Címerhatározó/Bulgária címere
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Bulgária címerével foglalkozik.
A 13. század óta a magyar királyok használták a Bulgária királya címet és a Kárpátoktól délre elterülő tartomány címerét (három farkas) is felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé.
A fenti címer a Vízkelethy család címeresleveléről (1569) származik, Sclavonia felirattal, ami csak részben helytálló, mert ugyanez a címer más tartományok címreivel együtt előfordul a Vidák család címereslevelén (1762), ahol Szlavónia pólyában futó menyétes címere is látható Bulgária három farkast ábrázoló címere mellett. A fenti címeren a farkasok már inkább agaraknak tűnnek, nyakukban arany nyakörvvel. Ivánfi Ede szerint ez Bulgária és Szlavónia közös címere volt. Az általa közölt, de pontosabban nem datált lenti címerben a három nyakörves agár vörös alapon látható. Mellette Bulgária címere Jacob Franquart metszetéről (1623), az ő színjelölési módszerével (vörös alapon három ezüst agár).
A valóságban azonban a Vízkelethy címer Francolin, Weyland Kaysers Ferdinandi... (Bécs, 1561) című művének Szlavónia címerét követi [1], míg ugyanebben a műben Bulgária címere egy harántpólyában futó nyest [2]. Úgy tűnik tehát, hogy Francolin felcserélte egymással Bulgária és Szlavónia címerét. Francolin ugyancsak tévesen adja meg az oroszlánt Havasalföld címereként [3], noha az a valóságban Kunország címere volt.
Bulgária címerének egy másik változata is ismert, ahol nem három, hanem csak egy farkas látható, mely vörös pólyában fut. A lenti kép II. Lipót (1790-1792) nagycímeréről való. Hunyadi Mátyás 1464. utáni felségcímerének elő és hátlapján Bulgária címere egy ágaskodó farkas. (Lásd a képeket jobbra.)
- Irodalom:
A tartomány címerének ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel.
Bulgária címere
A forrásokból többféle bolgár címerváltozat is ismert:
1. arany alapon három fekete járó-szembenéző oroszlán (változata: vörös alapon három járó oroszlán)
2. arany alapon vörös ágaskodó oroszlán (változatai: fekete alapon ezüst ágaskodó oroszlán; vörös alapon arany ágaskodó oroszlán; ezek koronával vagy anélkül)
3. arany alapon balra fordult fekete ágaskodó oroszlán, jobbra fent ezüst hatágú csillag, balra lent ezüst félhold
4. arannyal és zölddel (?) (hatszor) vágott alapon vörös telek, rajta kereszt, szárai között egy-egy aranygyűrű, bennük kis kereszttel
5. kék alapon két egymástól az aljukkal elforduló aranykorona
6. ezüst alapon négy vörös pólya közt futó természetes farkas (változatai: ezüst alapon négy kék pólya közt futó vörös farkas; kék alapon négy ezüstpólya, közöttük vörös alapon járó ezüst farkas)
7. zöld alapon három futó ezüstagár (változata: vörös alapon három ezüstagár)
8. arany alapon ezüsttel fegyverzett, jobbfelé elforduló vörös bikafej, a szarvai között vörös mankós kereszt
9. Harántkeresztes ágcsonkokon szerecsenjek
A különféle forrásokban a 2. változat Macedónia címereként is szerepel, a 3. előfordul Havasalföld vagy Kunország címereként, az 5. Moesia, a 6. Kunország (és [[Szlavónia címere|Szlavónia), a 7. Szlavónia címereként is. Nyilvánvaló, hogy a 4. változat Konstantinápoly latin császárainak címeréből ered. A 6. és a 7. változat emellett a magyar királyok hivatalos nagycímerének, mint bulgária királyainak a hagyományos része volt.
Mivel a magyar királyok már a 13. század óta használták a Bulgária királya címet, elsőként eről az oldalról nyilvánulhatott meg az az igény, hogy az ország számára külön igénycímert hozzanak létre. A legrégibb bolgár címernek ezért az oroszlánok vagy a farkasok látszanak, melyek a magyar királyi pecséteken is megjelennek. Az oroszlánok félreértésével alakulhattak ki a farkasok a magyar nagycímerben. A leggyakoribb a három oroszlán, így ez lehetett az elsődleges. El van terjedve az a nézet, hogy a három oroszlán Bulgária három történeti területét, Moesiát, Thráciát és Macedóniát jelenti, de ennek nincs alapja a bolgár történeti hagyományban.
Az is lehet, hogy a bolgár címer Vidinen, azaz a bodoni bánságon keresztül a Csák nemzetség oroszlánjától származik. A magyar királyok a 13-14. század folyamán több hadjáratot is vezettek Bulgária ellen és rövidebb-hosszabb ideig birtokolták Bulgária egyes területeit, ami legtovább a Duna-menti Vidin (magyarul Bodony vagy Bodon) környékére terjedt ki. IV. László király egy 1274-es oklevelében olvashatunk arról, hogy Péter (Csák Máté apja) vitézül harcolt, amikor István, ifjabb király Bulgáriára támadott (1266). Péter itt „igen erős“ oroszlánként harcolt és ezt a jelvényt a zászlaján viselte. Csák Péter 1279-es pecsétjén ágaskodó koronás oroszlán látható, ami szinte teljesen megegyezik a legkorábbi ismert Bolgár címerrel. Lehetséges, hogy a Csákok Vidin bánjai lehettek és okleveleiken a tartomány címereként a saját pecsétjüket, címerüket használták. Péter apja, I. Máté asztalnokmester és 1235-1238 között temesi ispán, Péter bátyja, II. Máté 1272-1273 közt szlavón bán volt és többen is viselték a családból az erdélyi vajda címet, azaz a családnak erős délvidéki kapcsolatai is voltak.
