Ugrás a tartalomhoz

Címerhatározó/Burgundia címere

Linkek hozzáadása
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Burgundia címerével foglalkozik.

Burgund hercegség

[szerkesztés]

A burgundiai hercegek címere (Armorial Wijnbergen)

Magyarország címerében előfordul a Habsburg birodalom címerének részeként.

A tartomány címerének ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel.

A burgund királyság, mely Arles-i királyság néven is ismert, 457 és 534 közt állt fenn, majd 888-ban újították fel. A 11. században a burgundiai hercegséget a Capeting dinasztia egyik ága hozta létre, mely 1033-tól a Német-Római Birodalom fennhatósága alatt állt. A burgund grófi család a burgund dinasztia mellékága volt, mely a 10. században Fekete Hugó, Raoul király testvérétől eredt. Ottó Wilmos (megh. 1027), az első burgund gróf Lombardiai Adalbert és Dijoni Gerberge fia volt.

A birodalmi fennhatóság a 11. században kezdett véget érni. Burgundiai Guy, II. Renauld testvére később pápa lett és V. Henrik császárral megkötötte a Wormsi konkordátumot. 1127-ben, III. Wilmos meggyilkolásakor unokatestvére, III. Renaud lerázta a birodalmi igát. Ettől fogva Burgundia francia neve Franche-Comté, "szabad ország" lett.

A birodalmi fennhatóságot Brabarossa Frigyes állította vissza. A burgund grófoknak meg kellett osztaniuk a hatalmukat a gazdag földbirtokosokkal, különösen a Chalon családdal. A grófok hatalma csak Chalon Hugó és Alica, II. Ottó lányának házasságával állt helyre. Fiuk, IV. Ottó az utolsó burgund gróf volt. Első felesége Bar grófjának lánya, a második Mahaut, Artois grófnője, IX. Lajos francia király másodunakohúga volt. Lányaikat V. Fülöp, illetve IV. Károly király vette feleségül. 1295-ben IV. Ottó országát a francia királyra hagyta. IV. Eudes, burgundia hercege házasság útján egyesítette az országot. Az unió Károly, francia király 1477-es halála után bomlott fel. VIII. Károly 1493-ban I. Miksa német-római császárnak engedte át, mely csak 1678-ban tért vissza Franciaországhoz.

  • A burgund hercegek címere 1150-1361 között
    A burgund hercegek címere 1150-1361 között
  • Yolande de Bourgogne, Nevers hercegnőjének címere. 1265-ben Jean Tristan de France felesége, majd 1272-ben Robert III de Dampierre neje.
    Yolande de Bourgogne, Nevers hercegnőjének címere. 1265-ben Jean Tristan de France felesége, majd 1272-ben Robert III de Dampierre neje.
  • Burgundia négyelt címere 1364, miután II. Valois Fülöp lett a herceg: 1. és 4. II. Fülöp, 3. é 4. a Burgundiai hercegség
    Burgundia négyelt címere 1364, miután II. Valois Fülöp lett a herceg: 1. és 4. II. Fülöp, 3. é 4. a Burgundiai hercegség
  • II. Valois Fülöp személyes címere. A vörös-ezüst darabolt keret az ő címerjele (fr: brisure)
    II. Valois Fülöp személyes címere. A vörös-ezüst darabolt keret az ő címerjele (fr: brisure)
  • Fia, Félelemnélküli János címere, a boglárpajzsban anyja, III. Dampierre margit, Flandria grófnőjének címere
    Fia, Félelemnélküli János címere, a boglárpajzsban anyja, III. Dampierre margit, Flandria grófnőjének címere
  • Szép Fülöp herceg címere: az előző kiegészítve Brabant és Limburg címerével
    Szép Fülöp herceg címere: az előző kiegészítve Brabant és Limburg címerével
  • I. Miksa, német-római császár címere. A birodalmi sas mellén Ausztria és Burgundia címerehasított pajzsban
    I. Miksa, német-római császár címere. A birodalmi sas mellén Ausztria és Burgundia címerehasított pajzsban

Burgund grófság

[szerkesztés]

A burgundiai hercegségen belül a burgundiai palotagrófság (de: Pfalzgraf von Burgund, Freigrafschaft Burgund = fr: Franche-Comté, en: Burgundy Palatine) külön tartomány volt, mely szerepel a Habsburg királyok titulatúrájában is. A tartomány neve 1366-ban bukkant fel először hivatalosan.

Eredetileg a Burgundiai Királyság hűbéres területe volt, Besançon központtal. Házasság útján 1330-61 között a burgundiai hercegek Capeting-ágához került, majd újabb házassággal XI. Lajos Flandria hercegének birtokába jutott. 1384-ben a Valois-ház utódai uralták, majd 1477-ben a burgundiai hercegséget (fr: duché) a francia koronához csatolták, míg a palotagrófságot (avagy nádorságot, fr: comté) házasság útján Habsburg Miksa szerezte meg, majd 1556-tól a Habsburgok spanyol ága birtokolta és 1678-ban került végleg Franciaországhoz.

  • A burgund grófság (Otton IV de Bourgogne gróf) címere a 13. század végéig, valamint Mersuay, francia város címere
    A burgund grófság (Otton IV de Bourgogne gróf) címere a 13. század végéig, valamint Mersuay, francia város címere
  • IV. Ottó gróf második címere a 13. század végén. Ezzel azt jelképezte, hogy elhagyja a császárhű ghibellin pártot (melynek jelképe a császári sas volt), és felvette a guelf-párt jelvényét, az oroszlánt. Ezért hagyta el hagyományos családi címerét, a sast is, és vette fel a francia király jelképét, akihez házassági kötelék fűzte
    IV. Ottó gróf második címere a 13. század végén. Ezzel azt jelképezte, hogy elhagyja a császárhű ghibellin pártot (melynek jelképe a császári sas volt), és felvette a guelf-párt jelvényét, az oroszlánt. Ezért hagyta el hagyományos családi címerét, a sast is, és vette fel a francia király jelképét, akihez házassági kötelék fűzte
  • Franche-Comté területe ma
    Franche-Comté területe ma

Nevers

[szerkesztés]

Nevers grófság története szorosan kapcsolódik a burgund hercegséghez, melyből a 11. században vált ki. A Nevers grófok a 11-12. században Auxerre grófságot is birtokolták. Nevers urai a flandriai grófok, majd a 14. századtól ismét a burgund hercegek voltak. A 16. században Franciaországoz került és hercegi rangra emelték és egy ideig a Gonzaga család birtokolta.

  • Irodalom:

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Címerhatározó/Burgundia_címere&oldid=399945”