egy ormós bástya (Hannut), hátul kékben kerék: ezüst, hatküllős (Mülhausen).

Megjegyzés: Német-római császár (1765), Magyarország, Csehország királya, Ausztria főhercege

Címzése:

Dei gratia Romanorum imperator semper augustus Germaniae, Hungariae, Bohemiae rex, archidux Austriae, dux Burgundiae et Lotharingiae

II. József Isten kegyelméből mindig felséges római császár Németország, Magyarország, Csehország királya, Ausztria főhercege, Burgundia és Lotharingia hercege

Wir Joseph der Zweyte von Gottes Gnaden erwählter Römischer Kaiser, zu allen Zeiten Mehrer des Reichs, König in Germanien, zu Jerusalem, Ungarn, Böheim, Dalmatien, Croatien, Slavonien, Galizien und Lodomerien; Erzherzog zu Österreich; Herzog zu Burgund, zu Lothringen, zu Steyer, zu Kärnten und zu Krain, Großherzog zu Toscana, Großfürst zu Siebenbürgen, Markgraf zu Mähren, Herzog zu Brabant, zu Limburg, zu Lutzenburg und zu Geldern, zu Würtemberg, zu Ober- und Nieder Schlesien, zu Mailand, zu Mantua, zu Parma, Placen, Quastalla, Auschwitz und Zator, Calabrien, zu Baar, zu Montserat und zu Teschen; Fürst zu Schwaben und zu Carleville, Gefürsteter Graf zu Habsburg, zu Flandern, zu Tyrol, zu Hennegau, zu Kyburg, zu Görz und Gradiska, Markgraf des heiligen Römischen Reiches zu Burgau, Zu Ober- und Niederlausitz, zu Pont a Moußon und zu Nomeny, Graf zu Namur, zu Provinz, zu Vaudemont, zu Blankenberg, zu Zütphen, zu Saarwerden, zu Salm und zu Falkenstein, Herr auf der Windischen Mark und zu Mecheln. (1780)

Wir Joseph der Zweyte von Gottes Gnaden erwählter Römischer Kaiser, zu allen Zeiten Mehrer des Reichs, König in Germanien, zu Jerusalem, Ungarn, Böheim, Dalmatien, Croatien, Slavonien, Galizien und Lodomerien; Erzherzog zu Österreich; Herzog zu Burgund, zu Lothringen, zu Steyer, zu Kärnten und zu Krain, Großherzog zu Toscana, Großfürst zu Siebenbürgen, Markgraf zu Mähren, Herzog zu Brabant, zu Limburg, zu Lutzenburg und zu Geldern, zu Würtemberg, zu Ober- und Nieder Schlesien, zu Mailand, zu Mantua, zu Parma, Placen, Quastalla, Auschwitz und Zator, Calabrien, zu Baar, zu Montserat und zu Teschen; Fürst zu Schwaben und zu Carleville, Gefürsteter Graf zu Habsburg, zu Flandern, zu Tyrol, zu Hennegau, zu Kyburg, zu Görz und Gradiska, Markgraf des heiligen Römischen Reiches zu Burgau, Zu Ober- und Niederlausitz, zu Pont a Moußon und zu Nomeny, Graf zu Namur, zu Provinz, zu Vaudemont, zu Blankenberg, zu Zütphen, zu Saarwerden, zu Salm und zu Falkenstein, Herr auf der Windischen Mark und zu Mecheln (1781)

Nos Josephus Secundus Divina favente Clementia electus Romanorum [Imperator], semper Augustus, Germaniæ, Hierosolymæ, Hungariæ, Bohemiæ, Dalmatiæ, Croatiæ, Slavoniæ, Galiciæ et Lodomeriæ Rex, Archidux Austriæ, Dux Burgundiæ, Lotharingiæ, Styriæ, Carinthiæ et Carniolæ, Magnus Dux Hetruriæ, Magnus Princeps Transylvaniæ, Marchio Moraviæ, Dux Brabantiæ, Limburgi, Lucemburgi et Geldriæ, Wurtembergæ, Superioris et Inferioris Silesiæ, Mediolani, Mantuæ, Parmæ, Placentiæ, Guastallæ, Osvecinæ et Zatoriæ, Calabriæ, Barri, Montisferrati et Teschinæ, Princeps Sueviæ et Carolopolis, Comes Habsburgi, Flandriæ, Tyrolis, Hannoniæ, Kiburgi, Goritiæ et Gradiscæ, Marchio Sacri Romani Imperii, Burgoviæ, Superioris et Inferioris Lusatiæ, Mussiponti et Nomenei, Comes Namurci, Provinciæ Valdemontis, Albimontis, Zutphaniæ, Sarwerdæ, Salmæ et Falkenstenii, Dominus Marchiæ Slavonicæ et Mechliniæ (1786)

II. Lipót (1747-1792)[szerkesztés]

II. Lipót (1747-1792)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
II. Lipót

Megjegyzés: Német-római császár (1790), Magyarország, Csehország királya, Toszkána nagyhercege, Ausztria főhercege

Címzése: Mi Második Lipót, Isten kedvező kegyelméből választott római felséges császár, Német-, Magyar-, Cseh-, Dalmát-, Horvát-, Szlavonországok, Galiczia, Lodoméria, Ráma, Szerb-, Kun- és Bolgárország apostoli királya, Ausztria főherczege; Burgundia, Lotharingia, Styria, Karinthia és Karniolia herczege; Etruria nagyherczege; Erdély nagyfejedelme; Morvaország őrgrófja, Brabánt, Limburg, Luxemburg, és Geldern, Würtemberg, Felső- és Alsó-Szilézia, Majland, Mantua, Parma, Piazenca, Guastalla, Auschwitz és Zatoria, Calabria, Bar, Ferrete és Teschen herczege; Svévia és Charleville fejedelme; Habsburg, Flandria, Tyrol, Hannonia, Kyburg, Görcz, Gradiska grófja; a római szent birodalom, Burgau, Felső-és Alsó-Luzica, Pont-a-Mousson és Nomenum őrgrófja, Namur, Valdemons és Albimons tartomány, Zütphen, Sarverda, Salma és Falkenstein grófja, a vend őrgrófság és Mecheln ura stb. (1790/91. évi törvénycikkek)

