Ugrás a tartalomhoz

Növények/A/Amerikai keresztlapu

Linkek hozzáadása
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények | A
(Erechtites hieraciifolia szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 3841 bájt

Növények

Amerikai keresztlapu


Amerikai keresztlapu
(Erechtites hieraciifolia, Syn: Erechtites hieraciifolius)
Más neve(i): -


Az amerikai keresztlapu az őszirózsafélék családjába tartozó, amerikai eredetű növény, amely Európában, Kelet-Ázsiában és Óceániában inváziós fajként terjed.

Az amerikai keresztlapu 30–180 cm (leggyakrabban 1,5 m, ritkán akár 3 m) magas, lágyszárú egynyári növény. Változatos külsejű, az egyedek magassága, szőrözöttsége, a levél alakja tág határok között mozog. Orsógyökérrel kapaszkodik a talajba, gyökérrendszere kis kiterjedésű. Egyenesen felálló, üreges, törékeny szára felül dúsan elágazik. Felülete majdnem teljesen csupasz, vagy elszórtan szőrözött. Mintegy 10 cm-es, szórt állású levelei hosszúkásak vagy ellipszis alakúak, élük kétszeresen fogazott vagy egyszeresen fogazott és kissé karéjos. Az alsó levelek szélesebbek, nyélbe keskenyedők, fogazottak, míg a középsők hosszúkás-lándzsásak, rövid nyelűek vagy száron ülők, durván fogazottak. A legfelső levelek kicsik, lándzsásak, alig fogazottak vagy ép szélűek. Szaga kellemetlen, íze keserű.
Júliustól szeptemberig virágzik. Fészekvirágzatai a szárak végén bugavirágzatban állnak. Az egyes fészkek hosszúkásak (12–17 mm hosszúak, 5–7 mm szélesek, henger formájúak. A fészken belül a virágok halványsárgák, csövesek; a szélső, sziromszerű nyelves virágok hiányoznak. A fészek szélén termős, középen kétivarú virágok találhatók.
Termése 2–5 mm-es barna kaszat, végén 12–14 mm-es fehér, selymes repítő bóbitával.

Elterjedése

Észak- és Dél-Amerikában őshonos Kanadától egészen Argentínáig. A világ számos országába behurcolták, megtalálható Európában, Délkelet-Ázsiában, Malajziában, a Csendes-óceán szigetein. Európában először 1876-ban, Zágráb mellett észlelték. Egy évvel később Kőszegen is megtalálták. Eleinte a Nyugat-Dunántúlon terjedt, de az 1900-as évek elején felbukkant a Budai-hegységben, a Balaton mellett és az Északi-középhegységben is. Ma elsősorban a Nyugat-Dunántúlon gyakori.


Magyarországon április elején kezd csírázni. Magvai akár nyolc évig is életképesek maradhatnak. Igen gyorsan növekszik. Júliustól szeptemberig tart virágzásának főidőszaka. Rovarok, főleg méhek, poszméhek, legyek porozzák be. Egy növény összesen akár 250 fészekvirágzatot is hozhat, fészkenként pedig 130 magot teremhet.
Üde vagy nedves talajú gyertyános-tölgyesekben, erdeifenyvesekben, égeresekben, láperdőkben fordul elő az erdőszéleken, tisztásokon, vágásterületeken, utak mentén. A félárnyákot kedveli, teljes árnyékban termete jelentősen kisebb. A nedves, közepesen tápanyaggazdag, semleges kémhatású talajokat preferálja.
Gyors növésű, másfél-kétméteres, tömeges előfordulású egyedei elnyomják az őshonos flórát. Tarvágás, tűz után gyakran dominánssá válik. Az amerikai őslakosok a növényt ekcéma, sebek, hasmenés, torokfájás, köszvény, reuma, isiász kezelésére alkalmazták. Indonéziában fogyasztják, nyersen és főzve is. Hajtása jelentékeny mennyiségű kalciumot, nátriumot, káliumot, vasat, C-vitamint tartalmaz.


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea

Magyar Wikipédia: Amerikai keresztlapu


Inváziós fajok-trt
Kereshető szavak és kifejezések - a teljesség igénye nélkül...
  1. Amerikai alkörmös,
  2. Amerikai keresztlapu,
  3. Amerikai kőris,
  4. Apró szulák,
  5. Aprólevelű átokhínár,
  6. Aranka,
  7. Arany ribiszke,
  8. Aszályfű,
  9. Ártéri japánkeserűfű,
  10. Átoktüske,
  11. Betyárkóró,
  12. Borzas kúpvirág,
  13. Bugás tövisperje,
  14. Bálványfa,
  15. Bíbor nebáncsvirág,
  16. Cseh óriáskeserűfű,
  17. Csicsóka,
  18. Csillagpázsit,
  19. Dillenius-madársóska,
  20. Ecetfa,
  21. Elbai szerbtövis,
  22. Erdei angyalgyökér,
  23. Ezüstös hölgymál,
  24. Egynyári seprence,
  25. Elbai szerbtövis,
  26. Fehér akác,
  27. Feketéllő farkasfog,
  28. Felálló madársóska,
  29. Fenyércirok,
  30. Fűzlevelű őszirózsa,
  31. Gyalogakác,
  32. Hajszálágú köles,
  33. Hévízi gázló,
  34. Indiaiszamóca,
  35. Japán komló,
  36. Kanadai aranyvessző,
  37. Kanadai átokhínár,
  38. Karcsú disznóparéj,
  39. Karolinai tündérhínár,
  40. Kaukázusi medvetalp,
  41. Keskenylevelű ezüstfa,
  42. Kicsiny gombvirág,
  43. Kisvirágú nebáncsvirág,
  44. Kisvirágú őszirózsa,
  45. Kék rizsjácint,
  46. Kései meggy,
  47. Kései napraforgó,
  48. Kínai alkörmös,
  49. Közönséges csavarhínár,
  50. Közönséges orgona,
  51. Közönséges vadszőlő,
  52. Kőrislevelű juhar,
  53. Lándzsás őszirózsa,
  54. Magas aranyvessző,
  55. Magas kúpvirág,
  56. Magas zab,
  57. Mandulapalka,
  58. Merevlevelű napraforgó,
  59. Meténg,
  60. Mexikói moszatpáfrány,
  61. Mirigyes bálványfa,
  62. Mirigyes őszirózsa,
  63. Nagy aranka,
  64. Nagy meténg,
  65. Nagylevelű moszatpáfrány,
  66. Nagytermésű szerbtövis,
  67. Olasz szerbtövis,
  68. Óriás japánkeserűfű,
  69. Ördögcérna
  70. Parlagi ligetszépe,
  71. Parlagi madársóska,
  72. Parlagi rézgyom,
  73. Parti szőlő,
  74. Selyemkóró,
  75. Simalevelű őszirózsa,
  76. Sokvirágú napraforgó,
  77. Sárga selyemmályva,
  78. Sötétlila őszirózsa,
  79. Süntök,
  80. Szemcsés békalencse,
  81. Szibériai szil,
  82. Sziklai szőlő,
  83. Szosznovszkij-medvetalp,
  84. Szürke madársóska,
  85. Szőrös disznóparéj,
  86. Tarka őszirózsa,
  87. Törékeny köles,
  88. Úszó kagylótutaj,
  89. Ürömlevelű parlagfű,
  90. Vesszős aggófű,
  91. Vékony szittyó,
Figyelem! A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek...
A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai keresztlapu témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Növények/A/Amerikai_keresztlapu&oldid=435653”