Növények/M/Metzgeriales

A metzgeriales a májmohák törzsének egyik rendje. Ezt a csoportot gyakran egyszerű telepes májmoháknak is nevezik: "telepesek", mert az ide tartozó fajok nem rendelkeznek elkülönülő szervecskékkel, mint levél és szár; "egyszerűek", mert a szöveteik vékonyak, gyakran csak egysejtsor vastagok és viszonylag differenciálatlanok.

Nevük alapján tehát telepes májmohák, de rendszertanilag mégis a leveles májmohák (latinul Jungermanniopsida) osztályába tartoznak ezek a növények. A taxon fajainál a gametofiton kisméretű és a spóratok képzés is csak nagyon rövid ideig tart. Bár ezek a növények erősen kötődnek a magas páratartalmú és nedves helyekhez mégis az egész világon elterjedtek az Antarktisz kivételével.

A metzgeriales rend tagjai tipikusan kis termetű, vékony, áttetsző növények, a telepek gyakran csak egy sejtsor vastagok. Mivel a növények nagyon vékonyak és a szövetek relatíve differenciálatlanok ezért ezt a rendet összefoglalóan "egyszerű telepes májmoháknak" nevezik. A metzgeriales rendbe tartozó növények változatos vegetatív megjelenésűek, de általános felépítésükre jellemző, hogy egyszerű telepes, levél nélküli mohák. A korábbi rendszertani besorolásban "leveles" májmoha nemzetségek és fajok is tartoztak a Metzgeriales rendbe, de ezeket más rendekbe sorolták be. Érdemes itt megjegyezni, hogy maga a Metzgeriales rend a Jungermanniopsida (leveles májmohák) osztályba tartozik és nem a Marchantiopsida (telepes májmohák) osztályába.

A Jungermanniopsida osztályon belül a Metzgeriales rend tagjai a női ivarszerv (archegonia) elhelyezkedésében különböznek a közeli rokon Jungermanniales rend fajaitól. Amíg a Jungermanniales taxonba tartozó mohák női ivarszerve a hajtáscsúcson fejlődik ki az apikális sejtből, addig a Metzgeriales rend tagjainál a hajtás csúcs alatti sejtből alakul ki. Ennek eredménye, hogy a női ivarszerv és a sporofiton mindig a a növény háti (dorzális) oldalán fejlődik ki. Mivel nem a hajtás csúcsán fejlődnek ki ezek a struktúrák a Metzgeriales rendet úgy is nevezik, hogy anakrogyn növények, ami a görög ἀν- (an-, "nem") + ἄκρος (akros, "csúcs") + γυνή (gynē, “nő, női”) szavakból ered. Ez a tulajdonság a Metzgeriales rendet jól megkülönbözteti a többi leveles májmoha rendtől.

Bár ezek a növények csak a magas páratartalmú, nedves és csapadékos régiókban tudnak megélni, mégis széles körben elterjedtek a világon és megtalálhatóak minden kontinensen kivéve az Antarktiszon.

Van egy egyszerű telepes májmoha ami nem fotoszintetizál. Ez a faj a Cryptothallus mirabilis, teljesen fehér vagy vajszínű, mert hiányzik belőle a fény hasznosításához szükséges zöld színű klorofill molekula, ugyanis a benne található plasztidok nem differenciálódtak tovább kloroplasztisszá ahol a fotoszintézis történne a klorofill molekulák segítségével. A Cryptothallus mirabilis úgy nevezett mikoheterotróf, azaz gombákkal él együtt és a szükséges tápanyagokhoz a gombákon keresztül jut hozzá, melyek a moha szövetei között élnek. Ezek a növények tőzegmoha lápokban élnek nyírfák közelében.

Családok

Hagyományosan a Metzgeriales rendbe tizennégy családot soroltak be, melyek a következők voltak:

A legutóbbi 2016-os DNS vizsgálati adatok alapján a jelenlegi taxonómiai álláspont az, hogy csak a csillaggal jelölt családok tartoznak a rendbe, a többi családot Fossombroniales, Pallaviciniales és Pelliales rendekbe sorolták be.

Lásd még: Növényalcsaládok Növények

Magyar Wikipédia: Metzgeriales

A Wikimédia Commons tartalmaz Metzgeriales témájú médiaállományokat.