Lett nyelvtan/Mondatrészek/Határozók/Időhatározó

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Jump to navigation Jump to search
Flag of Latvia.svg
Lett nyelvtan


Időhatározó


Az időhatározó a mondatban kifejezett cselekvés, történés, létezés időpontját, kezdetének vagy befejezésének időpontját, illetve időtartamát írja le. Időhatározó lehet TÁRGYESETBEN vagy LOKATÍVUSZI ESETBEN álló főnév, ELÖLJÁRÓSZÓS főnév, határozószó, határozószói névmás, illetve HATÁROZÓI IGENÉV. Az időhatározóra rákérdezhetünk a következő kérdőszavakkal és szókapcsolatokkal: cikos? ’hánykor/mikor?’, cik ilgi? ’meddig, milyen hosszan?’, kad? ’mikor’, cik bieži? ’milyen gyakran?’.

A leggyakrabban előforduló időhatározószók a következők:

  • határozószók végződés nélkül: aizpērn ’tavaly’, aizpērngad ’tavaly’, aizvakar ’tegnapelőtt’, arvien ’valaha’, atkal ’ismét’, dažreiz ’néha’, drīz ’hamarosan’, jau ’már’, joprojām ’még mindig’, lielākoties ’többnyire’, nākamgad ’jövőre’, nākamnedēļ ’jövőhéten’, nekavējoties ’azonnal, haladéktalanul’, nesen ’nemrég’, parīt ’holnapután’, pašreiz ’most’, patlaban ’jelenleg’, pērn ’tavaly’, pērngad ’tavaly’, reiz ’egyszer’, reizēm ’néha’, rīt ’holnap’, šobrīd ’ebben a pillanatban’, šodien ’ma’, šogad ’idén’, šorīt ’ma reggel’, šovakar ’ma este’, tad ’akkor’, tagad ’most’, tūlīt ’azonnal, éppen most’, turpmāk ’a jövőben’, vakar ’tegnap’, vēl ’még’, vēlāk ’később’, vienmēr ’mindig’
  • határozószók -i képzővel: agri ’korán’, brīdi ’egy pillanatra’, ilgi ’sokáig’, parasti ’renszerint, általában’, pēkšņi ’hitrtelen’, reti ’ritkán’
  • határozószók részesesetben: brīžam ’időnként’, brīžiem ’időnként’, mūžam ’örökre’
  • határozószók tárgyesetben: laikus ’idejében’, vēlu ’későn’.

Időegységek[szerkesztés]

A következő táblázat az egyes időegységeket tartalmazza a múlt, a jelen és a jővö vonatkozásában. Az egyes időpontok legtöbbjét kifejezhetjük határozószó és ragozott főnév segítségével is.