Nos Leopoldus Secundus divina favente clementia electus Romanorum imperator semper augustus; Germaniae, Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae, Gallitiae, Lodomeriae, Ramae, Serviae, Cumaniae et Bulgariae rex apostolicus, archi-dux Austriae, dux Burgundiae, Lotharingiae, Styriae, Carinthiae et Carnioliae, magnus dux Hetruriae, magnus princeps Transylvaniae, marchio Moraviae, dux Brabantiae, Limburgi, Lucemburgi et Geldriae, Wurtemburgae, superioris et inferioris Silesiae, Mediolani, Mantuae, Parmae, Placentiae, Guastallae, Osveciniae et Zatoriae, Calabriae, Barri, Montis Ferrati et Teschinae, princeps Sveviae, et Carolopolis, comes Habsburgi, Flandriae, Tyrolis, Hannoniae, Kyburgi, Goritiae et Gradiscae, marchio sacri Romani Imperii, Burgoviae, superioris et inferioris Lusatiae, Mussoponti et Nomenei, comes Namurci, Provinciae, Valdemontis, Albimontis, Zutphaniae, Sarverdae, Salmae et Falkenstenii, dominus Marchiae Sclavonicae et Mechliniae etc (1790)

II. Ferenc (1768-1835)/I. Ferenc (osztrák császár)[szerkesztés]

II. Ferenc (1768-1835)/I. Ferenc (osztrák császár)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
II. Ferenc kiscímer 1804. A pajzstartó fekete kétfejű sas, fejei körül dicsfénnyel, fölöttük a német császári korona. A pajzsban koronás kétfejű sas mellén Ausztria címerével (de: Bindenschild). A pajzsra a stilizál osztrák császári korona van helyezve.
II. Ferenc 1804
II. Ferenc középcímer 1804. A kiscímer kiegészítve a Habsburg országok címerpajzsaival félköralakban a sas szárnyán. Jobbra: Magyarország, Galícia, Velence, Erdély, Morvaország és Címerhatározó/Szilézia címere hasított pajzsban. Balra: Csehország, Alsó-Ausztria, Salzburg, Karintia, Svábország és Címerhatározó/Tirol címere hasított pajzsban.
II. Ferenc 1804 nagycímer.Négy pajzsból áll: I. a német alappajzs, II. nagypajzs, III. középpajzs, IV. szívpajzs. A nagypajzson négy további kispajzs is látható. A német császári korona az alappajzson nyugszik, a stilizált osztrák császári korona a nagypajzson. A középpajzson a kispajzs látható a kétfejű sassal, mellén a szívpajzzsal. A régi birodalmi korona a stilizált Rudolf-féle házi koronával együtt a kétfejű sas fejein látható, mely a szívpajzs pajzstartója. A szívpajzsban Ausztria címere (de: Bindenschild) először szerepel az osztrák birodalom általános szimbólumaként.
IV. Ausztria, III. osztrák császárság, II. A. jobbra fent Magyarország kispajzsa, alatta 1. Dalmácia, 2. Horvátország, 3. Szlavónia, 4. Erdély. Mellette balra további osztrák címerek: fent 1. Alsó-Ausztria, 2. Felső-Ausztria, 3. Stájerország, a második sorban 4. Karintia, 5. Krajna, 6. Tirol, az alsó sorban jobbra 7. Trient, 8. Brixen, 9. Görz, 10. Gradisca. A bal oldalon fent B. Csehország kispajzsa, alatta 1. Morvaország, 2. Szilézia, 3. Felső-Lausitz, 4. Teschen, 5. Alsó-Lausitz. A nagypajzs mellett jobbra és balra a Habsburgok secundo- és tertiogenitúrájának címerei. Jobbra: 1. Salzburg, 2. Eichsädt, 3. Passau, 4. Berchtoldsgaden, 5. Breisgau, 6. Ortenau. Szemben balra: 1. Württemberg, 2. Svábország, 3. Burgau, 4. Nellenburg, 5. Alsó- és felső-Hohenberg, 6. Lindau. Jobbra lent C. Galícia kispajzsa rajta pántos kornával, alatta 1. jobbra fent 1. Lodoméria, 2. Auschwitz, 3. Zator, 4. Kasztília és Leon, 5. Szicília és India, 6. Lotharingia, 7. Aragónia és Jeruzsálem, 8. Anjou. Szemben balra lent D. Velence kispajzsa rajta doge süveg. Alatta 1. Padova, 2. Verona, 3. Vicenza, 4. Isztria és Friaul, majd a velencei nagycímerből átvett címerek: 5. Zára és Albánia, 6. Kandia, 7. Párma, Piacenza és Guastalla hercegség, 8. Ciprus, 9. Rácország. A nagypajzs alatti részben a Habsburg főhercegek grófságai kaptak helyet: jobbra fent 1. Habsburg, 2. Montfort, Tettnang és Feldkirch grófságok, 3. Hohen-Ems, 4. Bregenz, 5. Sonnenberg, 6. Rothenfels, az utolsó sorban 7. Blumeneck, az ékben 8. Vend őrgrófság, 9. Hofen.
A pajzs körül a Szent István, a Mária Terézia és az Aranygyapjas rend.

Megjegyzés: Az utolsó német-római császár (1792), Magyarország, Csehország királya, Ausztria főhercege. 1804-ben lemondott a német-római császári címéről és felvette az Ausztria császára címet (I. Ferenc).

1804-ben II. Ferenc, elvesztett német-római császári címe kompenzációjául osztrák császárként új címeket vett fel, mint Montfort, Nellenburg, Tettnang, Argen, Hohenems, Hohenberg, Bregenz és Sonnenberg, melyeket korábban a Habsburg család különböző tagjai viseltek. Napóleon hódításait a Habsburgok a Campo Formio-i (1797 októbere) és a Lunévillei (1801 februárja) ismerték el. A Birodalmi Küldöttség végzése 1803-ban kárpótolta az osztrák uralkodóházat és mindazon világi uralkodókat, akiknek Franciaország javára le kellett mondaniuk területeikről. II. Ferenc esetében a következő változásokra került sor:

1. Megszerezte az egykori Velencei Köztársaság egyes területeit (1797)

2. A Birodalmi Küldöttség vézésével, a Rajna bal partján és Lombardiában elvesztett területei kompenzációjaként megszerezte a trienti és brixeni szekularizált püspökséget (1803)

3. Ferdinánd főherceg, II. Ferenc császár testvére és az egykori toszkán nagyherceg, a Birodalmi Küldöttség végzésével Toszkána elvesztésének kárpótlásául megkapta Salzburg, Eichstädt, Passau, and Berchtoldsgaden területét (1803)

4. Ferenc főherceg, II. Ferenc császár unokaöccse, halála után megörökölte apósa, Estei Hercules tartományait, Breisgaut és Ortenaut, aki ezeket a Birodalmi Küldöttség végzése értelmében Modena elvesztésének kárpótlásául kapta

