Kertészet/Szöcskék/Sötétzöld rétiszöcske
,_Brackvenn,_Ostbelgien_(37378927512).jpg)
Sötétzöld rétiszöcske
- (Metrioptera brachyptera, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A sötétzöld rétiszöcske a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak rendjébe és a fürgeszöcskék családjába tartozó faj.
- Eurázsiában honos, Dél-Angliától Kelet-Ázsiáig. Az Ibériai-félsziget nagy részéről, Dél-Olaszországból és a Balkán déli részérőé hiányzik. Magyarországon a Zempléni-hegységben él, korábbi élőhelyeiről (pl. Börzsöny) eltűnt.
- A sötétzöld rétiszöcske testhossza a hím esetében 13-17 mm, a nőstény 17-21 mm, ehhez járul a 9-12 mm-es tojócső. Alapszíne sötétbarna, a fej, a tor és az elülső szárny teteje zöldes (bár néha egész teste barna). A torpajzs oldalsó peremén keskeny világos szegély látható. Hátsó lábának combján feltűnő, vastag és sötét csík látszik. Szárnyai visszafejlődtek, legfeljebb a potroh felén érnek túl egy kicsivel; ritkán hosszú szárnyú egyedei is előfordulnak. A hímek cerkuszainak (potrohfüggelékeinek) kiszélesedő belső oldalán, középen, kissé előretekintő fog található. A nőstény tojócsöve sötétbarna, töve világosabb, felfelé ívelő.
- Ciripelése alig hallható, ultrahangdetektorral lehet jól észlelni (25-30 kHz-es). Egy nagyon rövid, érdes strófát ismételget sokáig (3-5 strófa/másodperc). Főleg nappal ciripel.
- A középhegységek hűvösebb, nedves és félszáraz gyepein, kaszálóin fordul elő, általában 500 méteres magasság felett.
- Nappal aktív, az alacsonyabb gyepszintben él. Rejtőzködő, nehéz észrevenni. Mindenevő, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. A környezeti hatásokra igen érzékenyen reagál.
- Kifejlett egyedeivel június végétől novemberig találkozhatunk. A nőstények nedves talajba, mohába vagy növényi szárakba rakják petéiket, amelyek akár két-három évig is nyugalomban lehetnek és májusban kelnek ki belőlük a lárvák. Lárvái hatszor vedlenek.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Sötétzöld rétiszöcske
Forrás: Magyar Wikipédia w:Sötétzöld rétiszöcske
