Lett nyelvtan/Mondatrészek/Határozók/Helyhatározó

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Jump to navigation Jump to search
Flag of Latvia.svg
Lett nyelvtan


Helyhatározó


Helyhatározói szerepet tölthet be LOKATÍVUSZI esetben álló főnév, elöljárószósés szerkezet, határozószó és határozószói névmás.

A következő ELÖLJÁRÓSZÓK fejezhetnek ki helyet. Az egyes elöljárószók mögött a felsorolásban az egyes számú vonzat áll, többes számban mindegyik részesesetet vonz.

aiz + G ’mögött’ • ap + A ’körül’ • caur + A ’át, keresztül’ • gar + A ’mentén, mellett’ • līdz + D ’-ig’ • no + G ’-ból/-ből, -tól/-től’ • pa + D ’-ban/-ben, -n/-on/-en/-ön, keresztül, át’ • pār + A ’át’ • pie + G ’-nál/-nél, -hoz/-hez/-höz • pirms + G ’előtt’ • starp + A ’között’ • uz + A ’ -ba/-be, -ra/-re’ • uz + G ’-ba/-be, -ra/-re, -ban/-ben, -n/-on/-en/-ön’ • virs + G ’felett’ • zem + G ’alatt’

A HATÁROZÓSZÓK lehetnek végződés nélküliek, illetve állhantak lokatívuszi esetben, részesesetben vagy tárgyesetben. Egyes esetvégződések már rögzültek a határozószón.
A leggyakrabban használt helyhatározói értékű határozószók a következőek:

  • határozószók végződés nélkül: apkārt ’körben’, citur ’máshol’, prom ’el’, šeit ’itt’, šurp ’ide’, tālāk ’tovább’, te ’itt’, tepat ’ugyanitt’, tur ’ott’, turp ’oda’, vienuviet ’egyhelyben’
  • határozószók lokatívuszi esettel: apakšā ’lent’, ārā ’kint’, augšā ’fent’, iekšā ’bent’, laukā ’kint’, lejā ’lent’, priekšā ’elöl’
  • határozszók tárgyesettel: netālu ’nem messze’, tālu ’messze’, tuvu ’közel’
  • határozószók részesesettel: projām ’el, félre’, vietām ’helyenként’.

Az irányhármasság a lettben[szerkesztés]

A lettben nem figyelhető meg az irányhármasság magyarra jellemző rendszere. A lettben nincs olyan éles határ a hová? és a hol? kérdésre felelő alakok között. Ez már a kérdésfeltevésnél is szembetűnik, pl.: Kur tu ej? ’Hová mész?’ : Kur tu esi? ’Hol vagy?’.
A kifejezőeszközök alapján öt csoportot különíthetünk el.

kurp?/kur?/uz kurieni? ’hová?’ kur? ’hol?’ no kurienes? ’honnan?’
1. csoport uz + A uz + G no + G
2. csoport uz + A Loc. no + G
3. csoport uz + G uz + G no + G
4. csoport Loc. Loc. no + G
5. csoport pie + G pie + G no + G

A felsorolt csoportok közül csak kettőben van alaki különbség a hová? és a hol? kérdésre felelő alakok között.

A honnan? kérdésre válaszoló forma minden esetben a no elöljárószóval jön létre, amely egyes számban birtokos esettel, többes számban pedig részesesettel áll.

A hol? kérdésre válaszolhatunk lokatívuszi esetben álló főnévvel, pie elöljárószóval álló főnévvel, amely egyes számban birtokos esettel, többes számban részesettel áll, valamint uz elöljárószóval álló főnévvel, amely a hol? kérdésre válaszolva mindig birtokos esettel áll egyes számban és részesesettel többes számban.

A hová? kérdésre szintén válaszolhatunk lokatívuszi esetben álló főnévvel és pie elöljárószóval álló főnévvel. Ezen túl használhatjuk az uz elöljárószót, amely a hová? kérdésre válaszolva állhat egyes számban tárgyesettel vagy részesesettel eltérő jelentéssel, többes számban pedig részesesettel.

kurp?/kur?/uz kurieni? ’hová?’ kur? ’hol?’ no kurienes? ’honnan?’
vízszintes felszín I. uz + A uz + G no + G
iela ’utca’ uz ielu uz ielas no ielas
galds ’asztal’ uz galdu uz galda no galda
vízszintes felszín II. uz + A Loc. no + G
tirgus ’piac’ uz tirgu tirgū no tirgus
laukums ’tér’ uz laukumu laukumā no laukuma
austrumi ’kelet’ uz austrumiem austrumos no austrumiem
függőleges felszín uz + G uz + G no + G
siena ’fal’ uz sienas uz sienas no sienas
pakaramais ’fogas’ uz pakaramā uz pakaramā no pakaramā
kalns ’hegy’ uz kalna uz kalna no kalna
zárt tér I. uz + A Loc. no + G
māja ’ház’ uz māju mājā no mājas
pilsēta ’város’ uz pilsētu pilsētā no pilsētas
zárt tér II. Loc. Loc. no + G
kaste ’doboz’ kastē kastē no kastes
tramvajs ’villamos’ tramvajā tramvajā no tramvaja
ezers ’tó’ ezerā ezerā no ezeras
személyek pie + G pie + G no + G
kaimiņš ’szomszéd’ pie kaimiņa pie kaimiņa no kaimiņa
Pēteris ’Péter’ pie Pētera pie Pētera no Pētera
ārsts ’orvos’ pie ārsta pie ārsta no ārsta
mesterséges földrajzi képződmények uz +A Loc. no + G
Ungārija ’Magyarország’ uz Ungāriju Ungārijā no Ungārijas
Latvija ’Lettország’ uz Latviju Latvijā no Latvijas
Rīga ’Riga’ uz Rīgu Rīgā no Rīgas
Budapešta ’Budapest’ uz Budapeštu Budapeštā no Budapeštas

Az esetek és az elöljárószók használata eltér a magyar esetrendszerben megszokottaktól. De egységes használat figyelhető meg bizonyos közös jelentésmezőbe tartozó szavaknál.

  • Például az égtájak esetében, amelyek a vízszintes felszín II. kategóriába tartoznak, és mivel többes számúak, az uz és a no elöljárószavakkal részesesetben állnak. Az égtájak a következők: ziemeļi ’észak’, dienvidi ’dél’, austrumi ’kelet’, rietumi ’nyugat’. Ha össze kívánjuk kapcsolni ezeket, akkor az első tag, amely lehet – a magyarhoz hasonlóan – az észak vagy a dél, végződése eltűnik; a második tag, amely lehet a kelet vagy a nyugat, változatlan marad, pl.: ziemeļaustrumi ’északkelet’, dienvidrietumi ’délnyugat’.
  • Egységesség van a személyt jelentő szavaknál is, attól függetlenül, hogy tulajdonnévvel (Pēteris), foglalkozásnévvel (ārsts) vagy egyéb módon (kaimiņš) vannak megnevezve, pl.: pie ārsta ’az orvoshoz’, pie ārsta ’az orvosnál’, no ārsta ’az orvostól’.
  • Szintén egységes a használat a mesteséges földrajzi képződmények esetében: a valsts jelentése ’állam’ és ’ország’, a VI. deklinációba tartozik, vagyis nőnemű szó. A pilsēta jelentése ’város’. Egyes ország és városnevek nem ragozhatóak, ugyanakkor szükségszerűen van nyelvtani nemük, a ragozhatatlan ország- és városnevek a kategóriájuk nemét kapják meg, így tehát nőneműek lesznek (27.1.1.10.). Más lett közigazgatási egységek csak részben feletethetők meg a magyar egységeknek. A ciems a magyar faluhoz, a pagasts a magyar járásokhoz hasonlít. A novads egyrészt jelenti a megyékhez hasonló közigazgatási egységet a 2005-ös közigazgatási reform óta, másrészt az öt nagy kultúrtájat: Kurzeme (Kursföld), Zemgale (tkp. ’Alföld’), Vidzeme (tkp. ’Középföld’), Latgale (tkp. ’Latgalföld’) és Sēlija (tkp. ’Selföld’). Az Európai Uniós csatlakozás után Lettországban is létrehoztak régiókat (reģions ’régió’).
  • Egységesség figyelhető meg a vízneveknél (ezers ’tó’, jūra ’tenger’, okeāns ’óceán’, strautiņš ’csermely’, straumīte ’patak’, upe ’folyó’, straume ’folyam’, strauts ’patak’, plūsma ’folyam’) és a járműveknél is (tramvajs ’villamos’, autobuss ’autóbusz’, metro hn. ’metró’), amelyek a zárt tér II. kategóriába tartoznak.