5. Károly Ágosttól (†1823), Bretzenheim hecegétől megszerezte Lindau hercegséget (1803 áprilisa), aki Lindau szekularizált apátságot a Birodalmi Küldöttség végzésével kapta meg, kárpótlásul Bretzenheim elvesztéséért (1803 februárja)

6. Orange-Nassau hercegétől megszerezte Blumeneck és Hofen területét (1804)

7. Koenigsegg-Rothenfels grófjától megszerezte Rothenfels területét (1804)

8. A Campo Formio-i és Lunéville-i béke értelmében II. Ferenc elismerte németalföldi birtokainak elvesztését, melyeket korábban mint a burgundiai hercegek örököse birtokolt

9. A Campo Formio-i és Lunéville-i béke értelmében elismerte a Falkenstein grófság és a Rajna bal partján elterülő egyéb birtokai elvesztését, valamint a Lotharingiai-ház fejeként lemondott a család egyes ősi igényeiről (Kalábria, Bar, Montferrat, Charleville, Pont-à-Mousson, Nomeny, Provence, Vaudémont, Blâmont, Zütphen, Saarwerden, Salm)

10. Ferdinánd főherceg, II. Ferenc császár fivére a Campo Formio-i és Lunéville-i béke értelmében elismerte Toszkána elvesztését, minek fejében a Birodalmi Küldöttség végzésével megkapta a szekularizált Salburg, Eichstädt, Passau és Berchtoldsgaden területét.

Címei: Nos Franciscus divina favente clementia Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae, Galliciae, Lodomeriae, Ramae, Serviae, Cumaniae et Bulgariae rex apostolicus, archi-dux Austriae, dux Burgundiae, Lotharingiae, Styriae, Carinthiae et Carnioliae, magnus dux Hetruriae, magnus princeps Transylvaniae, marchio Moraviae, dux Brabantiae, Limburgi, Lucemburgi et Geldriae, Wurtemburgae, superioris et inferioris Silesiae, Mediolani, Mantuae, Parmae, Placentiae, Guastallae, Osveciniae et Zatoriae, Calabriae, Barri, Montis Ferrati et Teschinae, princeps Sveviae, et Carolopolis, comes Habsburgi, Flandriae, Tyrolis, Hannoniae, Kyburgi, Goritiae et Gradiscae, marchio sacri Romani imperii, Burgoviae, superioris et inferioris Lusatiae, Mussoponti et Nomenei, comes Namurci, Provinciae, Valdemontis, Albimontis, Zutphaniae, Sarverdae, Salmae et Falkenstenii, dominus Marchiae Sclavonicae et Mechliniae etc (1792)

Nos Franciscus Secundus divina favente clementia electus Romanorum imperator, semper augustus; Germaniae, Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae, Galliciae, Lodomeriae, Ramae, Serviae, Cumaniae et Bulgariae rex apostolicus, archi-dux Austriae, dux Burgundiae, Lotharingiae, Styriae, Carinthiae et Carnioliae, magnus dux Hetruriae, magnus princeps Transylvaniae, marchio Moraviae, dux Brabantiae, Limburgi, Lucemburgi et Geldriae, Wurtemburgae, superioris et inferioris Silesiae, Mediolani, Mantuae, Parmae, Placentiae, Guastallae, Osveciniae et Zatoriae, Calabriae, Barri, Montis Ferrati et Teschinae, princeps Sveviae, et Carolopolis, comes Habsburgi, Flandriae, Tyrolis, Hannoniae, Kyburgi, Goritiae et Gradiscae, marchio sacri Romani Imperii, Burgoviae, superioris et inferioris Lusatiae, Mussoponti et Nomenei, comes Namurci, Provinciae, Valdemontis, Albimontis, Zutphaniae, Sarverdae, Salmae et Falkenstenii, dominus Marchiae Sclavonicae et Mechliniae etc (1796)

Nos Franciscus II. divina favente clementia electus Romanorum imperator semper Augustus; hereditarius Austriae imperator; Germaniae, Hyerosolymae, Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae, Galliciae, Lodomeriae, Rex; Archidux Austriae; Dux Lotharingiae, Venetiarum, Salisburgi, Styriae, Carinthiae et Carnioliae; Magnus princeps Transylvaniae; Marchio Moraviae; Dux Wurtemburgae, superioris et inferioris Silesiae, Parmae, Placentiae, Guastallae, Osveciniae et Zatoriae, Teschinae, Forojulii et Jaderae; Princeps Sveviae, Quercopolis, Passaviae, Tridenti et Brixinae, Berchtolsgadenae et Lindaugiae; Comes Habsburgi, Tirolis, Kyburgi, Goritiae et Gradiscae, [Marchio] Burgoviae, superioris et inferioris Lusatiae; Landgravius Brisgoviae, Ortenaviae et Nellenburgi; Comes a Monte-forte et Alta-Amisiae, superioris et inferioris Hohenbergae, Brigantii, Sonnenbergae, Rothenfelsii, Blumennekii, et Hovenae; Dominus Marchiae Sclavonicae, Patavii, Veronae, Vincentiae etc. (1804)

Nos Franciscus Secundus divina favente clementia electus Romanorum imperator semper augustus; haereditarius Austriae imperator; Germaniae, Hierosolimae, Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae, Galliciae, Lodomeriae, Ramae, Serviae, Cumaniae et Bulgariae rex apostolicus; archi-dux Austriae; dux Lotharingiae, Venetiarum, Salisburgi, Styriae, Carinthiae et Carnioliae; magnus princeps Transylvaniae; marchio Moraviae; dux Wurtemburgae, superioris et inferioris Silesiae, Parmae, Placentiae, Guastallae, Osveciniae et Zatoriae, Teschinae, Forojulii et Jaderae; princeps Sveviae, Quercopolis, Passaviae, Tridenti et Brixinae, Berchtoldgadenae et Lindaugiae; comes Habsburgi, Tyrolis, Kyburgi, Goritiae et Gradiscae, marchio Burgoviae, superioris et inferioris Lusatiae; landgravius Brisgoviae, Ortenaviae et Nellenburgi; comes Monteforti et Alta Amisiae, superioris et inferioris Hohenbergae, Brigantii, Sonnenbergae, Rothenfelssi, Blumenekii, et Hovenae; dominus Marchiae Sclavonicae, Patavii, Veronae, Vincentiae etc. etc. etc. (1805)

