Lett nyelvtan/Mondatrészek/Határozók/Helyhatározó

Lett nyelvtan Helyhatározó

Helyhatározói szerepet tölthet be LOKATÍVUSZI esetben álló főnév, elöljárószósés szerkezet, határozószó és határozószói névmás.

A következő ELÖLJÁRÓSZÓK fejezhetnek ki helyet. Az egyes elöljárószók mögött a felsorolásban az egyes számú vonzat áll, többes számban mindegyik részesesetet vonz.

aiz + G ’mögött’ • ap + A ’körül’ • caur + A ’át, keresztül’ • gar + A ’mentén, mellett’ • līdz + D ’-ig’ • no + G ’-ból/-ből, -tól/-től’ • pa + D ’-ban/-ben, -n/-on/-en/-ön, keresztül, át’ • pār + A ’át’ • pie + G ’-nál/-nél, -hoz/-hez/-höz • pirms + G ’előtt’ • starp + A ’között’ • uz + A ’ -ba/-be, -ra/-re’ • uz + G ’-ba/-be, -ra/-re, -ban/-ben, -n/-on/-en/-ön’ • virs + G ’felett’ • zem + G ’alatt’

A HATÁROZÓSZÓK lehetnek végződés nélküliek, illetve állhantak lokatívuszi esetben, részesesetben vagy tárgyesetben. Egyes esetvégződések már rögzültek a határozószón.
A leggyakrabban használt helyhatározói értékű határozószók a következőek:

• határozószók végződés nélkül: apkārt ’körben’, citur ’máshol’, prom ’el’, šeit ’itt’, šurp ’ide’, tālāk ’tovább’, te ’itt’, tepat ’ugyanitt’, tur ’ott’, turp ’oda’, vienuviet ’egyhelyben’
• határozószók lokatívuszi esettel: apakšā ’lent’, ārā ’kint’, augšā ’fent’, iekšā ’bent’, laukā ’kint’, lejā ’lent’, priekšā ’elöl’
• határozszók tárgyesettel: netālu ’nem messze’, tālu ’messze’, tuvu ’közel’
• határozószók részesesettel: projām ’el, félre’, vietām ’helyenként’.

Az irányhármasság a lettben

A lettben nem figyelhető meg az irányhármasság magyarra jellemző rendszere. A lettben nincs olyan éles határ a hová? és a hol? kérdésre felelő alakok között. Ez már a kérdésfeltevésnél is szembetűnik, pl.: Kur tu ej? ’Hová mész?’ : Kur tu esi? ’Hol vagy?’.
A kifejezőeszközök alapján öt csoportot különíthetünk el.

	kurp?/kur?/uz kurieni? ’hová?’	kur? ’hol?’	no kurienes? ’honnan?’
1. csoport	uz + A	uz + G	no + G
2. csoport	uz + A	Loc.	no + G
3. csoport	uz + G	uz + G	no + G
4. csoport	Loc.	Loc.	no + G
5. csoport	pie + G	pie + G	no + G

A felsorolt csoportok közül csak kettőben van alaki különbség a hová? és a hol? kérdésre felelő alakok között.

A honnan? kérdésre válaszoló forma minden esetben a no elöljárószóval jön létre, amely egyes számban birtokos esettel, többes számban pedig részesesettel áll.

A hol? kérdésre válaszolhatunk lokatívuszi esetben álló főnévvel, pie elöljárószóval álló főnévvel, amely egyes számban birtokos esettel, többes számban részesettel áll, valamint uz elöljárószóval álló főnévvel, amely a hol? kérdésre válaszolva mindig birtokos esettel áll egyes számban és részesesettel többes számban.

