Kertészet/Lepkefélék/Nappali pávaszem

A lap mérete: 3588 bájt

Kártevők

Nappali pávaszem

---

[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Nappali pávaszem]]

Nappali pávaszem

([[]], Syn: -)

Más neve(i): -

Védett rovar! - Eszmei értéke:0 000,- Ft. ^(2016.)

A rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül az tarkalepkefélék családjához tartozó faj.

Magyar Wikipédia: Nappali pávaszem

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Nappali pávaszem leeresztett szárnnyal

Nappali pávaszem felemelt szárnnyal

Nappali pávaszem lepke a Mátrában

A nappali pávaszem (Inachis io) a rovarok (Insecta) osztályába a lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a főlepkék (Nymphalidae) családjába tartozó faj. A legismertebb európai nappali lepkék közé tartozik. Nincsenek alfajai.

Elterjedése

A nappali pávaszem elterjedési területe egész Európa, a 60. szélességi fokig. Kréta kivételével a Földközi-tenger valamennyi nagyobb szigetén is előfordul. A legtávolabbi északon, valamint Észak-Afrikában hiányzik. Tavasztól - őszig gyakori. Áttelelő faj.

Jellemzői

Míg a hím elülső szárnya mintegy 3 centiméter hosszú, a nőstényé többnyire valamivel nagyobb. Szárnyainak alapszíne különleges, vörösbarna árnyalatú bársonyos sötétbordó, némi irizálással és egy-egy nagy, színes szemfolttal, melyen magva kék színű.

Szárnyai csipkés-fogas szélűek. A lepke más fajokkal összetéveszthetetlen.

Életmódja

Csaknem egész évben látni, rendszerint 2 nemzedékes. Parkokban, kertekben, erdőszéleken és más nyíltabb területeken ma még nagyon gyakori. A hegyvidékeken 2500 méter magassságig felhatol. A városokban is találkozunk vele.

Nem tartozik a vándorlepkék közé, de néhány példánya ősszel és tavasszal jelentős távolságokra elkóborol. Szívesen száll a bogáncs- és aszatfélék virágaira, de nagyon gyakran megfigyelhetjük más virágokon is. A kertekben igen kedveli a nyári orgonát.

A lepkék barlangokban, padlásokon, pincékben telelnek át, és már kora tavasszal megjelennek.

A nőstény a petéit általában csalánra rakja. A hernyók társasan élnek, gyakran a csúcslevelekre szőtt közös szövedékben. Kb. 150 hernyó él együtt a bábozódásig, de egy-egy nagy csalánosban akár 100 fészekre is bukkanhatunk.

Utolsó vedlésük előtt a hernyók szétszélednek, és védett helyre húzódnak bebábozódni.

Forrás: Nappali pávaszem

Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Nappali pávaszem, 2011. március 1., 06:29 (CET)