Wir Franz der Zweite, von Gottes Gnaden erwählter römischer Kaiser zu allen Zeiten Mehrer des Reichs, erblicher Kaiser von Oesterreich, König in Germanien, zu Jerusalem, zu Ungarn, zu Böhmen, Dalmatia, Kroatien, Slavonien, Galizien und Lodomerien, Erzherzog zu Oesterreich, Herzog zu Lothringen, zu Venedig, Salzburg, Steyer, Kärnten und Krain, Grosfürst zu Siebenbürgen, Markgraf in Mähren, Herzog zu Württemberg, Ober- und Niederschlesien, Parma, Plazenz, Gaustalla, Auschwitz und Zator, zu Teschen, zu Friaul und zu Zara, Fürst zu Schwaben, zu Eichstädt, Passau, Trient, Brixen, zu Berchtoßsgarden und Lindau, gefürsteter Graf zu Habsburg, Tyrol, Kyburg, Görz und Gradiska, Markgraf zu Burgau, zu Ober- und Niderlausitz, Landgraf in Breisgau in der Ortenau und zu Nellenburg, Graf zu Montfort und Hohenems, zu Ober- und Niederhohenberg, Bregenz, Sonnenberg und Rothenfels, zu Blumeneck und Hofen, Herr auf der windischen Mark, zu Verona, Piacenza, Padua (1806 június)

I. Ferenc ezüst tallérja
I. Ferenc 1806A sas mellén látható pajzs a Német Lovagrend keresztjére van helyezve. A pajzson a Habsburg-Lotharingiai címer (geneal. Wappen d. Hs. Habsburg) látható.
I. Ferenc 1806 Ugyanaz, mint a kiscímer, de a sas szárnyán félkörívben a Habsburg országok címerei láthatók. Jobbra: Magyarország, Galícia, Salzburg, Erdély, Morvaország és Szilézia hasított pajzson, balra: Csehország, Alsó-Ausztria, Krakkó, Frankország és Würzburg címere hasított pajzson, Karintia és Stájerország címere hasított pajzson.
I. Ferenc 1806A címerből elmaradtak az elvesztett tartományok. Felvették a Habsburgok secundo- és tertiogenitúrájának címereit. Kimaradt: Svábország, Eichstätt, Passau, Brixen, Lindau, Tirol, Breisgau, Ortenau, Montfort, Hohenems, Felső- és Alsó-Hohenberg, Bregenz, Sonnenberg, Rothenfels, Blumeneck, Hofen, Verona, Vicenza és Padua. Újra felvették: Würzburg és Frankország, a Német Lovagrend, az Ausztriai-ház (de: Bindenschild) címerét ismét elmaradt és először használták az ún. Habsburg genealógiai címert (de: genealogische Wappen des Hauses Habsburg). Megtartották a lotharingiai és spanyol igénycímereket. Galícia és Lodoméria címere mellett felvételre került: Krakkó mint nagyhercegség, Mazóvia, Szandomir, Volhínia, Auschwitz, Lublin, Zator, Podlachia és Brzesz.
A címer három pajzsból áll: I. a német alappajzs, II. nagypajzs, III. borlárpajzs a Habsburg-Lotharingiai címerrel. II. a nagypajzson négy további kispajzs látható. A. jobbra fent Magyarország kettős keresztes kispajzsa, alatta 1. Magyarország sávjai, 2. Dalmácia, 3. Horvátország, 4. Szlavónia. Emellett ehy négy részre osztott mező, jobbra fent 1. Würzburg, 2. Frankország, 3. Német Lovagrend, 4. várománycímer (de: Wartenschild). Mellette balra fent B. Csehország kispajzsa, alatta 1. Morvaország, 2. Szilézia, 3. Felső-Lausitz, 4. Teschen, 5. Alsó-Lausitz. A boglárpajzs mellett középen jobbra 1. Erdély, 2. Kunország, 3. Bosznia, 4. Bulgária, 5. Szerbia, 6. Rácország. A boglápajzs másik oldalán 1. Kasztília és Leon, 2. Szicília és India, 3. Aragónia, 4. Jeruzsálem, 5. Anjou, 6. Kalábria. Jobbra lent C. Galícia kispajzsa, alatta jobbra fent 1. Lodoméria, 2. Krakkó, 3. Mazóvia, 4. Sandomir, 5. Volhínia, 7. Auschwitz, 8. Lublin, 9. Zator, 10. Podlachia és Brzesz. Szemben D. Alsó-Ausztria kiscímere, alatta jobbra fent 1. Felső-Ausztria, 2. Stájerország, 3. Krajna, 4. Karintia, 5. Salzburg, 6. Berchtoldsgaden. A boglárpajzs alatti részben jobbra fent 1. Isztria, 2. Friaul, 3. Trient, 4. Gradisca és Görz, az ékben 5. a Vend őrgrófság.
A pajzs körül a Mária Terézia, a Szent István és az Aranygyapjas rend.

Megjegyzés:

I. Ferenc 1815: elmaradt a Német Lovagrend keresztje, a sas csak a Habsburg-Lotharingiai címert viseli I. Ferenc 1815: A középcímer megváltozott: elmaradt a Német Lovagrend keresztje, csak a Habsburg-Lotharingiai címer maradt meg. A sas szárnyaira tíz címer került. Jobbra: Magyarország, Lombardia/Velence, Alsó-Ausztria, Erdély, Morvaország/Szilézia; balra: Csehország, Galícia, Salzburg, Stájerország/Karintia, Tirol I. Ferenc 1815: A Párizsi béke értelmében Ausztria visszakapott több elvesztett tartományt. Ez hatással volt a titulatúrára és a címerre is. A kis- és a középcímerből elmarad a Német Lovagrend keresztje.
I. Ferenc kettős pecsétje, előlap
I. Ferenc kettős pecsétje, hátlap

Megjegyzés:

Az 1806. augusztus 9-én bevezetett új osztrák csásári címzés több olyan tartományt is tartalmaz, melyeket Ausztria már jóval 1806 előtt is birtokolt (Isztria és Tieszt), valamint azon tartományok uralkodói címét is mahában foglalta, melyeket Ausztria Lengyelország 1795-ös harmadik felosztásával szerzett meg (Krakkó, Sandomierz, Délkelet-Mazóvia, Lublin, Nyugat-Volhínia, Podlachia). A címzés nem tartalmazott utalást a Német-Római Birodalomra, mely 1806 augusztusában szűnt meg. (Ettől fogva II. Ferenc német-római császár I. Ferenc osztrák császárként uralkodott.) Az új címzés az austerlizi osztrák vereség utáni Pozsonyi Békében (1805) lefektetett területi változásokat is tartalmazta:

1. Frankország Würzburggal Fedinándé, az egykori toszkán bagyhercegé lett, aki Salzburgot és Berchtoldsgadent az osztrák császárnak, valamint Passaut és Eichstädt-et Bajorországnak adta át

2. A pozsonyi béke kilátásba helyezte örökös hercegség létrehozását a Német Lovagrend birtokaiból az Ausztriai-ház egyik tagja részére

3. Az osztrák császár Tirol, Svábország, Burgau, Württemberg, Nellenburg, Lindau, Blumeneck, Hofen, Rothenfels, Montfort, Hohenems, Felső- és Alsó-Hohenberg, Bregenz, Sonnenberg, Trient és Brixen uralmára vonatkozó jogait Bajorországnak, Badennek és Württembergnek engedte át

4. Az osztrák császár Velencét az Itáliai Királyságnak engedte át

5. Habsburg-Modenai Ferdinánd Breisgaut és Ortenaut elvesztette Badennel szemben.

Az osztrák császár elismerte Párma, Piacenza és Guastalla új státuszát.

