Állatok/Valódi lepkék

A lap mérete: 5903 bájt

Állatok

Valódi lepkék

---

[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Valódi lepkék]]

Valódi lepkék

(Glossata, Syn: -)

Más neve(i): -

A valódi lepkék az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályába tartozó valódi lepkék rendje, öt alrendággal és több ezer fajjal.

Megtalálhatók minden szárazföldön az Egyenlítőtől a sarkvidékekig. Legnagyobb forma- és fajgazdagságukat a trópusokon érték el.

A nagy területen elterjedt fajok egy évben repülő nemzedékeinek száma az éghajlattól függ: trópusi és meleg mérsékelt éghajlaton több, a sarkokhoz közeledve fokozatosan egyre kevesebb. A mérsékelt égövben (és onnan a sarkvidékhez közeledve) a táplálékhiányos téli időszakot a legtöbbjük nyugalmi állapotban, anyagcseréjét minimálisra csökkentve vészeli át, fejlődésének fajonként változó állapotában.

Egyes fajok imágója (tehát a kifejlett lepke) telel át. Ilyen például:

• Kis rókalepke (Aglais urticae),
• Nappali pávaszem (Inachis io)
• C-betűs lepke (Polygonia c-album).

Más fajok báb állapotban telelnek, mint például:

• a Káposztalepke (Pieris brassicae),
• a Fecskefarkú lepke (Papilio machaon),
• a Kardoslepke (Iphiclides podalirius).

Hernyó állapotban telel át például:

• Közönséges tarkalepke (Melitaea athalia) — társas szövedékben,
• Mocsári tarkalepke (Euphydryas aurinia) — társas szövedékben,
• Csíkos boglárka (Polyommatus damon).

Pete állapotban telel át például:

• Északi boglárka (Plebejus idas)

Az úgynevezett vándorlepkék télen nem vonulnak nyugalomba, hanem melegebb éghajlatra vándorolnak.

Ilyen például

• az Atalantalepke (Vanessa atalanta) és
• a Bogáncslepke (Vanessa cardui).

A legtöbb faj bábja erre a célra kibocsátott fonállal rögzíti magát valamilyen felülethez. Egyes fajok bábjai hasoldalukkal tapadnak ehhez a felülethez úgy, hogy a fejük fölfelé áll.

Ilyenek például:

• a Káposztalepke (Pieris brassicae),
• a Fecskefarkú lepke (Papilio machaon),
• a Kardoslepke (Iphiclides podalirius).

Más fajok bábjai testük hátsó végét rögzítik úgy, hogy a fejük szabadon lecsüng. Ilyen, úgynevezett zuhanóbábja van például:

• a Kis rókalepkének (Aglais urticae),
• a Nappali pávaszemnek (Inachis io)
• az Atalanta-lepkének (Vanessa atalanta).

Amint ebből az összesítésből is kiviláglik, sok hernyó valamiféle szövedékben bábozódik (egyesek magányosan, más fajok hernyói kisebb-nagyobb csoportokban). Ez a szövedék különösen a Selyemlepkeszerűek (Bombycoidea) öregcsalád fajaira jellemző. A névadó faj, tehát a Selyemlepke (Bombyx mori) hernyójának szövedékéből készül a hernyóselyem.

A Szenderszerűek (Sphingoidea) öregcsaládjában sok faj hernyója bábozódás előtt a talajba ássa magát.

A bábból kikelő lepke szárnya eleinte petyhüdten csüng. Az erekbe áramló vérnyirok (hemolimfa) azonban hamarosan kifeszíti, és ezután a lepke elrepülhet.

Lásd még: Állatok/Lepkefélék/Magyarország nagylepkefajainak listája

Ezt a lapot megnyitva a lap alján találsz egy mintát, a használatát ITT olvashatod!

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Valódi lepkék