Állatok/Puhatestűek/Csigák/Borostyánkő csiga

A lap mérete: 1429 bájt

Kertészet

Borostyánkő csiga

---

Borostyánkő csiga

Borostyánkő csiga

(Succinea putris, Syn: -)

Más neve(i): '

Mérete(i)=K: 3-4, M: 15-32, Sz: 7-17.

Hosszúkás tojásdad házát nagyobbrészt a kitágult utolsó kanyarulat alkotja, szájadéka ennek megfelelően nagy. Héja igen vékony, áttetsző, sárgás-vöröses, borostyán színű.

Szeme a két pártapogató közül a hosszabbik csúcsán ül („nyeles-szemű tüdős csigák”), ami jellemző a többi, ezután sorra kerülő szárazföldi csigára is. Erősen vízhez kötött állat, vagy a vízparti nádon, sáson, füzesen mászkál, vagy nedves réten, lápon, ártereken találjuk. A szárazságot nem viseli el. Teste sokszor annyi vizet vesz magába, hogy nem is tud teljesen visszahúzódni házába.

Eleven, zöld és fonnyadt növényi részekkel táplálkozik.

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Magyar Wikipédia Borostyánkő csiga

Forrás: Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.

Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2