Címei:

Wir, Franz der Erste, von Gottes Gnaden Kaiser von Österreich, König zu Jerusalem, Hungarn, Böheim, Dalmazien, Croatien, Slavonien, Galizien und Lodomerien; Erzherzog zu Österreich, Herzog von Lothringen, zu Salzburg, zu Würzburg und in Franken, zu Steyer, Kärnthen und Krain; Großherzog von Krakau; Großfürst zu Siebenbürgen; Markgraf in Mähren; Herzog zu Sandomir, Massovien, Lublin, Ober- und Niederschlesien, zu Auschwitz und Zator, zu Teschen und zu Friaul; Fürst zu Berchtoldsgaden und Mergentheim gefürsteter Graf zu Habsburg, Kyburg, Görz und Gradiska; Markgraf zu Ober- und Niederlausitz und in Istrien; Herr der Lande Vollhynien, Podlachein und Brzesz, zu Triest, zu Freudenthal und Eulenburg und auf der Windischen Mark etc. etc. etc. (1806 augusztus)

Nos Franciscus Primus divina favente clementia Austriae imperator; Hierosolymae, Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae, Galliciae, et Lodomeriae, Ramae, Serviae, Cumaniae et Bulgariae rex apostolicus; archi-dux Austriae; Lotharingiae, Salisburgi, Virceburgi et in Franconia dux; dux Styriae, Carinthiae et Carnioliae; magnus dux Cracoviae; magnus princeps Transylvaniae; marchio Moraviae; dux Sandomiriae, Massoviae, Lublini, superioris et inferioris Silesiae, Osveciniae et Zatoriae, Teschinae, Foro-Julii, etc; princeps Berchtoldgadenae et Mergentheimii; comes Habsburgi, Kyburgi, Goritiae et Gradiscae, marchio superioris et inferioris Lusatiae, nec non Istriae; dominus terrarum Vollhyniae, Podlachiae, et Beresti, Tergesti, in Freudenthal, Eulenberg, et Marchiae Sclavonicae etc (1807)

Mi Elsõ Ferencz, Isten kedvezõ kegyelmébõl Ausztria császára; Jeruzsálem, Magyar-, Cseh-, Dalmát-, Horvát-, Tótországok, Galliczia és Lodoméria, Ráma, Szerbia, Kun- és Bolgárország apostoli királya; austriai fõherczeg; Lotharingia, Salbzurg, Würzburg és Frankónia herczege; Styria, Karinthia és Kárniolia herczege; Krakkó nagyherczege; Erdély nagyfejedelme; Morvaország õrgrófja; Sandomir, Massovia, Lublin, Felsõ- és Alsó-Szilézia, Auschwitz és Zátor, Teschen és Friaul stb. herczege; Berchtoldsgaden és Mergentheim fejedelme; Habsburg, Kyburg, Görcz és Gradiska grófja; Alsó- és Felsõ-Lausitz, valamint Istria õrgrófja; Volhinia, Podlachia és Brzest, Triest, Freudenthal, Eulenberg és a vend õrgrófság földjeinek ura stb. (1808. évi törvénycikkek)

Az 1809-es Bécsi Békével az osztrák császár a következő címekről mondott le:

1. Krajna, Salzburg, Berchtoldsgaden Franciaországhoz került

2. A Lengyelország harmadik felosztásával megszerzett területeket a Varsói hercegség kapta meg.

A Bécsi Béke értelmében Württemberg annektálta azon hercegséget, melyet a Német Lovagrend egykori birtokaiból hoztak létre (1810).

Wir, Franz der Erste, von Gottes Gnaden Kaiser von Österreich, König zu Jerusalem, Hungarn, Böheim, Croatien, Slavonien, Galizien und Lodomerien; Erzherzog zu Österreich, Herzog zu Lothringen, zu Würzburg und in Franken; Großfürst in Siebenbürgen, Markgraf zu Mähren, Herzog zu Steyer und Kärnthen, Ober- und Niederschlesiens; gefürsteter Graf zu Habsburg etc. etc. (1809 dec.)

A Bécsi Kongresszus Lombardiát és Velencét Ausztriához csatolta (1814-1815), létrehozta a Lombard-Velencei Királyságot, visszaállította Krajna, Tirol, Salzburg stb. területét, létrehozta az Illír királyságot (1815), visszaállította III. Ferdinánd, I. Ferenc császár testvérének toszkán nagyhercegi uralmát (1814-1815), Ferdinánd Würzburgot Bajorországnak engedte át. A kongresszus visszaállította Hohenems, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg, Trient, Brixen területét (1814-15), Ausztriához csatolta Raguza és Kotor területét (1814-15), Párma, Piacenza, Guastalla hercegséget visszaállította (1814-15) és élete végéig ausztriai Mária Lujzának, Napóleon császár második feleségének, I. Ferenc osztrák császár lányának engedte át. Modena hercege (IV.) Ferenc főherceg lett, aki az egykori modenai herceg, III. Estei Hercules anyai unokája volt, aki a francia megszállás előtt (1790-es évek) uralkodott Modenában.

Nos Franciscus Primus, divina favente clementia Austriae Imperator, Hierosolymae, Hungariae, Bohemiae, Lombardiae et Venetiarum, Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae, Galiciae et Lodomeriae Rex; Archidux Austriae; Dux Lotharingiae, Salisburgi, Styriae, Carinthiae, Carnioliae, superioris et inferioris Silesiae; Magnus Princeps Transylvaniae; Marchio Moraviae; Comes Habsburgi et Tirolis, etc.etc. (1815 febr.)

