Ugrás a tartalomhoz

Lett nyelvtan/Mondatrészek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Lett nyelvtan


Mondatrészek (teikuma locekļi)

A mondatrészek a mondat funkcionális elemi egységei.
A jelentés, pozíció, szófajiság és alaki jellemzők szerint megkülönböztetünk
állítmányt, alanyt, tárgyat, jelzőt és határozót a mondatrészek között.


Az állítmány a mondat központi összetevője, amely kijelöli a mondat szerkezetét vonzatain és bővítményein keresztül.


Az alany az állítmány elsődleges vonzata, amely jellemzően a mondat cselekvőjét nevezi meg.


A tárgy azt az entitást nevezi meg, amelyre az adott cselekvés irányul, vagy ami a cselekvés eredményeként létrejön.


A jelző a jelzett szó minőségi vagy mennyiségi tulajdonságát, illetve birtokosát nevez meg, vagy egyetlen entitásra korlátozza a jelentését.


A határozók a mondatban leírt cselekvés, történés vagy létezés különböző körülményeit írják le. A határozók alakja és mondatbeli pozíciója rendkívül változatos.

Helyhatározó • Időhatározó • Részeshatározó • Állapothatározó • Módhatározó • Eredethatározó • Eredményhatározó • Okhatározó • Célhatározó •
Fok- és mértékhatározó • Számhatározó • Számállapot-határozó • Eszközhatározó • Társhatározó • Hasonlító határozó • Tekintethatározó • Partitívuszi határozó