Kecskerágó-moly (Yponomeuta evonymella)
Csupaszra rágott fák a hernyók szövedékével Röyken, Norvégia
„Nyári hernyófészek” hernyókkal egy tarra rágott fán
- A pókhálós molyfélék (Yponomeutidae) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó Yponomeutoidea öregcsalád névadó családja.
- Ezeket a változatos méretű molylepkéket főleg a szárazabb biotópokban találjuk meg, mert igen tűrőképesek. Éppen ezért az egyes fajok elterjedési területe igen nagy; hazánkban 42 fajukat mutatták ki. A hernyók között vannak magevők, lombevők és aknázók is. Legismertebb fajaik a tápnövényen kialakított és „nyári hernyófészeknek” nevezett, hatalmas szövedékekben élnek társasan (Mészáros, 2005).
- Egyes fajaik, mint például a pókhálós almamoly (Yponomeuta malinellus) egyes években jelentős károkat okozhatnak, de létszámukat természetes ellenségeik, az élősködő darazsak (Masarinae) általában kordában tartják (Brehm).
Rendszertani felosztásuk a Magyarországon ismertebb fajokkal
- A családot hat alcsaládra és egy további, alcsaládba be nem sorolt nemre tagolják:
1. Fémesmolyfélék alcsaládja (Argyresthiinae); egyes munkákban (Pastorális, 2011) Argyresthiidae néven önálló családként szerepel öt nemmel:
- Argyresthia
- Borókatű-aranymoly (Argyresthia abdominalis , 1839) – Magyarországon sokfelé előfordul
- Kökényfúró aranymoly (Argyresthia albistria , 1828) – Magyarországon általánosan elterjedt
- Borókafúró ezüstmoly (Argyresthia arceuthina , 1839) – Magyarországon többfelé előfordul
- Galagonyafúró aranymoly (Argyresthia bonnetella, A. nitidella , 1758) – Magyarországon általánosan elterjedt
- Nyírrügyfúró aranymoly (Argyresthia brockeella Hb., 1813) – Magyarországon általánosan elterjedt
- Berkenyevirágmoly (Argyresthia conjugella , 1839) – Magyarországon csak alkalmilag fordul elő
- Almabimbófúró aranymoly (Argyresthia curvella , 1761) – Magyarországon sokfelé előfordul
- Borókahajtás-aranymoly (Argyresthia dilectella , 1847) – Magyarországon szórványos
- Tölgyfúró aranymoly (Argyresthia glaucinella , 1839) – Magyarországon szórványos
- Égerbarka-aranymoly (Argyresthia goedartella, 1758) – Magyarországon általánosan elterjedt
- Almarügyfúró aranymoly (Argyresthia ivella , 1828) – Magyarországon szórványos
- Vörösfenyő-ezüstmoly (Argyresthia laevigatella , 1855) – hazánkban többfelé előfordul
- Borókamagrágó aranymoly (Argyresthia praecocella , 1839) – Magyarországon többfelé előfordul
- Meggyvirágmoly (cseresznyevirágmoly, meggyvirág-aranymoly, Argyresthia pruniella , 1759 avagy A. ephippella , 1777) – Magyarországi; kártételéről 1917 óta tudunk; mára általánosan elterjedt
- Kecskefűzbarka-aranymoly (Argyresthia pygmaeella, Argyresthia rudolphella 1775) – Magyarországon sokfelé előfordul
- Nyírfahajtás-aranymoly (Argyresthia retinella , 1839) – Magyarországon sokfelé előfordul
- Májusfa-aranymoly (Argyresthia semifusca, Argyresthia spiniella, 1828) – Magyarországon többfelé előfordul
- Bükkfúró aranymoly (Argyresthia semitestacella, 1833) – Magyarországon sokfelé előfordul
- Madárbirs-aranymoly (Argyresthia sorbiella , 1833) – Magyarországon többfelé előfordul
- Kökényvirág-aranymoly (Argyresthia spinosella, Argyresthia mendica, 1849) – Magyarországon általánosan elterjedt
- Tujafúró aranymoly (tujafúró ezüstmoly, Argyresthia thuiella, 1871) – Észak-Amerikából behurcolt faj; elterjedési területének keleti határa Magyarország, ahol szórványos
- Háromsávos boróka-ezüstmoly (Argyresthia trifasciata, 1871) – hazánkban szórványos
2. Attevinae alcsalád egyetlen nemmel:
3. Rügymolyfélék alcsaládja (Praydinae); egyes munkákban Praydidae néven önálló családként szerepel három nemmel:
- Prays
- Égerrügymoly (Prays fraxinella, Prays curtisella , 1784) – Magyarországon általánosan elterjedt
- Havasi égermoly (Prays ruficeps , 1854) – hazánkban szórványos
4. Saridoscelinae alcsalád egyetlen nemmel:
5. Scythropiinae alcsalád egyetlen nemmel:
6. Pókhálós molyformák (Yponomeutinae) alcsalád 148 nemmel:
- pókhálós moly (Yponomeuta, 1796) nem közel tíz, egymáshoz igen közel álló, monofág, ritkábban oligofág fajjal:
- Pókhálós kecskerágómoly (kecskerágó pókhálós molya, Yponomeuta cagnagella, Yponomeuta cognatella) – Magyarországon általánosan elterjedt
- Pókhálós májusfamoly (kecskerágó-moly, Yponomeuta evonymella, 1758) – Magyarországon általánosan elterjedt
- Pókhálós kökénymoly (Yponomeuta irrorrella, 1796) – Magyarországon általánosan elterjedt
- Pókhálós almamoly (Yponomeuta malinellus, 1838 = Hyponomeuta malinellus) – a magyarországi almások gyakori faja
- Pókhálós szilvamoly (zelnice pókhálós molya, Yponomeuta padella, Yponomeuta padellus, 1758) – Magyarországon általánosan elterjedt
- Pókhálós bengemoly (Yponomeuta plumbella) – Magyarországon általánosan elterjedt
- Pókhálós fűzmoly (Yponomeuta rorrella , 1758) – Magyarországon általánosan elterjedt
- Húszpettyes pókhálósmoly (Yponomeuta sedella, Y. vigintipunctata, 1758) – Magyarországon általánosan elterjedt
- Zelleria (Stainton, 1849)
7. Alcsaládba be nem sorolt:
Névváltozatok
- pókhálós molyok[1]
- pókhálósmolyfélék<ref name="BuschmannC2003">
Forrás: Pókhálós molyok Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935
|