V. Ferdinánd (1793-1875)[szerkesztés]

V. Ferdinánd (1793-1875)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
Változatlan
Elmaradt a Német Lovagrend keresztje, a sas mellén a Habsburg-Lothatringiai címer, szárnyain 11 pajzs. Jobbra: Magyarország, Lombardia/Velence, Illíria, Erdély, Morvaország és Szilézia címere hasított pajzson. Balra: Csehország, Galícia, Alsó-Ausztria, Salzburg, Stájerország és Karintia címere hasított pajzson, Tirol
Utoljára szabályozták

A nagycímer két pajzsból áll, az ún. német alappajzs, rajta a kétfejű sas mellén a nagypajzs, melyen további hat kispajzs látható. Ennek közepén a Habsburg-Lotharingiai címer. Jobbra fent A. Magyarország kispajzsa, alatta 1. Dalmácia, 2. Horvátroszág, 3. Szlavónia, 4. Erdély, alatta 5. Kunország, 6. Bosznia, 7. Bulgária, 8. Szerbia, 9. Rácország. Középen fent B. Alsó-Ausztria kispajzsa, alatta 1. Felső-Ausztria, 2. Salzburg, 3. Stájerország, 4. Német Lovagrend, alatta jobbra 5. tirol, szemben jobbra 6. Trient, mellette 7. Brixen, alatta jobbra 8. Hohenems, 9. Feldkirch, 10. Bregenz, 11. Sonnenberg. Balra fent C. Csehország kispajzsa, alatta 1. Morvaország, 2. Szilázia, alatta 3. Felső-lausitz, mellette 2. Teschen, 3. Alsó-Lausitz. Alatta jobbra 1. Jeruzsálem, 2. Kasztília, 3. Leon, 4. Aragónia, 5. Nyugat-Indiák, 6. Szicília, 7. Kalábria, 8. Anjou. Jobbra lent D. Lombardia-Velence kiapajzsa, alatta 1. Toszkána, 2. Modena, 3. Párma és Piacenza, 4. Guastalla. Mellette E. Illíria kiapajzsa, alatta fent 1. Karintia, 2. Krajna, 3. Vend őrgrófság, 4. Friaul, alatta jobbra 5. Tieszt, 6. Isztria, szemben 7. Gradisca, 8. Görz, alul 9. Raguza, az ékben 10. Zára, mellette 11. Cattaro. Balra lent F. Galícia és Lodomária közös kiscímere, alatta 1. fent Lodoméria, alul jobbra 2. Auschwitz, 3. Zator. Láncon az Aranygyapjas rend, a Mária Terézia rend, a Szent István rend, a Lipót-rend és a Vaskorona rend.
V. Ferdinánd magyar királyi titkospecsétje, 1836

Címzése: Osztrák császár (1835-1848), Magyarország királya (V. Ferdinánd), Csehország, Lombardia és Velence, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Galícia, Lodoméria, Illíria, Jeruzsálem királya, Ausztria főhercege, Erdély nagyfejedelme, Trient, Brixen hercege, Toszkána nagyhercege, Lotharingia, Salzburg, Stájerország, Karintia, Krajna, Alsó- és Felső-Szilézia, Modena, Párma, Piacenza, Guastalla, Auschwitz, Zator, Teschen, Friaul, Ragusa, Zára hercege; Morvaország, Alsó- és Felső-Lausitz, Isztria őrgrófja; Habsburg, Tirol, Kyburg, Görz és Gradisca, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg grófja; Trieszt, Cattaro ura.

Olaszul: imperatore d’Austria; re d’Ungheria e di Boemia; re di Lombardia e di Venezia; re di Dalmazia; re di Croazia; re di Schiavonia; re di Galizia; re di Lodomiria e dell’Illiria; re di Gerusalemme; arciduca d’Austria; gran principe di Transilvania; principe di Trento; principe di Bressanone; gran duca di Toscana; duca di Lorena; duca di Salisburgo; duca di Stiria; duca di Carinzia; duca di Carniola; duca d’Alta e Bassa Slesia; duca di Modena; duca di Parma; duca di Piacenza; duca di Guastalla; duca di Auschwitz; duca di Zator; duca di Teschen; duca del Friuli; duca di Ragusa; duca di Zara; margravio di Moravia; margravio dell’Alta e Bassa Lusazia; margravio d’Istria; conte del principato di Habsburg; conte del principato del Tirolo; conte del principato di Kyburg; conte del principato di Gorizia e Gradisca; conte di Hohenembs; conte di Feldkirch; conte di Bregenz; conte di Sonnenberg; signore di Trieste; signore di Cattaro.

Mi Elsö Ferdinand Isten Kegyelméböl Ausztriai Császár, Jerusalemi, s Magyar Országnak e néven ötödik, Cseh, Dalmát, Horvát, Tót, Galiczia és Lodoméria, Ráma, Szerbia, Kun és Bolgár Országok Apostoli Királya, Ausztriai Fö-Herczeg; Lotharingai, Szalczburg, Vurczburg és Frankonia Herczeg; Stájer, Karinthia és Karniolia Herczege; Krakoi Nagy-Herczeg; Erdély Nagy-Fejedelme; Morva Ország Markgrófja; Szandomiria, Massovia, Lublin, Felsö- és Alsó Slézia, Oszveczinia és Zátoria, Teschen és Friól sat. Herczege; Habsburg, Kyburg, Görcz és Gradiska Grófja; Felsö- és Alsó Lazáczia, ugy Isztria Mark-Grófja; Vollhinia, Podlachia és Brzest, Trieszt, Freudenthal, Eulenberg és a Szláv Mark-Grófság Foldjeinek ura sat. (1836)

Wir Ferdinand der Erste, von Gottes Gnaden Kaiser von Oesterreich; König von Hungarn und Böhmen, dieses Namens der Fünfte; König der Lombardey und Venedigs, von Dalmatien, Croatien, Slavonien, Galizien, Lodomerien und Illyrien; König von Jersualem, &c.; Erzherzog von Oesterreich; Großherzog von Toscana; Herzog von Lothringen, von Salzburg, Steyer, Kärnthen, Krain; Großfürst von Siebenbürgen; Markgraf von Mähren; Herzog von Ober- und Nieder-Schlesien, von Modena, Parma, Piacenza und Gustalla, von Auschwitz und Zator, von Teschen, Friaul, Ragusa und Zara; gefürsteter Graf von Habsburg, von Tyrol, von Kyburg, Görz und Gradisca; Fürst von Trient und Brixen; Markgraf der Ober- und Nieder-Lausitz und in Istrien; Graf von Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg, &c.; Herr von Triest, von Cattaro und auf der windischen Mark (1836)

