Lett nyelvtan/Mondatrészek/Határozók/Célhatározó

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Jump to navigation Jump to search
Flag of Latvia.svg
Lett nyelvtan


Célhatározó


A célhatározó az adott cselekvés, történés, létezés célját nevezi meg, azokat a körülményeket, amelyek még nem állnak fenn, csak a cselekvés, történés nyomán, annak sikeressége esetén jönnek létre. A célhatározó az állítmány és/vagy a helyhatározó után áll.

A célhatározó elsődleges módja a pēc használata, amely elöljárószóként egyes számban birtokos esettel, többes számban részesesettel áll.

  • Es eju pēc gurķiem. ’Uborkáért megyek./Elmegyek uborkáért.’
  • Ikdien man jāiet uz veikalu pēc maizes. ’Minden nap el kell mennem a boltba kenyérért.’
  • Es eju uz aku pēc ūdens. ’A kúthoz megyek vízért.’
  • Viņš kliedz pēc palīdzības. ’šegítségért kiabál.’

A célhatározó másik kifejezőeszköze a labad névutó, amely egyes számban és többes számban is birtokos esettel áll. A labad ritkábban használt, a magyarban inkább érdekében, kedvéért kifejezésekkel fordíthatjuk, amely szavak jobban kifejetzik sajátos jelentéstartalmát.

  • Mēs strādājam kopīga mērķa labad. ’Egy közös célért dolgozunk.’
  • Pareizas pārvaldības labad amatpersonas nevajag pieņemt nekādu dāvanu.
    ’A tisztességes ügyintézés érdekében a hivatalnokok nem fogadhatnak el semmilyen ajándékot.’

Bizonyos esetekben a RÉSZESESET is kifejezhet célhatározót. Az ilyen határozók átmenetet képeznek az állapothatározó és a célhatározó között. A részesetben álló célhatározó a tárgy előtt vagy után állhat, de a mondat elejére is kiemelhető.

  • Es vāru tējai ūdeni. / Es vāru ūdeni tējai. ’Vizet forralok teának.’
  • Es sagatvo dažas olas brokatstīm. ’Készítek néhány tojást reggelinek.’