Növények/P/Parlagi madársóska

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | P
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3866 bájt

Növények

Parlagi madársóska

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Vadvirágok Védett növények Vízinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk


Parlagi madársóska
Habitusa termésekkel
Virágai
Magvai
Parlagi madársóska
(Oxalis dillenii, Syn:-)
Más neve(i): -


A parlagi madársóska, a madársóskafélék családjába tartozó, Észak-Amerikában őshonos, Európában inváziós fajként viselkedő növény.

A parlagi madársóska 10–30 cm magas, lágyszárú egynyári vagy évelő növény. Szára felfelé törekvő, nem a földön elfekvő, szárcsomóinál nem gyökerezik le. A felületén található szőrök a szárhoz simulnak, felfelé állnak. Általában átellenes állású levelei hármasan összetettek, világoszöld színűek. A levélkék kb. egyhatod, egynegyed részükig karéjosak. A levélnyél aljánál lévő megnyúlt pálhalavelek vége lekerekített, szélességük 0,2-0,5 mm.

Májustól októberig virágzik. Virágai általában kettesével nőnek, vékony, 2–3 cm-es száruk a felső levél hónaljából ered. Öt szirma sárga, hosszúkás, végük lekerekített. Csészeleveleik megnyúltak, hegyesek, finoman szőrösek, a sziromok feléig/kétharmadáig érnek. 10 porzója a tövénél gyűrűszerűen összenő. Terméses állapotban a kocsányok visszatörtek.

Termése 15–20 mm hosszú, keskeny, hegyes toktermés. Felületén hosszabb elálló és rövidebb, lefelé hozzásimuló szőrök találhatóak. 1-1,3 mm-es barna magvait 8-10 fehér élű, keresztirányú ránc barázdálja.

A parlagi madársóskán kívül Magyarországon három másik rokon faj fordul elő, az őshonos erdei madársóska (Oxalis acetosella) és a szintén invazív szürke madársóska (Oxalis corniculata) és felálló madársóska (Oxalis stricta).

Észak-Amerikában, az Egyesült Államok keleti és középső részén őshonos, innen terjedt tovább Kanadába. Európába feltehetően kereskedelmi rakományokkal került át a magva. Németországban az 1960-as évek elején jelent meg. Ma európai elterjedésének északi határa Norvégia, a déli Bulgária.

Magyarországon első előfordulása 1926-ból Tiszabezdédről származik (utólagos herbáriumi példány alapján), de csak 1970-ben írták le. Az egész ország területén előfordul, de a Duna-Tisza közén ritka. Inváziós növényfaj, de számottevő természetvédelmi gondot nem okoz.

Melegebb éghajlat alatt évelő, hűvösebb körülmények között (mint Magyarországon) egynyári növény. Főleg magokkal terjed. Felnyíló tokterméseik több méterre is elszórják a magokat, amelyek legjobban 15–26 °C-on csíráznak. A virágok májusban jelennek meg rajta, de folyamatosan virágzik, egészen szeptember végéig-október elejéig. Önmegporzó vagy rovarok porozzák be.

Kertekben, parkokban, tarlókon, erdei nyiladékokban gyakori növény. Fénykedvelő, de tűri az árnyékolást. A nedves, üde, semleges kémhatású talajt preferálja.

Levelei ehetőek, kellemesen savanyú ízűek, de oxálsavtartalma miatt nagyobb mennyiségben fogyasztva megköti a szervezet kalciumtartalékait, a kalcium-oxalát kristályok pedig károsíthatják a vesét.


Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea

Magyar Wikipédia: Parlagi madársóska


A Wikimédia Commons tartalmaz Parlagi madársóska témájú médiaállományokat.