Nos Ferdinandus Imus, divina favente clementia Austriae Imperator; Hungariae et Bohemiae Rex hujus nominis quintus, Rex Lombardiae et Venetiarum, Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae, Galiciae, Lodomeriae et Illyriae; Rex Hierosolimae etc.; Archidux Austriae; Magnus Dux Hetruriae; Dux Lotharingiae, Salisburgi, Styriae, Carinthiae, Carnioliae; Magnus Princeps Transsilvaniae; Marchio Moraviae; Dux superioris et inferioris Silesiae, Mutinae, Parmae, Placentiae et Guastallae, Osveciniae et Zatoriae, Teschiniae, Forojulii, Ragusae et Jaderae etc.; Comes Habsburgi, Tirolis, Kyburgi, Goritiae et Gradiscae; Princeps Tridenti et Brixinae etc.; Marchio superioris et inferioris Lusatiae et Istriae; Comes Altae-Amisiae, Feldkirchiae, Brigantiae, Sonnenbergae, etc.; Dominus Tergesti, Cattari, Marchiae Slavonicae etc. (1836)

Mi Elsö Ferdinand Istennek Kedvezö Kegyelméböl Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország e néven ötödik, Dalmát, Horvát, Tót, Halics és Lodoméria, Ráma, Szerb, Kun és Bolgár Országok Apostoli, úgy Lombardia, Velencze, Illyria, és Jeruzsálem sat. Királya; Ausztria Föherczege; Hetruria Nagyherczege; Lotharingia, Salzburg, Steyer, Karantán és Karniolia Herczege; Erdélynek Nagy-Fejedelme; Morvai Határgróf; Fel- és Al-Slézia, Mutina, Parma, Piacenza és Guastalla, Osvicinia és Zátoria, Teschen, Friaul, Ragusa és Zára sat. Herczege; Habsburg, Tyrol, Kyburg, Görcz és Gradiska Grófja; Trient és Brixen sat. Fejedelme; Fel- és Al-Lausitz és Istria Határgrófja; Hoch-Ems, Valzirk, Bregent, Sonnenberg sat. Grófja; Triest, Kattaro és a Szláv Határgrófság Ura sat. (1840)

I. Ferenc József (1830-1916)[szerkesztés]

I. Ferenc József (1830-1916)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
Ausztria birodalmi kiscímere
1848: változatlan.
1866: változatlan
1848: változatlan.
Velence elvesztése után a középcímer megváltozott. Stájerországgal helyettesítették, mely korábban Karintiával egy pajzson helyezkedett el.
1866: A sas mellén a Habsburg-Lotharingiai címer, a szárnyain 11 pajzs. Jobbra: Magyarország, Galícia, Alsó-Ausztria, Salzburg, Stájerország; balra: Csehország, Illíria, Erdély, Morvaország/Szilézia, Karintia/Krajna; alul: Tirol.
Ferenc József címere
Többé nem használták.

Megjegyzés: Osztrák császár (1848-1916), Magyarország királya (1867-1916), Csehország királya, Ausztria főhercege. 1846-ban Ausztria annektálta Krakkó szabad várost, 1849-ben létrehozták Bukovina koronatartományt és a Szerb Vajdaság koronatartományt.

Címei: Ausztria császára, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Galícia, Lodoméria, Ráma, Szerbia, Kunország, Bulgária királya; Lombardia és Velence, Illíria, Jeruzsálem királya; Ausztria főhercege; Toszkána, Krakkó nagyhercege; Lotharingia, Szalzburg, Stájerország, Karintia, Krajna, Bukovina hercege; Erdély nagyfejedelme; Morvaország őrgrófja; Felső- és Alsó-Szilézia, Modena, Párma, Piacenza, Guastalla, Auschwitz és Zator, Teschen, Friaul, Raguza, Zára hercege; Habsburg, Tirol, Kiburg, Gradisca grófja; Trient, Brixen fejedelme; Felső- és Alsó-Lausitz, Isztria őrgrófja; Hohenems, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg grófja; Trieszt, Kotor, a Vend őrgrófság ura.

Wir Franz Joseph der Erste, von Gottes Gnaden Kaiser von Oesterreich; König von Hungarn und Böhmen, König der Lombardei und Venedigs, von Dalmatien, Kroatien, Slawonien, Galizien, Lodomerien und Jllirien, König von Jerusalem ect; Erzherzog von Österreich; Großherzog von Toscana und Krakau; Herzog von Lothringen, von Salzburg, Steyer, Kärnthen, Krain und der Bukowina; Großfürst von Siebenbürgen; Markgraf von Mähren; Herzog von Ober- und Nieder-Schlesien, von Modena, Parma, Piacenza und Guastalla, von Auschwitz und Zator, von Teschen, Friaul, Ragusa und Zara; gefürsteter Graf von Habsburg und Tirol, von Kyburg, Görz und Gradiska; Fürst von Trient und Brixen; Markgraf von Ober- und Nieder-Lausitz und in Istrien; Graf von Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg etc..; Herr von Triest, von Cattaro und auf der windischen Mark; Großwojwod der Wojwodschaft Serbien etc. ect. (1851)

IV. Károly (1887-1922)[szerkesztés]

IV. Károly (1887-1922)
Kiscímer Középcímer Nagycímer

Megjegyzés: A Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven a Habsburg Birodalom utolsó császára és IV. Károly néven az utolsó magyar király. Két évi uralkodása után Ausztriát köztársasággá kiáltották ki. Nem mondott le, és az új államformát nem fogadta el. 1922-ben bekövetkezett haláláig azon tevékenykedett, hogy visszaállítsa a monarchiát, ám nem járt sikerrel.

Címzése: I. Károly Isten kegyelméből Ausztriai császár, Magyarország e néven IV., Apostoli Királya, Cseh, Dalmát, Horvát-Szlavonországok, Galicia, Lodoméria, Ráma, Szerb, Kún és Bolgárországok, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. királya, Ausztria főhercege, Toscana és Krakó nagyhercege, Lotharingia, Salzburg, Steyer, Korontán, Krajna és Bukovina hercege, Erdély nagyfejedelme, Morvai őrgróf, Fel- és Al-Szilézia, Modena, Párma, Piacenza, Guastalla, Osviecim és Zátor, Teschen, Friaul, Raguza és Zára stb. hercege, Habsburg, Tyrol, Kyburg, Göre és Gradiska grófja, Trient és Brixen fejedelme, Fel- és Al-Luzsica s Isztria őrgrófja, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja, Trieszt, Kattaro és a Szláv őrgrófság ura.