Idő (laiks)
Múlt (pagātne) Jelen (tagadne) Jövő (nākotne)
gads ’év’ pērn, pērngads ’tavaly’
pagājušajā gadā ’az elmúlt évben’
šogad ’idén’
šajā gadā ’ebben az évben’
nākamgad, nākošgad ’jövőre’
nākamajā gadā ’a következő évben’
mēnesis ’hónap’ pagājušajā mēnesī ’az elmúlt hónapban’ šomēnes ’e hónapban’
šajā mēnesī ’ebben a hónapban’
nākammēnes, nākošmēnes ’jövő hónapban’
nākamajā mēnesī ’a következő hónapban’
nedēļa ’hét’ pagājušajā nedēļā ’az elmúlt héten’ šonedēļ ’e héten’
šajā nedēļā ’ezen a héten’
nākamnedēļ, nākošnedēļ ’jövő héten’
nākamajā nedēļā ’a következő héten’
diena ’nap’ vakar ’tegnap’, aizvakar ’tegnapelőtt’
pagājušajā deinā ’az elmúlt napon’
šodien ’ma’
šajā dienā ’ezen a napon’
rītdien, rīt ’holnap’, parīt ’holnapután’
nākamajā dienā ’a következő napon’
ziema ’tél’ pērnziem ’tavaly télen’
pagājušajā ziemā ’az elmúlt télen’
šoziem ’idén télen’
šajā ziemā ’ezen a télen’
nākamziem ’jövő télen’
nākamajā zeimā ’a következő télen’
pavasaris ’tavasz’ pērnpavasar ’tavaly tavasszal’
pagājušajā pavasarī ’az elmúlt tavasszal’
šopavasar ’idén tavasszal’
šajā pavasarī ’ezen a tavaszon’
nākampavasar ’jövő tavasszal’
nākamajā pavasarī ’a következő tavasszal’
vasara ’nyár’ pērnvasar ’tavaly nyáron’
pagājušajā vasarā ’az emúlt nyáron’
šovasar ’idén nyáron’
šajā vasarā ’ezen a nyáron’
nākamvasar ’jövő nyáron’
nākamajā vasarā ’a következő nyáron’
rudens ’ősz’ pērnruden ’tavaly ősszel’
pagājušajā rudenī ’az elmúlt ősszel’
šoruden ’idén ősszel’
šajā rudenī ’ezen az őszön’
nākamruden ’jövő ősszel’
nākamajā rudenī ’a következő ősszel’
rīts ’reggel’ pagājušajā rītā ’az elmúlt reggelen’ šorīt ’ma reggel’
šajā rītā ’ezen a reggelen’
nākamajā rītā ’a következő reggelen’
vakara ’este ’ pagājušajā vakarā ’az elmúlt estén’ šovakar ’ma este ’
šajā vakarā ’ezen az estén’
nākamajā vakarā ’a következő estén ’
nakts ’éjjel’ pagājušajā nāktī ’az elmúlt éjjelen’ šonakt ’ma éjjel’
šajā nāktī ’ezen az éjszakán’
nākamajā nāktī ’a következő éjszakán’
reize ’alkalom’ pagājušajā reizē ’az elmúlt alkalommal’ šoreiz, šajā reizē ’ez alkalommal’ nākamreiz, nākošreiz,
nākamajā reizē ’következő alkalommal’
brīdis ’pillanat’ pagājušajā brīdī ’az elmúlt pillanatban’ šobrīd, šajā brīdī ’ebben a pillanatban’ nākajamā brīdī ’a következő pillanatban’

A múlt idő tekintetében nincs olyan sok alternatív forma, mint a másik két idő esetében. A legtöbb alak lokatívuszban álló jelzővel és főnévvel fejezhető ki. A pagājušais/ā ’elmúlt’ melléknév a paiet ’elmenni’ (paeju, paej, paiet, pagāju) ige MÚLT IDEJŰ CSELEKVŐ MELLÉKNÉVI IGENÉVI alakja, amely mindig határozott ragozású (vö. HATÁROZATLAN ÉS HATÁROZOTT RAGOZÁS). A pagatne ’múlt’ kifejezés is ennek az igének a tővéből származik. Az év, illetve az évszakok tekinetében még előfordulnak a pērn ’tavaly’ és az adott szó végződés nélküli alakjából álló határozószók.

A jelennél minden itt felsorolt időegység tekintetében létrehozható olyan határozószó, amely a šo- közelre mutató névmási tőből és az adott szó végződés nélküli alakjából áll. E mellett ezeket a jelentéseket kifejezhetjük lokatívuszi szerkezettel, amelyben a šī ’ez’ névmás megfelelő alakja szerepel. A tagadne ’jelen’ szó a tagad ’most’ szóból és a -ne képzőből áll. Ebből származik a tagadējs/a ’jelenlegi’ melléknév is.

