Címerhatározó/Charleville címere
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Charleville címerével foglalkozik.
.svg)
A tartomány címerének ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel.
Charleville szerepel a lotharingiai hercegek ("prince souverain d'Arches et de Charleville") és a Habsburg uralkodók titulatúrájában. A mai Charleville-Mézières 1966-ban jött létre öt, eredetileg önálló telepüplésből. A mezőben Charleville, a pajzsfőben Mézières címere látható úgy, ahogyan azt az egyesülés előtt használták. Az utóbbi település a középkorban fontos kézműves központ volt, míg Charleville-t 1606-ban alapította I. Gonzaga Károly, Nevers, Rethel hercege (1606), Arches(-Charleville) első hercege (1608), Mantova fejedelme (1627), Montferrat hercege (1631), mint új hercegi központot. (Innen ered a neve is.)
A nap Charleville címerében előfordul a neversi hercegek koronáján, akik a 13. századtól Arches urai (fr: Seigneurs d'Arches, Principauté d'Arches) voltak. Mézières Rethel hercegség része volt. A gereblyefejek (fr: rateaux) a címerében erre utalhatnak. A hercegi címerben három greblyefej volt, míg Mézières esetében csak kettő, de a színek megegyeznek a hercegi címerrel.
1293-ban Arches területét a Rethel grófok vásárolták meg. 1606-ban Gonzaga Károly itt alapította Cherlevillet, 26. születésnapján (május 6.). 1637-es halála után Arches második hercege unokája, Károly (1629-1665) lett, aki Nevers, Rethel és Mayenne hercegségeit nem tudta megtartani, de az itáliai Mantova és Montferrat hercege maradt. Arches harmadik és egyben utolsó hercege fia, Károly Ferdinánd (1652-1708) lett, aki után a hercegség egyrészt III. Bourbon Lajosra (1668-1710), Condé hercegére, Gonzaga Károly dédunokájára szállt, másrészt Theodor von Salm (1645-1710), Bajor Mária Lujza, Bajor Anna nővérének özvegye örökölte. Ettől fogva, kiváltságai nagyrészének megtartása mellett, hercegség volt Franciaországon belül.
Lásd még: