Ugrás a tartalomhoz

Növények/K/Közönséges vadszőlő

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | K
A lap mérete: 4844 bájt

Növények

Közönséges vadszőlő

Közönséges vadszőlő
A levélzete
Érett bogyói
Őszi színezete
Közönséges vadszőlő
(Parthenocissus vitacea, Syn: -)
Más neve(i): kacsos vadszőlő


A közönséges vadszőlő a szőlővirágúak rendjébe és a szőlőfélék családjába tartozó faj.
A közönséges vadszőlő eredeti előfordulási területe Észak- és Közép-Amerika, valamint a Karib-térség. Az Amerikai Egyesült Államokban (Alabama, Illinois, Kentucky, Tennessee és Vermont), Mexikóban, Guatemalában és Salvadorban őshonos.
Feltehetően a 18. század végén, dísznövényként hozták be Európába és Ázsiába, ahol meghódította a következő országokat és térségeket: Albánia, Algéria, Ausztria, Colorado, az egykori Csehszlovákia, Görögország, Hollandia, Kazahsztán, Kína keleti fele, Koreai-félsziget, Nagy-Britannia és Németország. A 20. század elején Németországban és Ausztriában már általánosan elterjedt. Magyarországon az 1960-as években vadult ki a kertekből és mára az egész országban megtalálható inváziós faj; főleg a folyók árterein és ligeterdeiben gyakori. Manapság az afrikai Ruandában is jelen van.
Lombhullató, elfásult indás évelő kúszócserje, amely 20-30 méter hosszúra nő meg. A levele egy levélnyélből és öt levélkéből tevődik össze. Hajtásai fiatalon sima kérgűek, kopaszok, para-szemölcsösek, idős korban a kéreg felrepedezik rajtuk, de nem válik le.
A hajtások három-ötágú, erősen kunkorodó kacsokkal kapaszkodnak a fatörzsekbe, falakba, sziklákba. A levél kortól és élőhelyminőségtől függően általában 3-20 centiméter átmérőjű, de néha 30 centiméter átmérőjű is lehet. A levélkék 5–12 centiméter hosszúak, 2-4,5 centiméter szélesek, durván fűrészes szélűek, hegyes csúcsúak. Nyár közepén virágzik.
Az alig látszó, apró, nem feltűnő, kétivarú virágai bugavirágzatot alkotnak. A csésze alig felismerhető, a kis zöldessárga szirmok szétterülnek, a diszkusz összenő a kétrekeszű magház aljával, a bibeszál rövid és zömök. Bőven terem nektárt, ezért a rovarok szívesen látogatják. Virágai zöldesek és fürtökben lógnak. Az 5-7 milliméter átmérőjű termése liláskék színű, az ember számára mérgező, benne 3–4 mag található.
Észak-Amerikában az üde tölgyerdők fákra, cserjékre, sziklákra kapaszkodó liánnövénye. A félárnyékot kedveli, de egyéb tekintetben nagyon igénytelen, szinte bármilyen talajtípuson megél. Elviseli a kitett, szeles vagy szennyezett élőhelyet, a városi környezetet és a kemény teleket.
Magvai kicsírázáshoz legalább hathetes hideg-hatásra van szükség. Bár a kifejlett növény ellenálló, a magoncok érzékenyek, nem bírják a vízborítást, könnyen elfagynak és gyakran megeszik őket a csigák. Igen gyorsan nő. Április második felében bontja ki leveleit. Három-négyévesen fordul termőre, ezután minden évben rendszeresen hoz termést. Vegetatívan is szaporodik, hajtásai könnyen meggyökereznek.
Gyakran ültetett dísznövény, amely falakat, kerítéseket takar és ősszel látványosan vörösre színeződik. Bogyója mérgező, oxálsavat tartalmaz, amely nagyobb mennyiségben fogyasztva vesekárosodást okoz, bár a komoly mérgezés esélye rossz íze miatt csekély. A bogyó leve irritálhatja a bőrt.
  • Ampelopsis macrophylla
  • Ampelopsis quinquefolia var. vitacea
  • Parthenocissus inserta f. dubia
  • Parthenocissus inserta var. laciniata
  • Parthenocissus laciniata
  • Parthenocissus quinquefolia var. laciniata
  • Parthenocissus quinquefolia var. vitacea
  • Parthenocissus vitacea var. dubia
  • Parthenocissus vitacea var. laciniata
  • Psedera laciniata
  • Psedera vitacea
  • Psedera vitacea var. dubia
  • Psedera vitacea var. laciniata
  • Vitis quinquefolia var. macrophylla
  • Vitis vitacea
  • Vitis vitacea var. laciniata


Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Közönséges vadszőlő


A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges vadszőlő témájú médiaállományokat.