Növények/Inváziós növények

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3253 bájt

Növények

Inváziós növények



Inváziós növények


A biológiai sokféleség nagyrészt az élőlények elkülönült evolúciójának és a helyi feltételekhez való alkalmazkodásának az eredménye. Egy új faj érkezése az adott ökoszisztémába természetes jelenség. A legtöbb idegenhonos faj nem képes életben maradni, vagy nem válik inváziós fajjá, hanem az őshonos fajok közösségében stabil részese lesz a táplálkozási hálózatnak.

Néhány esetben azonban mégis hirtelen és tömegesen képesek e fajok elterjedni, ezzel rövidebb-hosszabb időre felborítják a korábban kialakult ökológiai egyensúlyt. Hosszabb távon egy új egyensúlyi helyzet alakul ki, azonban addigra kiszoríthatnak őshonos fajokat (szűkítik életterüket vagy ragadozóik lesznek), és azok kihalhatnak.

A fajok terjedését természetellenesen felgyorsította a kereskedelem, az utazás és több, szándékos betelepítés.[1] Az özönfajok megváltoztathatják a korábbi ökológiai viszonyokat, így kiszámíthatatlan hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre, és komoly gazdasági károkat okozhatnak.

Jelenleg az inváziós idegenhonos fajokat tartják a globális biodiverzitás csökkenése második fő okának, közvetlenül az élőhelypusztítás mögött. Az özönfajok környezeti, gazdasági és társadalmi (pl. egészségügyi) hatásai minden szinten kedvezőtlenek. Európa növényvilágában évente átlag hat új faj tűnik fel.

Özönnövények Magyarországon 1998. március 11-13. között Jósvafőn rendezték meg az Agresszív adventív növényfajok és a természetvédelem című szakmai találkozót. A rendezvényen összeállították a legveszélyesebb fajok listáját, amely 33 adventív és 3 őshonos (ám megfelelő feltételek között inváziós tulajdonságokat mutató) fajt tartalmaz.

2012-ben megjelent Csiszár Ágnes szerkesztésében a Inváziós növényfajok Magyarországon című kiadvány, melyben már 50-nél is több növényfajt sorolnak fel.

Az Európai Unióban az utóbbi években szakmai előkészítő munka kezdődött általában az inváziós állat- és növényfajokról. Az uniós rendelet valószínűleg 2016-ra készülhet el, és szabályozná, milyen feltételek mellett lehet behozni növény- és állatfajokat, hogyan lehet ezeket szaporítani, illetve terjeszteni. Hasonló szabályozás már számos más helyen, például Ausztráliában létezik.

Az uniós szabályozás minden bizonnyal az eddigi gyakorlatnak megfelelően anyagi eszközöket is rendelne a célok megvalósításához, azaz az invazív fajok kordában tartásához. A biológiai környezetszennyezés a 21. században súlyosabb gazdasági károkat okoz, mint az ipari, amely ellenében már sikerült bizonyos eredményeket felmutatni. A biológiai veszélyek klasszikus példája a parlagfű, de ezen kívül is több mint nyolcvan inváziós növényfaj van már Magyarországon.

Nyíl.gif Lásd még: Inváziós fajok

Magyar Wikipédia: Inváziós növények