A jövőre vonatkozó kifejezések a legalakgazdagabbak. A nākamais/ā ’következő, jövő’ melléknév a nākt ’jönni’ (nāku, nāc, nāk, nācu) ige JELEN IDEJŰ SZENVEDŐ MELLÉKNÉVI IGENÉVI alakja határozott melléknévi végződéssel (vö. HATÁROZATLAN ÉS HATÁROZOTT RAGOZÁS). A nākam- ennek rövidült formája, amely egybeolvadva a végződés nélküli tövekkel, és azokkal határozószókat hoz létre. Hasonlóan viselkedik a nākoš-, amely ugyanannak az igének a JELEN IDEJŰ CSELEKVŐ MELLÉKNÉVI IGENÉV képzőjével ellátott töve. A nākoš- előfordulhat minden olyan tővel, amellyel a nākam-, kivéve az évszakokéval. Szintén a nākt igéből származik a nākotne ’jövő’ kifejezés, amely ugyanazt a képzőt tartalmazza, amely a másik két idősík megnevezésében is megtalálható.

Évaszakok[szerkesztés]

Évszakok (gadalaiki)
ziema ’tél’ ziemā ’télen’

Az évzsakoknál a LOKATÍVUSZI forma fejezi ki az időpontot.
A ziema ’tél’ és a vasara ’nyár’ szavak a IV. deklinációba,
a pavasaris ’tavasz’ és a rudens ’ősz’ szavak pedig a II. deklinációba tartoznak.

pavasaris ’tavasz’ pavasarī ’tavasszal’
vasara ’nyár’ vasarā ’nyáron’
rudens ’ősz’ rudenī ’ősszel’

Hónapok[szerkesztés]

Hónapok (mēneši)
janvāris ’január’ janvārī ’januárban’

A hónapok esetében a mikor? kérdésre a LOKATÍVUSZI formával válaszolhatunk.
A hónapok alakilag két csoportra oszthatók, egy részük az I. deklinációba tartozik
(marts ’március’, maijs ’május’, jūnijs ’június’, jūlijs ’július’, augusts ’augusztus’)
, ezeknek a lokatívuszi formája – egyes számban – az végződés.
Másik részük a II. deklináció -is végű főnevei közé sorolódik,
(janvāris ’január’, februāris ’február’, aprīlis ’április’, septembris ’szeptember’,
oktobris ’október’, novembris ’november’, decembris ’december’)
ezek – egyes számú – lokatívuszi formája az végződés.
(Az oktobris szóban nem diftongus szerepel,
első o-ját röviden, a másodikat hosszan kell ejteni: októbrisz,
a novembris szóban rövid o ejtendő.)

februāris ’február’ februārī ’februárban’
marts ’március’ martā ’márciusban’
aprīlis ’április’ aprīlī ’áprilisban’
maijs ’május’ maijā ’májusban’
jūnijs ’június’ jūnijā ’júniusban’
jūlijs ’július’ jūlijā ’júliusban’
augusts ’augusztus’ augustā ’augusztusban’
septembris ’szeptember’ septembrī ’szeptemberben’
oktobris ’október’ oktobrī ’októberben’
novembris ’november’ novembrī ’novemberben’
decembris ’december’ decembrī ’decemberben’

A hét napjai[szerkesztés]

A hét napjai (nedēļas dienas)
pirmdiena ’hétfő’ pirmdien ’hétfőn’

A hét napjait hétfőtől szombatig az egytől hatig
terjedő sorszámnevek tövei és a diena ’nap’ szavak
összetételei alkotják. A ’vasárnap’ jelentésű svētdiena
szóban a svētki ’ünnep’ és a diena ’nap’ szavak tövei
találhatóak. A mikor? kérdésre válaszolva ezek a szavak
elvesztik végződésüket, és HATÁROZÓSZÓKKÁ válnak.

otrdiena ’kedd’ otrdien ’kedden’
trešdiena ’szerda’ trešdien ’szerdán’
ceturtdiena ’csütörtök’ ceturtdien ’csütörtökön’
piektdiena ’péntek’ piektdien ’pénteken’
sestdiena ’szombat’ sestdien ’szombaton’
svētdiena ’vasárnap’ svētdien ’vasárnap’

Napszakok[szerkesztés]

Napszakok (diennakts daļas)
ausma ’hajnal’
rītausma ’hajnal’
ausmā ’hajnalban’
rītausmā ’hajnalban’