A bolgár királyi gárda címere, egy ismeretlen arab utazó naplója (a 14. század vége)
Bulgária cárja (Kayser von bulgari) Ulrich von Richental krónikája a Konstanzi Zsinatról, 1438-50 körül (Aulendorf Codex, p. 477), [The Spencer Collection of the New York Public Library]
Bulgária cárja (Der kaiser von pulgarie), Uffenbachsche Wappenbuch, Folio 43v, 15. század első fele [H. Lengenfelder, Das Uffenbachsche Wappenbuch, Hamburg, 1990]
Bulgária cárja, (Der Kaisar von pulgary), Ulrich von Richental krónikája a Konstanzi Zsinatról, 1436, (Prágai kódex, p. 485), [Národní knihovna České republiky, Praha]
Bulgária cárja, (Der kaysse von pulgary), Ortenburger Wappenbuch, Fol. 234, (1466-73 körül) [Bayerische Staastbibliothek, München, Hss Cod.icon. 308u]
Bulgária cárja, (Der kaiser von Bulgarien), Conrad Grünenberg címerkönyve (1483), pergamenkódex, p. 68, [Bayerische Staastbibliothek, München, Cgm-145]
Bulgária cárja, (Der kaiser von Bulgaryen), Conrad Grünenberg címerkönyve (1483), konstanzi kódex, folio 27 b [reprint]
Bulgária cárja, (Der kaisser von pulgarie), Miltenberger Wappenbuch, # 164 (1486-1500 körül)
Bulgária cárja, (Kayser von Pulgarye), Codex 391, Bajor Állami Könyvtár, Fol. 4v (1530 körül) [Bayerische Staastbibliothek, München, Hss Cod.icon. 391]
Bulgária cárja (Der kaisser von bulgary), A. W. Franks Bequest Wappenbuch, Folio 58, (1531 után) [Society of Antiquaries of London]
Bulgária cárja (Kayser von Bulgary), Codex 391, Fol. 54v (a 16. század első fele) [Bayerische Staastbibliothek, München, Hss Cod.icon. 392d]
Bulgária cárja (Der kaiser v bulgarie), Wappenbuch besonders deutscher Geschlechter, Fol. 33 v (1515-1650) [Bayerische Staastbibliothek, München, Hss Cod.icon. 308]
Bulgária címere Jacob Franquart, Pompa funebris Alberti Pii Austriaci című művében (t. 47a, 1623)
Bulgária királya (Le Rey de Bugrie), Lord Marshal's Roll # 15, (1295 körül),
Bulgária címere az Illír címerkönyv Korenič-Neorič példányából, Folio 12 (1595)
Bulgária címere az Illír címerkönvben, MS.54, Folio 12 (a 16. század vége) [Society of Antiquaries of London]
Bulgária címere Mavro Orbini, Regnum Slavorum... című művében (1601, p. 398)
Bulgária címere az Althan címerkönyvben, Folio 12 (1614)
Bulgária címere a Belgrádi címerkönyvben, 2, Folio 12, (1603-20 körül)
Bulgária címere a Skoroevič címerkönyvben, Folio 12, (1636-38 körül)
Bulgária címere a Fojnič címerkönyvben (Fojnički grbovnik), Folio 8 (1675)
Bulgária címere Charles du Fresne sieur du Cange, Historia Byzantina című művében (p. 267, 1680)
Bulgária címere az Olovo címerkönyvben, Folio 12 (1689 körül)
Bulgária címere a Berlini címerkönyvben, Folio 12 (a 17. század vége)
Bulgária címere Pavao Ritter Vitezović Stemmatographia című művében, Folio 17 (1694)
Bulgária címere Pavao Ritter Vitezović Stemmatographia című művében, Folio 10 (1701)
Bulgária címere Pavao Ritter Vitezović Stemmatographia című művében, Folio 10 (1702)
Bulgária címere Hristofor Zhefarovich Stemmatographia című művében, Folio 5v (1741)
Bulgária címere, Codex Kevesic, Folio 16 (1740)
Bulgária címere Ivo Saraka dubrovniki gyűjteményében (1746)
Bulgária címere, Charles du Fresne sieur du Cange (1746)
Bulgária címere Gaj, Ljudevit művében (1842)
Bulgária címere Levinus Hulsius Chronologia című művében (1596)
Bulgária címere Vincenzo Coronelli térképén (1692)
A Bolgár cár címere (Die Keyser v. Bolgheries) Gelre herold címerkönyvéből (Armorial Gelre, Folio 104v, # 1485), 1370-95 körül [P. Adam-Even, L'armorial universel du Héraut Gelre...1971]
Bulgária címere, (Janez Vajkard Valvasor, Opus Insignium Armorumque, p. 263 (1688 körül) [Szlovén Tudományos Akadémia, 1993, reprint]
Bulgária címere G. M. Seutter, Transylvaniae, Moldaviae, Walachiae, Bulgariae... című térképén (1730 körül)
Bulgária címere Jan van der Bruggen térképén (1737)
Bulgária címere J. M. Probst, Magyarország térképe (1788)
Bolgár királyság F. J. J. von Reilly térképén (1789-91 körül)
Bulgária címere Carolus Franciscus Palma, Specimen Heraldicae Hungariae regni... című művében (1766)
Bulgária „régi“címere (Pullgarie das allt), Codex 391, Fol. 4v (1530 körül) [Bayerische Staastbibliothek, München, Hss Cod.icon. 391]
Bulgária címere Gerard de Jode térképén (1593)
http://mek.oszk.hu/00800/00892/html/doc/c300055.htm
Lásd még[szerkesztés]
Moldva címere, Havasalföld címere, bolgár heraldika
Lásd még: