Kertészet/Lepkefélék/Közönséges tarkalepke

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 2456 bájt

Közönséges tarkalepke

A közönséges tarkalepke (Melitaea athalia) a rovarok (Insecta) osztályába, a lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése

Közönséges tarkalepke

A közönséges tarkalepke megtalálható egész Európában (kivéve Nagy-Britannia nagy részét, valamint Skandináviát és Dél-Spanyolországot), valamint Ázsia mérsékelt égövi területein. Egyik sajátos alfaja előfordul Észak-Afrikában. A közönséges tarkalepke élőhelye egyre jobban szűkül; Közép-Európában jövője a réti élőhelyek fennmaradásától függ. Más területeken kevésbé veszélyeztetett.

Megjelenése

A hím szárnyfesztávolsága 41 milliméter, a nőstényé 47 milliméter. A lepkének két pár szárnya van. A szájszerv a hernyónál rágószáj, a kifejlett lepkénél pödörnyelv (feltekeredő szívó-nyalócső). A szárnyfelszín sűrű barna vonalazású, a fonák javarészt narancsszínű, a hátulsó szárnyon fehér vagy krémszínű szalagokkal.

Életmódja

A hernyó a lándzsás útifű leveleit rágja, a lepke nektárt szív. Hernyó állapotban telel át, társas szövedékben. Mintegy 12 hónap telik el a petétől a lepke elpusztulásáig.

Szaporodása

A nőstény legfeljebb 200-as csomókban rakja petéit, a lándzsás útifű leveleire. A petéből való kikeléshez 3 hét kell, hogy elteljen. A hernyó a lepke leghosszabb átalakulási állapota. Megmássza a takarmánynövényeket és egészen télig megállás nélkül rág. Majd áttelel és tavasszal ismét elkezd rágni. 10 hónapos korában bebábozódik. A báb a lándzsás útifű levelein lóg. A rovart vastag külső burok védi. A kifejlett állat csak néhány hétig él; a nőstény röviddel a peték lerakása után elpusztul.

A lepke hernyója
és a bábja






Forrás:

Magyar Wikipédia:, Közönséges tarkalepke, 2011. március 1., 06:33 (CET)