A napszakok szavait LOKATÍVUSZI esetbe téve kaphatunk
időhatározókat. Ez alól csak a ’reggel’ jelentésű no rīta
a kivétel, amelynek azonban van rītā formáju szinonimája is,
ez viszont ritkábban használatos.

rīts ’reggel’ no rīta ’reggel’
rītā ’reggel
priekšpusdiena ’délelőtt’ priekšpusdienā ’délelőtt’
pusdiena ’dél’
dienas vidus ’dél’
pusdienā ’délben’
dienas vidū ’délben’
pēcpusdiena ’délután’ pēcpusdienā ’délután’
vakars ’este’ vakarā ’este’
krēsla ’szürkület’ krēslā ’szürkületkor’
nakts ’éj(szaka)’ naktī ’éjjel’
pusnakts ’éjfél’ pusnaktī ’éjfélkor’

A dátum[szerkesztés]

A dátumok megadásakor
az első helyen az évszám áll, amelynek formája egy sorszámnév – határozott ragozással – BIRTOKOS ESETBEN,
ezután következik a gads ’év’ szó birtokos esetű alakja a gada,
majd a nap, amely szintén sorszámnév, esete pedig attól függ, hogy mit kíván meg a mondat szerkezete,
és végül a hónap LOKATÍVUSZI esetben. A nap változó eseti végződése a mondat tartlamához igazodik, jellemzően vagy alanyesetben vagy lokatívuszi esetben áll, vagy valamilyen ELÖLJÁRÓSZÓVAL szerepel. (vö. TŐSZÁMNÉV ÉS SORSZÁMNÉV, HATÁROZATLAN ÉS HATÁROZOTT RAGOZÁS)

  • Šodien ir divi tūkstoši trīspadsmitā gada divdesmit astotais novembrī. ’Ma kétezer-tizenhárom november huszonnyolcadika van.’
    (tkp. ’Ma a kétezer-tizanharmadik évnek tizennyolcadikája van novemberben.’)
  • Latvija tūkstoš deviņi simti astoņpadsmitā gada astoņpadsmitajā novembrī ieguva neatkarība.
    ’Lettország ezerkilencszáztizennyolc november tizennyolcadikán szerezte meg a függetlenséget.’
  • Annas dzimšanas diena ir piektajā augustā. ’Anna születésnapja augusztus ötödikén van.’

Ha a számneveket számokkal írjuk, az évszám és a nap után is pontot teszünk.

  • Šodien ir 2013. gada 28. novembrī. ’Ma 2013. november 28.-a van.’
  • Latvija 1918. gada 18. novembrī sasniedza neatkarība. ’Lettország 1918. november 18-án szerezte meg a függetlenséget.’
  • Annas dzimšanas diena ir 5. augustā. ’Anna születésnapja augusztus 5-én van.’

Az óra[szerkesztés]

Egy időpont megjelölésére több lehetőség is adott. A cik ir pulkstenis? ’hány óra van?’ kérdésre felelhetünk számmal vagy elnevezéssel. A számokkal kifejezett egész órák esetében kezdhetjük a mondatot a pulkstenis ir ’óra van’ kifejezéssel. Ha nem egész órákról van szó, vagy a fontosabb időpontok elnevezését használjuk, akkor ezt elhagyjuk, és csak az ir ’van’ kifejezést alkalmazzuk. A ragozható számok mindig hímnemű alakjukban állnak. (vö. TŐSZÁMNÉV ÉS SORSZÁMNÉV)

  • Cik ir pulkstenis? ’Hány óra van?’
  • Pulkstenis ir divpadsmit. ’Tizenkét óra van.’
  • Ir divpadsmit. ’Tizenkettő.’
  • Ir dienas vidus. ’Dél van.’
  • Ir pusdiena. ’Dél van.’
  • Ir pusnakts. ’Éjfél van.’

Számokkal megadott időpontok esetében használhatunk tizenkét és huszonnégy órás felosztást. Ha tizenkét órás felosztást használunk, a pontosítás kedvéért beilleszthetjük a mondatba a priekšpusdienā ’délelőtt’ és pēcpusdienā ’délután’ kifejezéseket.

