Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Szövőlepkék/T-betűs pávaszem

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3990 bájt

Állatok

T-betűs pávaszem


T-betűs pávaszem
t-betűs pávaszem hímje
kifejlett hernyó
bábja
T-betűs pávaszem
(Aglia tau, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovar! - Eszmei értéke:5 000,- Ft. (2016.)


A rovarok osztályának a lepkék rendjéhez a szövőlepkék családjához, ezen belül pávaszemfélék alcsaládjához tartozó lepkefaj.
A t-betűs pávaszem Eurázsia egész palearktikus zónájának lombos erdeiben honos, Európától egészen a Távol-Keletig. Az északi hideg területekről, a déli mediterrán vidékről, a Brit-szigetekről és Japánból hiányzik; az utóbbi országban, Szahalin déli részén és a Kuril-szigeteken közeli rokona, az Aglia japonica váltja fel. Magyarországon elsősorban a hegy- és dombvidéki bükkösökben, esetenként tölgyesekben él.
A lepke szárnyfesztávolsága 60–84 mm, a hímek valamivel kisebbek a nőstényeknél. Szárnyaik alapszíne okkersárga; a hímek színezete intenzívebb narancsos-sárgás. Előfordulnak - elsősorban hegyvidékeken - sötétbarna vagy feketés változatai is. Mind a négy szárnyán feltűnő, széles fekete keretű sötétkék folt található, melyben fehér, stilizált T-betű formájú rajzolat látszik: erről kapta a faj a nevét. A szárnyak peremétől néhány mm-re vékony vagy szélesebb sötét sáv húzódik. A hátsó szárnyak fonákjának nagy része vörösbarna színezetű. A hímek csápja fésűs, míg a nőstényeké egyszerű.
A barna vagy krémszínű, tojás formájú, 2,5 x 1,9 mm-es petékből 10 12- nap múlva kelnek ki a hernyók. A halványzöld fiatal hernyók furcsa külsejűek: első és harmadik szelvényükből két-két hosszú, vörös-fehér, tüskés, a végén kettéágazó "szarv" áll ki. Hasonló szarv található a test végén, a hetedik szelvényen is, de itt csak egy darab látható; az anális régióban pedig rövid vörös tüske található. A hernyó egész testét kisebb fehér tüskék borítják. A nagy szarvszerű nyúlványok a növekedés során a vedlésekkel fokozatosan rövidülnek és az utolsó vedlés után eltűnnek.
A kifejlett hernyó kb. 50 mm, színe élénkzöld, tora púpossá válik, oldalán a légzőnyílások magasságában élénk sárga sáv, efölött pedig ferde rövid csíkok látszanak. A zöld alapszínt apró sárga foltok pöttyözik. A hernyó 4-5 vedlésen megy át, mielőtt bebábozódik.
A báb 22–27 mm-es, szőrtelen, megnyújtott ovális alakú, felülete durva, színe barnásfekete.
A faj főleg bükkerdőkben él 1600 m magasságig. Az imágó március végétől június elejéig repül, évente egy nemzedék nő fel. A hímek nappal és éjjel is, míg a nőstények inkább csak éjszaka aktívak. Az avarban pihenő nőstények által kibocsátott feromonokat a csapongva repülő hímek erősen fésűs csápjaik receptoraival érzékelik; a párosodás többnyire reggel történik. Pihenéskor összecsukott szárnyakkal üldögélnek a fatörzseken vagy az avaron.
Fénycsapdákkal csak ritkán fogható és akkor inkább a nőstényeket vonzza a fény. A nőstények petéiket sorokban, maximum tízesével rakják le az ágakra, fakéregre. A hernyók elsősorban a bükkfa, esetleg a nyír, gyertyán, hárs, juhar vagy különböző tölgyfajok leveleivel táplálkoznak. A kifejlett hernyó az avarban, néhány selyemszálas gubóban bábozódik be és ebben a formában telel át.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz T-betűs pávaszem témájú médiaállományokat.