Növények/B/Bugás tövisperje
Latin • Növények • Gyógynövények • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák - Cserjék • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék • Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Bugás tövisperje
- (Tragus racemosus, Syn: )
- Más neve(i): -
- A bugás tövisperje a perjefélék családjába tartozó, Dél-Afrikában őshonos, mára az egész világon kozmopolita inváziós gyomnövény.
- Dél-Afrika szubtrópusi és mediterrán régióiban őshonos. Innen az egész világon elterjedt, az Antarktisz kivételével valamennyi kontinensen megtalálható invazív gyomnövény (egyes feltételezések szerint egész Afrikában, a mediterrán térségben és Nyugat-Ázsiában egyaránt őshonos volt). Európa mérsékelt övi részére és Észak-Amerikába a 16. század körül került be.
- Magyarországon legkorábbi nyoma a Magyar Természettudományi Múzeum 1825-ös növénygyűjteményében található, de valószínűleg jóval korábban is jelen volt az országban. Ma a Duna–Tisza közének homoki élőhelyein gyakori. A Mezőföld és a Kisalföld hasonló élőhelyein is előfordul, de kevésbé elterjedt. Emellett országszerte a vasúti töltések kőzúzalékában, a vasúti peronok kövezete közötti résekben, taposott helyeken, kavicsos–sóderos felszíneken található meg (sokszor a földi királydinnyével együtt).
- A bugás tövisperje 5-40 cm magas, lágyszárú, egyéves növény. Sekélyen gyökerezik, hajtása elfekvő, jól bokrosodó. Kopasz szára eleinte elfekszik és a csomóknál gyakran legyökerezik, majd megtörve felemelkedik. Levele 2-4 mm széles, lapos, kemény, éle hosszú pillás (különösen a levéllemez alsó felében). Az alsó levelek rövidek, a felsők hosszabbak. A levélhüvely nagyon rövid, pillás, a levélnyelvecskét szőrkoszorú helyettesíti.
- Virágzata 2-6 cm hosszú, megnyúlt hengeres füzéres buga. Többnyire sötétibolyás színű. A virágzati tengely alsó részét a legfelső levél részben takarja. A buga ágai 2-3 mm-esek, a virágzat tengelyével együtt merev horgas szőrűek, végükön 2–8 db egyvirágú füzérkével. Az alsó pelyva hártyás, 0,5–1 mm-es (néha hiányzik), a felső pelyva fejlett, 3,5–5 mm hosszú, bőrnemű, merev és horgas tüskékkel fedett, a füzérkét körülzárja. A toklászok 3,2–5 mm hosszúak, rövid szőrűek.
- Melegkedvelő, fényigényes faj. A száraz, tápanyagban és mészben gazdag talajt kedveli, elsősorban laza homoktalajokon, művi környezetben törmeléken, kőzúzalékon fordul elő. Nagyobb számban főleg felhagyott homoki szántók, szőlők, gyümölcsösök, akácfelújítások nyílt talajfelszínű részein látható.
- Tavasszal csírázik és nyár közepétől sokszor az őszi fagyok beálltáig virágzik. A július-augusztusi forró, aszályos időszak nem akadályozza a fejlődésben. Kemény, merev hajtása és virágzata a növény elszáradása után is sokáig megmarad a talajon. A bugavirágzatot és a pelyvákat borító horgas végű, merev szőrök beleakaszkodnak a cipőbe, ruhába, az állatok szőrébe, segítve a magok elterjesztését.
- Természetvédelmi és gazdasági kártétele nem jelentős. A homokvidékeken a nyílt mészkedvelő homokpusztagyepek őshonos fajaira nem jelent különösebb veszélyt, a pionír jellegű, homokot megkötő egyéves fajok közé a többiek kiszorítása nélkül illeszkedik be. Elszaporodása esetén a vasútnak némi többletköltséget jelent, mert a vasúti pályatest gyommentesen tartása számukra előírás.
Lásd még: Mit-mihez
Magyar Wikipédia: Bugás tövisperje