A hová? kérdésre szintén válaszolhatunk lokatívuszi esetben álló főnévvel és pie elöljárószóval álló főnévvel. Ezen túl használhatjuk az uz elöljárószót, amely a hová? kérdésre válaszolva állhat egyes számban tárgyesettel vagy részesesettel eltérő jelentéssel, többes számban pedig részesesettel.

		kurp?/kur?/uz kurieni? ’hová?’	kur? ’hol?’	no kurienes? ’honnan?’
vízszintes felszín I.		uz + A	uz + G	no + G
	iela ’utca’	uz ielu	uz ielas	no ielas
	galds ’asztal’	uz galdu	uz galda	no galda
vízszintes felszín II.		uz + A	Loc.	no + G
	tirgus ’piac’	uz tirgu	tirgū	no tirgus
	laukums ’tér’	uz laukumu	laukumā	no laukuma
	austrumi ’kelet’	uz austrumiem	austrumos	no austrumiem
függőleges felszín		uz + G	uz + G	no + G
	siena ’fal’	uz sienas	uz sienas	no sienas
	pakaramais ’fogas’	uz pakaramā	uz pakaramā	no pakaramā
	kalns ’hegy’	uz kalna	uz kalna	no kalna
zárt tér I.		uz + A	Loc.	no + G
	māja ’ház’	uz māju	mājā	no mājas
	pilsēta ’város’	uz pilsētu	pilsētā	no pilsētas
zárt tér II.		Loc.	Loc.	no + G
	kaste ’doboz’	kastē	kastē	no kastes
	tramvajs ’villamos’	tramvajā	tramvajā	no tramvaja
	ezers ’tó’	ezerā	ezerā	no ezeras
személyek		pie + G	pie + G	no + G
	kaimiņš ’szomszéd’	pie kaimiņa	pie kaimiņa	no kaimiņa
	Pēteris ’Péter’	pie Pētera	pie Pētera	no Pētera
	ārsts ’orvos’	pie ārsta	pie ārsta	no ārsta
mesterséges földrajzi képződmények		uz +A	Loc.	no + G
	Ungārija ’Magyarország’	uz Ungāriju	Ungārijā	no Ungārijas
	Latvija ’Lettország’	uz Latviju	Latvijā	no Latvijas
	Rīga ’Riga’	uz Rīgu	Rīgā	no Rīgas
	Budapešta ’Budapest’	uz Budapeštu	Budapeštā	no Budapeštas

Az esetek és az elöljárószók használata eltér a magyar esetrendszerben megszokottaktól. De egységes használat figyelhető meg bizonyos közös jelentésmezőbe tartozó szavaknál.

• Például az égtájak esetében, amelyek a vízszintes felszín II. kategóriába tartoznak, és mivel többes számúak, az uz és a no elöljárószavakkal részesesetben állnak. Az égtájak a következők: ziemeļi ’észak’, dienvidi ’dél’, austrumi ’kelet’, rietumi ’nyugat’. Ha össze kívánjuk kapcsolni ezeket, akkor az első tag, amely lehet – a magyarhoz hasonlóan – az észak vagy a dél, végződése eltűnik; a második tag, amely lehet a kelet vagy a nyugat, változatlan marad, pl.: ziemeļaustrumi ’északkelet’, dienvidrietumi ’délnyugat’.
• Egységesség van a személyt jelentő szavaknál is, attól függetlenül, hogy tulajdonnévvel (Pēteris), foglalkozásnévvel (ārsts) vagy egyéb módon (kaimiņš) vannak megnevezve, pl.: pie ārsta ’az orvoshoz’, pie ārsta ’az orvosnál’, no ārsta ’az orvostól’.
• Szintén egységes a használat a mesteséges földrajzi képződmények esetében: a valsts jelentése ’állam’ és ’ország’, a VI. deklinációba tartozik, vagyis nőnemű szó. A pilsēta jelentése ’város’. Egyes ország és városnevek nem ragozhatóak, ugyanakkor szükségszerűen van nyelvtani nemük, a ragozhatatlan ország- és városnevek a kategóriájuk nemét kapják meg, így tehát nőneműek lesznek (27.1.1.10.). Más lett közigazgatási egységek csak részben feletethetők meg a magyar egységeknek. A ciems a magyar faluhoz, a pagasts a magyar járásokhoz hasonlít. A novads egyrészt jelenti a megyékhez hasonló közigazgatási egységet a 2005-ös közigazgatási reform óta, másrészt az öt nagy kultúrtájat: Kurzeme (Kursföld), Zemgale (tkp. ’Alföld’), Vidzeme (tkp. ’Középföld’), Latgale (tkp. ’Latgalföld’) és Sēlija (tkp. ’Selföld’). Az Európai Uniós csatlakozás után Lettországban is létrehoztak régiókat (reģions ’régió’).
• Egységesség figyelhető meg a vízneveknél (ezers ’tó’, jūra ’tenger’, okeāns ’óceán’, strautiņš ’csermely’, straumīte ’patak’, upe ’folyó’, straume ’folyam’, strauts ’patak’, plūsma ’folyam’) és a járműveknél is (tramvajs ’villamos’, autobuss ’autóbusz’, metro hn. ’metró’), amelyek a zárt tér II. kategóriába tartoznak.