  • Pulkstenis ir septiņi. ’Hét óra van.’
  • Pulkstenis ir deviņpadsmit. ’Tizenkilenc óra van.’
  • Ir septiņi priekšpusdienā. ’Délelőtt hét óra van.’
  • Ir septiņi pēcpusdienā. ’Délután hét óra van.’

Ha nem egész óráról van szó, akkor használhatjuk
a bez + G ’nélkül’ elöljárószót ’múlva’ értelemben;
a pāri + D ’után, túl’ szót ’múlt’ értelemben a minūte ’perc’ szóval;
vagy az órát és a percet un ’és’ kötőszóval összekapcsolva.
Az elöljárószók többes számban részesesettel állnak.

  • Pulkstenis ir bez divdesmit minūtem pieci. ’Húsz perc múlva öt.’ tkp. ’Húsz perc híján öt.’
  • Pulkstenis ir četrdesmit minūtes pāri četriem. ’Negyven perccel múlt négy.’ tkp. Negyven perc négy óra után.’
  • Pulkstenis ir pieci un četrdesmit minūtes. ’Öt óra negyven perc.’ tkp. ’Öt óra és negyven perc.’

A lettben létezik a ceturksnis ’negyed(óra)’ kifejezés, de nincs külön szavuk a háromnegyed órára, e helyett a 45 minūtes kifejezést használják.

  • Ir ceturksnis pāri diviem. ’Negyed három.’ tkp. ’Negyed órával kettő után.’
  • Ir 45 minūtes pāri diviem. ’Háromnegyed három.’ tkp. ’Negyvenöt perccel két óra után.’

A puse ’fél(óra)’ szót csak a pāri elöljárószóval együtt használhatjuk, sem a bez, sem az un szavakat tartalmazó szerkezetekben nem szerepelhet, ezekben az esetekben a trīsdesmit minūtes ’harminc perc’ kifejezést használhatjuk helyette. Illetve hozzákapcsolhatjuk a számhoz a pus- ’fél’ előtagot.

  • Ir puse pāri septiņiem. ’Fél nyolc’ tkp. ’Fél órával hét után.’
  • Ir bez trīsdesmit minūtēm astoņi. ’Fél nyolc.’ tkp. ’Harminc perc híján nyolc.’
  • Ir septiņi un trīsdesmit minūtes. ’Fél nyolc.’ tkp. ’Hét óra és harminc perc.’
  • Ir pusastoņi. ’Félnyolc.’

Ha a cselekvés időpontját akarjuk megnevezni, akkor az órák számát LOKATÍVUSZI esetbe kell tennünk, evvel válaszolhatunk a cikos? ’mikor?’ kérdésre. A órát csak a pāri elöljárószót tartalmazó kifejezésben nem tudjuk lokatívuszba tenni, hiszen a pāri meghatározza a szám esetét, ezért az ilyen szerkezeteknél a hány óra van? és a mikor? kérdésre adott válaszok egybe esnek. Ha az óra és a perc un kötőszóval van összekapcsolva, akkor az óra és a perc is lokatívuszba kerül.

  • Cikos? ’Mikor?’
  • Divpadsmitos ’Tizenkét órakor.’
  • Septiņos. ’Hét órakor.’
  • Deviņpadsmitos. ’Tizenkilenc órakor.’
  • Septiņos priekšpusdienā. ’Délelőtt hét órakor.’
  • Septiņos pēcpusdienā. ’Délután hét órakor.’
  • Bez divdesmit minūtem piecos. ’Négy óra negyvenkor.’
  • 45 minūtes pāri diviem. ’Háromnegyed háromkor.’
  • Puse pāri septiņiem. ’Fél nyolckor.’
  • Ir bez trīsdesmit minūtēm astoņos. ’Fél nyolckor.’
  • Ir septiņos un trīsdesmitām minūtām. ’Fél nyolckor.’
  • Pusastoņos. ’Fél nyolckor.’