Ahol a hová? és a hol? kérdésre válaszoló szavak alakjai nem különbözik, ott egyéb módon van lehetőség a szemantikai különbség kifejezésére, például igekötők (pl.: ie- ’be’, iz- ’ki’), határozószók (pl.: lejā ’le’, aukšā ’fel’) vagy egyéb kiegészítésgek segítségével.

  • Mēs kāpām kalnā, līdz sasniedzām virsotni. ’Addig másztunk a hegyen, amíg el nem értük a tetejét.’
  • Mēs bijām kalna virsotnē. ’A hegy tetején voltunk.’
  • Mēs kāpām lejā no kalna. ’Lemásztunk a hegyről.’
  • Es eju ezerā. ’Bemegyek a tóba.’
  • Es peldos ezerā. ’Úszom a tóban.’
  • Es iznāku no ezera. ’Kijövök a tóból.’
  • Vīrietis iekāpj tramvajā. ’A férfi felszállt a villamosra.’
  • Tramvajā ir vīrietis. ’A férfi a villamoson van.’
  • Vīrietis izkāpj no tramvaja. ’A férfi leszállt a villamosról.’

Az elöljárószók közül az aiz, pirms, virs és zem szavak szintén kifejezhetnek mind közelítő irányt, mind helyet. Azonban míg a felsorolt elöljárószavaknak megfelelő magyar névutók esetében teljes az irányhármasság kifejezhetősége, addig a lettben nincs olyan szó, amely kifejezhetné a távolodó irányt, ennek kifejezéséhez a letteknek nagyobb kifejtettségre van szükségük.

kur?/uz kurieni?’hová?’ kur? ’hol?’ no kurienes? ’honnan?’
aiz + G/+D
’mögé, mögött’
Es lieku aiz mājas krēslus.
’A székeket a ház mögé teszem.’
Krēsli ir aiz mājas.
’A székek a ház mögött vannak.’
Krēsli bija aiz mājas, bet es esmu jau ienesusi no turienes tie.
’A székek a ház mögött voltak, de már elhoztam onnan őket.’
pirms + G/+D
’elé, előtt’
Man ir jāstāv pirms priekšniekas.
’A főnök elé kellett állnom.’
Es stāvu pirms priekšniekas.
’A főnök előtt állok.’
Es jau nāku prom no viņas.
’Már eljöttem tőle.’
virs + G/+D
’fölé, fölött’
Lidmašīna pacēlās virs mākoņiem.
’A repülő a felhők fölé emelkedett.’
Lidmašīna ir virs mākoņiem.
’A repülő a felhők fölött van.’
Lidmašīna bija virs mākoņiem, bet tā ir jau slīkusi aiz kiem.
’A repülő a felhők fölött volt, de már azok alá süllyedt.’
zem + G/+D
’alá, alatt’
Suns paslēpās zem gultas.
’A kutya bebújt az ágy alá.’
Suns ir zem gultas.
’A kutya az ágy alatt van.’
Suns bija zem gultas, bet viņa/tā ir jau iznākusi no turienes.
’A kutya az ágy alatt volt, de már kijött onnnan.’