Ahol a hová? és a hol? kérdésre válaszoló szavak alakjai nem különbözik, ott egyéb módon van lehetőség a szemantikai különbség kifejezésére, például igekötők (pl.: ie- ’be’, iz- ’ki’), határozószók (pl.: lejā ’le’, aukšā ’fel’) vagy egyéb kiegészítésgek segítségével.

• Mēs kāpām kalnā, līdz sasniedzām virsotni. ’Addig másztunk a hegyen, amíg el nem értük a tetejét.’
  
• Mēs bijām kalna virsotnē. ’A hegy tetején voltunk.’
  
• Mēs kāpām lejā no kalna. ’Lemásztunk a hegyről.’

• Es eju ezerā. ’Bemegyek a tóba.’
  
• Es peldos ezerā. ’Úszom a tóban.’
  
• Es iznāku no ezera. ’Kijövök a tóból.’

• Vīrietis iekāpj tramvajā. ’A férfi felszállt a villamosra.’
  
• Tramvajā ir vīrietis. ’A férfi a villamoson van.’
  
• Vīrietis izkāpj no tramvaja. ’A férfi leszállt a villamosról.’

Az elöljárószók közül az aiz, pirms, virs és zem szavak szintén kifejezhetnek mind közelítő irányt, mind helyet. Azonban míg a felsorolt elöljárószavaknak megfelelő magyar névutók esetében teljes az irányhármasság kifejezhetősége, addig a lettben nincs olyan szó, amely kifejezhetné a távolodó irányt, ennek kifejezéséhez a letteknek nagyobb kifejtettségre van szükségük.

	kur?/uz kurieni?’hová?’	kur? ’hol?’	no kurienes? ’honnan?’
aiz + G/+D ’mögé, mögött’	Es lieku aiz mājas krēslus. ’A székeket a ház mögé teszem.’	Krēsli ir aiz mājas. ’A székek a ház mögött vannak.’	Krēsli bija aiz mājas, bet es esmu jau ienesusi no turienes tie. ’A székek a ház mögött voltak, de már elhoztam onnan őket.’
pirms + G/+D ’elé, előtt’	Man ir jāstāv pirms priekšniekas. ’A főnök elé kellett állnom.’	Es stāvu pirms priekšniekas. ’A főnök előtt állok.’	Es jau nāku prom no viņas. ’Már eljöttem tőle.’
virs + G/+D ’fölé, fölött’	Lidmašīna pacēlās virs mākoņiem. ’A repülő a felhők fölé emelkedett.’	Lidmašīna ir virs mākoņiem. ’A repülő a felhők fölött van.’	Lidmašīna bija virs mākoņiem, bet tā ir jau slīkusi aiz kiem. ’A repülő a felhők fölött volt, de már azok alá süllyedt.’
zem + G/+D ’alá, alatt’	Suns paslēpās zem gultas. ’A kutya bebújt az ágy alá.’	Suns ir zem gultas. ’A kutya az ágy alatt van.’	Suns bija zem gultas, bet viņa/tā ir jau iznākusi no turienes. ’A kutya az ágy alatt volt, de már kijött onnnan.’