Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Szövőlepkék/Rózsafoltos pihésszövő

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Thyatira batis szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 3920 bájt

Állatok

Rózsafoltos pihésszövő


Rózsafoltos pihésszövő


Rózsafoltos pihésszövő
(Thyatira batis, Syn: -)
Más neve(i): -


A Rózsafoltos pihésszövő a rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül az szövőlepkék családjához ezen belül a pihésszövők alcsaládjába tartozó faj.
Egész Európa, Ázsián át Japánig, a 64. szélességi körig fordul elő. Magyarországon elterjedt és gyakori.
Vegyes- és lombhullató erdőkben és ezek tisztásain, az erdők szélein, cserjésekben, de kertekben, parkokban is megtalálható, ahol szeder, vagy málna nő. Hegyoldalakon 1500 méterig él.
Hasonlít a bagolylepkékre, de néhány eltérő jegye, például eltérő szárnyerezete, vagy hallószerveinek elhelyezkedése miatt a tudósok inkább a pihésszövők közé sorolták. Ezen család egyik legszebb képviselője a fehérsávos pihésszövő mellett.
Szárnyfesztávolsága 3,2–3,8 cm. Elülső szárnyának hossza 1,5–1,9 cm, színe csokoládébarna, márványozott, rajta 5–5 nagy, fehérrel keretezett rózsaszínes folt, benne világosbarna elszíneződésekkel (nevét is ezekről a foltokról kapta). Hátsó szárnya barnásszürke, fényes, középtájon sötét, hullámos sávval. Szárnyainak hátsó szegélye finoman rojtos. Pihenés közben szárnyait sátorszerűen a testére zárja, ilyenkor nem láthatóak a hátsó szárnyak és a test, valamint testének körvonalai is teljesen beleolvadnak a környezetébe. Feje bozontosan szőrös.
Hernyója különleges kinézetű, hátán, a feje mögötti második szelvényen nagy dudor található, a mögötte lévő 5-10 szelvényen pedig háromszög alakú kiemelkedések, melyeken fekete rajzolat látható, akárcsak a két oldalán. Két tüskeszerű kinövésben végződő anális végét nyugalmi helyzetben felemelve tartja.
Napközben általában tápnövényei (szeder és málna) levelein pihen, csak ha megzavarják repül el. Naplemente után indul táplálkozni (virágok nektárját keresi), ekkor látható leggyakrabban. A lámpák körül is megfigyelhetőek, a fény és a cukros ételek is vonzzák.
Szaporodás után a nőstény, halványzöld, ráncos petéit éjjel helyezi el kis csoportokban a tápnövénye levelein. A hernyók kikelés után a növényi hajtásokon táplálkoznak. Ahogy nőnek úgy változtatják színüket sárgáról, zöldre, barnára, majd sötétszürkére. Az összenőtt levelek közé beszőve magukat bábozódnak be. Az őszi báb a földön hibernálódva áttelel.
Bár nem védett faj de elterjedési területein is csak egyesével látható, sehol sem tömegesen.

Alfajai


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Rózsafoltos pihésszövő

A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsafoltos pihésszövő témájú médiaállományokat.