Osztrák-Magyar Monarchia[szerkesztés]

I. Ferenc József (1830-1916)[szerkesztés]

I. Ferenc József (1830-1916)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
Osztrák-magyar kiscímer (1915-1918)
Osztrák-magyar kiscímer (1915-1918)
Osztrák kiscímer 1915

Változatlan.
1915: közös Osztrák-Magyar kiscímer.
1916: osztrák kiscímer, magyar kiscímer

Ausztria birodalmi középcímere
1915: közös Osztrák-Magyar középcímer
Osztrák-magyar középcímer (1915)
1916: osztrák középcímer, magyar középcímer (a Horvát címerrel bővítve)
Ausztria középcímere 1915/16
Ausztria középcímere 1915/16 (leírás a képre kattintva)
Nem használták
Ferenc József császári pecsétje

Megjegyzés: Osztrák császár (1848-1916), Magyarország királya (1867-1916), Csehország királya, Ausztria főhercege

Címzése:

Mi első Ferencz József Isten kedvező kegyelméből Ausztriai Császár, Magyar, Cseh, Dalmát, Horvát, Tót, Halics, Ladomér, Ráma, Szerb, Kun és Bolgár országok Apostoli, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. Királya, Auszria főherczege, Toscana és Krakó nagyherczege, Lotharingia, Salzburg, Steyer, Korontán, Krajna és Bukovina herczege, Erdély nagyfejedelme, Morvai őrgróf, Fel- és Al-Slézia, Modena, Parma, Piacenza, Guastalla, Osvieczim és Zátor, Teschen, Friaul, Ragusa és Zára stb. herczege, Habsburg, Tyrol, Kyburg, Görcz és Gradiska grófja, Trient és Brixen fejedelme, Fel- és Al-Luzsicza s Istria őrgrófja, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja, Triest, Kattaro és a Szláv őrgrófság Ura stb. (1867. évi II. törvénycikk)

Másik címzés:

I. Ferenc József Isten kedvező kegyelméből ausztriai császár; Magyarország apostoli királya, Csehország, Lombardia és Velence, Dalmát-, Horvátország és Szlavónia, Lodomer és Illíria és Jeruzsálem stb. királya; Ausztria főhercege, Toscana és Krakkó nagyhercege, Lotaringia, Salzburg, Stájerország, Karintia, Kraina és Bukovina hercege, Erdély nagyfejedelme, Morvaország őrgrófja; Felső- és Alsó-Szilézia, Modena, Parma, Piacenza és Guastalla, Oswiecim és Zator, Teschen, Friaul, Raguza és Zára hercege; Habsburg, Tirol, Kyburg, Görz és Gradiska hercegesített grófja, Trient és Brixen fejedelme, Felső- és Alsó-Lausitz, valamint Isztria őrgrófja, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja; Trieszt, Cattaro és a szláv őrgrófság ura, a Szerb Vajdaság nagyvajdája stb.

Wir Franz Joseph der Erste, von Gottes Gnaden Kaiser von Oesterreich; König von Ungarn und Böhmen; von Dalmatien, Kroatien, Slawonien, Galizien, Lodomerien und Illyrien; König von Jerusalem; Erzherzog von Oesterreich; Großherzog von Krakau; Herzog von Lothringen, Salzburg, Steyer, Kärnthen, Krain, Bukowina, Ober- und Nieder-Schlesien; Großfürst von Siebenbürgen; Markgraf von Mähren, gefürsteter Graf von Habsburg und Tirol; Großwojwod der Wojwodschaft Serbien ec. ec. ec. (1868)

Franz Joseph der Erste, von Gottes Gnaden Kaiser von Östereich, König von Ungarn und Böhmen, von Dalmazien, Croatien, Slavonien, Galicien, Lodomerien und Illyrien, König von Jerusalem; Erzherzog zu Österreich, Großherzog von Toskana und Krakau, Herzog von Lothringen, von Salzburg, von Steyer, Kärnthen, Krain und der Bukowina, Großfürst zu Siebenbürgen; Markgraf von Mähren; Herzog von Ober- und Niederschlesien, von Modena, Parma, Piacenza und Guastalla, von Auschwitz und Zator, von Teschen, Friaul, Ragusa und Zara; gefürsteter Graf von Habsburg und Tyrol, Kyburg, Görz und Gradiska, Fürst von Trient und Brixen, Markgraf von Ober- und Niederlausitz und in Istrien, Graf von Hohenems, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg, etc., Herr von Triest, von Cattaro und auf der Windischen Mark, Großwojwode der Wojwodschaft Serbien etc. etc. (1892)

I. Károly (1887-1922)[szerkesztés]

I. Károly (1887-1922)
Kiscímer Középcímer Nagycímer
Osztrák-magyar kiscímer (1916-1918)
Nem használták

Megjegyzés: Osztrák császár (1916-1918), Magyarország királya (IV. Károly), Csehország királya, Ausztria főhercege.

Mi I. Károly Isten kegyelmébõl Ausztriai császár, Magyarország e néven IV., Apostoli Királya, Cseh, Dalmát, Horvát-Szlavonországok, Galicia, Lodoméria, Ráma, Szerb, Kún és Bolgárországok, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. királya, Ausztria fõhercege, Toscana és Krakó nagyhercege, Lotharingia, Salzburg, Steyer, Korontán, Krajna és Bukovina hercege, Erdély nagyfejedelme, Morvai õrgróf, Fel- és Al-Slézia, Modena, Parma, Piacenza, Guastalla, Osviecim és Zátor, Teschen, Friaul, Raguza és Zára stb. hercege, Habsburg, Tyrol, Kyburg, Göre és Gradiska grófja, Trient és Brixen fejedelme, Fel- és Al-Luzsica s Istria õrgrófja, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja, Triest, Kattaro és a Szláv õrgrófság ura stb. (1917. évi III. törvénycikk a király megkoronázása elõtt kiadott hitlevélben)

(középcím) Wir Karl der Erste, von Gottes Gnaden Kaiser von Oesterrreich; Apostolischer König von Ungarn, dieses Namens der Vierte, König von Böhmen, von Dalmatien, Kroatien Slawonien, Galizien, Lodomerien, und Illyrien; Erzherzog von Oesterrreich; Großherzog von Krakau, Herzog von Lothringen, Salzburg, Steier, Kärnten, Krain, Bukowina, Ober- und Niederschlesien; Großfürst von Siebenbürgen, Markgraf von Mähren; gefürsteter Graf von Habsburg und Tirol u.s.w. (1917)

Osztrák Köztársaság[szerkesztés]

Rövidítések

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások: címerek címek

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs