Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Rovarok/Szöcskék/Stys-tarsza

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Kertészet/Szöcskék/Stys-tarsza szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 3066 bájt

Állatok

Stys-tarsza


Stys-tarsza


Stys-tarsza
(Isophya stysi, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovar! - Eszmei értéke:100 000,- Ft. (2016.)


A Stys-tarsza a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak rendjébe és a fürgeszöcskék családjába tartozó faj.
Közép-Kelet-Európában honos a Keleti- és Déli-Kárpátokban, valamint a Bihari-hegységben (Kelet-Szlovákia, Dél-Lengyelország, Kárpátalja, Erdély, Kelet-Magyarország). Magyarországon északkeleten (Észak-Zemplén, Aggteleki-karszt, Beregi-sík) és a Körös-vidéken (Gyula, Szarvas) vannak kis, izolált populációi.
A Stys-tarsza testhossza a hím esetében 20-27 mm, a nőstény 20-27 mm, ehhez járul még a 9-12 mm-es tojócső. A tarszák között nagy termetűnek számít. Alapszíne zöld, apró, vörösbarna pontozással. A szemektől egy-egy vékony világos csík fut a torpajzson át, ami a szárnyak szegélyén is folytatódik. A hím torpajzsa hátrafelé kissé szélesedik, besűllyed. Szárnya csökevényes, pikkelyszerű. A hím cercusa (potrohfüggeléke) a végén enyhén befelé és felfelé hajlik, a végén foggal. A szubgenitális lemez rövid, keskeny, V alakban bevágott. A nőstény tojócsöve felfelé ível, vége fűrészes élű.
Éneke füllel alig hallható, inkább az ultrahangtartományban intenzív. Nagyon hasonlít az illír tarsza hangjához, de a syllabusok elején a rezgések lassabban ismétlődnek, ami kaparóan érdes hangot eredményez. A syllabusok között 1-2 perc telik el.
Változatos, dús növényzetű, közepesen nedves rétek, erdőszélek, tisztások, patakmenti magaskórósok lakója. Növényevő; leginkább a széles levelű kétszikűek nedvdús, húsos leveleit kedveli. Alkonyatkor és kora este aktív, napközben a levelek között rejtőzik. Repülni nem képes, gyengén ugrik, ellenségeitől védőszíne és éjszakai életmódja óvja meg.
Kifejlett példányaival júniustól augusztusig találkozhatunk. A nőstény a talajba rakja petéit, amelyekből áttelelés után kora tavasszal kelnek ki a lárvák.
Közeli rokonaival (Állatok/Rovarok/Szöcskék/Erdei tarsza, magyar tarsza, kárpáti tarsza, szerény tarsza, illír tarsza, pienini tarsza) lehet összetéveszteni.
Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.


Lásd még: Magyar Wikipédia:Stys-tarsza


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Stys-tarsza

A Wikimédia Commons tartalmaz Stys-tarsza témájú médiaállományokat.