Állatok/Puhatestűek/Csigák/Kövi csiga
(Aegopis verticillus szócikkből átirányítva)
Kövi csiga
- (Aegopis verticillus, Syn: -)
- Más neve(i): óriás gombcsiga, korongcsiga
- A kövi csiga Európában honos, a tüdőscsigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.
- Az Északnyugat-Balkántól (Bosznia, Montenegró) Magyarországon keresztül északon Csehországig, nyugaton az Keleti-Alpokig és Dél-Itáliáig (Calabria) található meg; behurcolt populációi élnek Bajorországban és Schwerinben.
- Nedves talajú dombvidéki erdőkben a lehullott lomb és kövek alatt él. A szárazabb időszakokat a talajba ásva vészeli át. Mindenevő, elsősorban elhalt növényi részekkel táplálkozik, de időnként megeszi a gilisztákat, sőt más csigákat vagy egyéb elhullott állatokat is. Nyáron szaporodik, 50-60 nagy méretű (4 mm átmérőjű) petét rak le a nedves talajra, levelekre vagy korhadó fára. A 3-4 hét múlva kikelő kis csigák háza másfél kanyarulatból áll, amely az ősz végére három kanyarulatos házzá növekszik.
- Háza 17–21 mm magas, 25–32 mm széles, hat vagy hét kanyarulatból áll. A kerek és kúpos csigaház alulról fénylő és enyhén, felülről pedig sűrűn barázdált, köldöke igen tág. Színe szaruszínű: sárgásbarna, esetleg zöldessárga. Kanyarulatain ferde, világosabb sárga sávok lehetnek, a korábbi növekedési zónákat jelölve. Az utolsó kanyarulaton kevéssé kifejezett, tompa taraj figyelhető meg. Az állat teste karcsú, háta és hosszú csápjai sötétszürkék, majdnem feketék; lába halványabb szürke.
- Magyar Wikipédia Kövi csiga
Forrás: Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.
Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2
