Címerhatározó/Bar címere

Ch

Hat. kulcsok

EGY (I.)

OSZ (I.)

Mutató

---

---

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként az Bar hercegség címerével foglalkozik.

---

Ch→

A Bar grófság, majd hercegség a Német-Római Birodalom egyik nyugati tartománya volt. 960 körül I. Frigyes, Felső-Lotharingia hercege hozta létre az Ornain folyó partján. A 11. századtól a Montbéliard-ház uralta, amely de facto független országgá tette. 1430-ban I. Lajos herceg, a család utolsó férfi tagjának halálával a hercegséget dédunokaöccse, I. Anjou René örökölte. A tartomány egy része (Barrois mouvant) 1301-ben francia hűbéres tartomány lett és 1354-ben hercegi rangra emelték. Másik része (Barrois non-mouvant) a birodalom része maradt, melyet 1480-ban egyesítettek a birodalmi lotharingiai hercegséggel. 1735-ben mindkét terület francia fennhatóság alá került és a trónfosztott Leszczyński Szaniszló lengyel kitrálynak engedték át, de a bécsi béke (1738) értelmében a halála után visszaszáll Franciaországra, amire 1766-ban került sor.

A Habsburg-Lotharingiai uralkodók címerei közül Bar címere elsőként Lotharingiai Ferenc, és a felesége, Mária Terézia királynő címerében fordul elő és általuk megtalálható Magyarország nagycímerében is.

Bar címere két stilizált márnát ábrázol, ami tulajdonképpen beszélő vagy névre utaló címer, mert a márna franciául barbeau, németül Barbe.

I. René nápolyi király (1435-1442), címzetes magyar király címerei

• 
  1420-1434
• 
  1434-1443
• 
  1443-1453
• 
  1453-1470
• 
  1470-1480
• 
  Lotharingiai Ferenc nagycímere
• 
  Mária Tewrézia nagycímere

• Irodalom:

• Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

• Címerhatározó