Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Rovarok/Szöcskék/Szerény tarsza

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3290 bájt

Állatok

Szerény tarsza


Szerény tarsza


Szerény tarsza
(Isophya modesta, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovar! - Eszmei értéke:10 000,- Ft. (2016.)


A szerény tarsza a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak rendjébe és a fürgeszöcskék családjába tartozó faj.
Közép-Kelet-Európában honos a Kárpát-medencétől (legnyugatibb előfordulása az ausztriai Burgenlandban található) Dél-Oroszországig; Erdélyben a leggyakoribb. Magyarországon a Mecsekben, a Villányi-hegységben, a Somlón, Budapesten (Hármashatárhegy), a Mátrában, a Bükkben (Bélkő) ismertek kis, szigetszerű állományai.
A szerény tarsza testhossza a hím esetében 22-26 mm, a nőstény 23-30 mm, ehhez járul még a 14-17 mm-es tojócső. A tarszák között nagy termetűnek számít. Alapszíne zöld, finom vörösbarna pontozással. A szemektől egy-egy vékony világos csík fut a torpajzson át a szárnyakig; a torpajzs hátsó felén ezt egy barna sáv is kíséri. A fejcsúcs keskeny, mélyen barázdált. A torpajzs hátrafelé, különösen a közepénél, erősen kiszélesedő, enyhén bemélyedő; a nőstényé egyenletesebb. A hím csökevényes, pikkelyszerű szárnya kissé hosszabb mint a torpajzs. Mindkét szárnyon vese alakú barna folt látható, a szárnyak széle világosabb. A szubgenitális lemez vége mélyen, hegyesszögben bevágott. A hím sárgásbarna cercusa (potrohfüggeléke) a végén erősen befelé hajlik, a behajlott részén gyenge, hátrafelé irányuló foggal. A nőstény tojócsöve felfelé ível (jobban mint a magyar tarsza esetében), vége fűrészes élű.
Éneke jellegzetes, két részből áll: először egy rövid magányos és erőteljes syllabust hallat, amit 4-8 másodperc után egy halkabb syllabus-sorozat követ, mely egy öreg ajtó nyikorgására emlékeztet. Csak ritkán ciripel és éneke jórészt az ultrahang-tartományba esik, ezért nehéz felfedezni.
Száraz vagy közepesen nedves, kétszikűekben gazdag, dús növényzetű gyepekben, sztyeppéken, legelőkön, erdőszéleken él kb. 1000 méteres magasságig. A gyepszintben mozog. Röpképtelen, gyengén ugrik. Alkonyatkor és éjjel aktív. Kétszikű növények leveleivel táplálkozik.
Kifejlett példányaival május végétől júliusig lehet találkozni, később csak elvétve. A nőstény a talajba rakja petéit, amelyek áttelelés után március- áprilisban kelnek ki.
Közeli rokonaival (illír tarsza, magyar tarsza, kárpáti tarsza, erdei tarsza, pienini tarsza, Stys-tarsza) lehet összetéveszteni.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Szerény tarsza

A Wikimédia Commons tartalmaz Szerény tarsza témájú médiaállományokat.