Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Puhatestűek/Csigák/Féregcsiga

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3241 bájt

Kertészet

Féregcsiga


Féregcsiga
Féregcsiga
Féregcsiga
(Boettgerilla pallens, Syn: -)
Más neve(i): nyúlánk házatlancsiga


A nyúlánk házatlancsiga karcsú, szinte féregszerű házatlan csigafaj. Eredetileg a Kaukázus erdeinek lakója, a 20. századik második felében szinte egész Európában elterjedt.
A csiga rendkívül karcsú, vékony alkatú, hossza 6 cm, szélessége 3 mm lehet. Gilisztaszerű teste halványszürke, néha kékes árnyalatú, feje és csápjai kissé sötétebbek a törzsénél. Köpenye hátrafelé kihegyesedő, finoman, koncentrikusan vonalkázott, a test hosszának több mint egyharmadát teszi ki. Lába halványsárga. Nyálkája színtelen. A fiatal példányok sárgás vagy piszkosfehér színűek.
Csökevényes háza 1,5-3 x 0,8-1,5 mm, a köpeny kihegyesedő vége alatt helyezkedik el.
A nyúlánk házatlancsiga eredeti hazája a Kaukázus nyugati lejtőinek tűlevelű és vegyes erdőiben volt, Abháziában és Nyugat-Grúziában. Lehetséges, hogy a Krímen is őshonos. Először a 20. század közepe táján észlelték Európában, ahová feltehetően mezőgazdasági termékekkel, dísznövényekkel került. Valószínűleg már korábban is előfordult, de rejtett életmódja és gilisztaszerű külseje miatt nem ismerték fel. Közép-Európában (Lengyelországban) első észlelése 1954-ből való. Azóta Nyugat- és Közép-Európa egész mérsékelt övi részén elterjedt, Dél-Skandináviától Dél-Franciaországig. Észak-Amerikában a kanadai Brit Columbiában észlelték.
Hegy- és dombvidékek nedves erdeiben, folyóvölgyekben elterjedt. Mind természetes életközösségekben, mind művelt területeken - kertekben, temetőkben, parkokban - megél. Svájcban egészen 1600 méterig felhatol, de jellemzően 700 méteres magasság alatt fordul elő. A föld alatt, a talajban él, gilisztajáratokban, talajrepedésekben mozog a felszín alatt 2-20 (maximum 60) centiméterrel. A fényforrások elől igyekszik elbújni.
Korhadó szerves anyagokkal, gilisztaürülékkel, más meztelencsigafajok petéivel táplálkozik. Üvegházakban kártevő lehet a puha növények szövetek megrágása miatt.
Párzási és peterakási időszaka Nagy-Britanniában nyár végére, Németországban októberre esik. Petéit 1-6-os csomagokban a talajba, a felszíntől 9–27 cm mélyen rakja le. A peterakás után nem sokkal elpusztulnak. A peték 20-22 nap múlva kelnek ki az ősz végén. Fehéres színük a következő nyár elejére változik szürkévé.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
Magyar Wikipédia Féregcsiga

Forrás: Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.

Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2

A Wikimédia Commons tartalmaz Féregcsiga témájú médiaállományokat.