Növények/M/Mácsonyavirágúak
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Mácsonyavirágúak
- (Dipsacales, Syn: -)
- Más neve(i): '
- A mácsonyavirágúak () a valódi kétszikűek egyik rendje mintegy 1090 fajjal, amiket ma 2 család 45 nemzetségébe sorolunk. A rendszertanászok sokáig jól körülhatárolható rendnek tekintették, ám az utóbbi két évtized kutatásai jelentősen átrajzolták határait.
- A rend mintegy 90–110 millió éve, a kora kréta korszakban önállósult. A rend kozmopolita, azaz képviselőit az egész Földön megtaláljuk.
- Fák és lágyszárúak egyaránt tartoznak ide. Leveleik átellenesen állnak; pálhalevelük nincs. Lehetnek tagoltak vagy összetettek; a szélük gyakran bemetszett.
- Virágzatuk rendszerint végálló, bogas vagy fészkes. Virágzatuk laza álernyő, de a kocsányok hiánya miatt tömör virágszerű virágzat (pseudanthium) is lehet. Virágaik aktinomorfak, ritkán zigomorfak vagy részaránytalanok, körönként többnyire öt-, esetleg négytagúak. Virágtakarójuk levelei rendszerint forrtak; forrt pártájukra az 1–5 porzó ránőtt. Virágporszemeik három magvúak. Termőjük szinkarpikus, 2–5 termőleveléllel. Magházuk alsó állású, kevés anatropikus magkezdeménnyel.
- Legősibb családjuk a pézsmaboglárféléké (Adoxaceae), amely a felső kréta és az korai paleocén korszakok körül vált le a törzsfejlődés közös vonaláról. Egyes rendszerezők a rend többi hat, egymáshoz közelebb álló családját egy nagy Dipsacaceae sensu lato családba egyesítik, és a molekuláris genetikai eredmények az ennél finomabb felosztást is jól támogatják. A hat közeli rokon család további, közös sajátosságai:
- - az ortometil-flavonoidok és egyéb flavonoidok jelenléte;
- - virágjuk általában zigomorf, a csésze kivételével;
- - pártájukon gyakorta egysejtű szőrökkel társult nektáriumok nőnek.
- - csészéjük vagy annak maradványai sok esetben az áltermés csúcsán marad(nak).
Rendszerezés[szerkesztés]
APG[szerkesztés]
Az APG II a következő családokat sorolja a kládba:
- Adoxaceae (Tahtadzsjánhoz hasonlóan ide tartozik a bodza (Sambucus)
- Caprifoliaceae
- Diervillaceae
- Dipsacaceae
- Linnaeaceae
- Morinaceae
- Valerianaceae
Az APG III-rendszer a Diervillaceae, Dipsacaceae, Linnaeaceae, Morinaceae és Valerianaceae családokat összevonja egy kibővített Caprifoliaceae családba, és alcsaládokként kezeli (az Adoxaceae változatlan):
Cronquist[szerkesztés]
Cronquist rendszere az Asteridae alosztályba helyezi a rendet a következő családokkal: Adoxaceae, Caprifoliaceae, Dipsacaceae, Valerianaceae?
Tahtadzsjan[szerkesztés]
Tahtadzsján[1] a Cornidae alosztályba helyezi el a Dipsacanae főrendet, melyben három rendre osztja szét a családokat:
- Viburnales
- Viburnaceae (Cronquistnál: Caprifoliaceae)
- Adoxales (APG II: Adoxaceae syn. Sambucaceae)
- Sambucaceae (Cronquistnál: Caprifoliaceae)
- Adoxaceae
- Dipsacales
- Caprifoliaceae
- Valerianaceae
- Triplostegiaceae (Cronquistnál: Valerianaceae)
- Dipsacaceae
- Morinaceae (Cronquistnál: Dipsacaceae)
Lásd még: Növényalcsaládok Növények
- Magyar Wikipédia: Mácsonyavirágúak
