Történelmi fogalomszótár/T

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


A lap mérete: 7378 bájt

Történelmi fogalomszótár

T



  • taláros arisztokrácia – hivatali nemesség, vásárolt tisztségek révén.
  • tamiász – pénzügyek választott irányítói az ókori Athénban.
  • „Tarih-i Üngürüsz” – „A magyarok története” II. Szulejmán (1520–1566) török szultán magyarországi hadjáratairól született, győzelmeit magasztaló mű.
  • temenosz – (ókori görög) „az istenek földje” szentélykörzet, papi terület, központja az oltár.
  • templomosok – (templáriusok) a szentföldi zarándokok védelmére Hugo de Payens által 1119-ben alapított szerzetes lovagrend. 1128-ban kapott pápai megerősítést. 1139-ben közvetlen pápai fennhatóság alá kerültek. Főként Franciaországban nagy vagyon halmoztak fel. A Szentföld mohamedán kézre jutása (1291) után feladatuk megszűnt, katonai szerepüket elveszítették. Nemzetközi méretekben folytatott pénzügyeleteik miatti népszerűtlenségüket kihasználva IV.(Szép) Fülöp francia király (uralkodása: 1285–1314) vagyonukat lefoglalta, sokat közülük fogságba vettetett v. megégettetett. 1312-ben javaslatára a pápa eretnekség és haszontalanság vádjával feloszlatta, nagymesterét és tagjait kivégezték.
  • temporáliák – valamely egyházi méltósággal, hivatallal járó világi jövedelem.
  • teokrácia – a legfőbb hatalmat a papságnak, ill. az egyházi hatalmat is birtokló uralkodónak biztosító politikai rendszer. Fő jellemzője az egyházi és állami intézmények teljes összeolvadása.
  • terra sigillata – negatív formába préselt, majd kiégetett, rendszerint vörös színű edények.
  • Test Act – 1673-ban az angol parlament által hozott törvény, mely kizárja a nem anglikán vallásúakat az állami hivatalokból.
  • tetrarkhia – (’négyes uralom’) 1. az ókorban valamely terület négy részre osztásával létrejött országrész, melynek rendszerint külön uralkodója volt (pl. Thesszáliában, Judeában) – 2. a Római Birodalomban Diocletianus császár (úr. 284–305) által bevezetett uralmi rendszer. A négy uralkodó (tetrarkha) közötti területi megosztás a birodalmat veszélyeztető külső (barbár népek támadásai) és belső (rabszolgafelkelések stb.) veszélyek elhárítását szolgálta.
  • tézis – tétel, tantétel, bebizonyítandó tétel

theogonia – Istenek születése (Hésziodosz görög író műve).

  • thermák – fürdők (ókori Róma).
  • thészek – 200 mérő alatti, birtok nélküli osztály, (éves jövedelem alapján osztályokba sorolt polgárok) béresek, napszámosok; csak népgyűléseken, esküdtbíróságokon lehetett szavuk.
  • tholosz – az athéni Areiosz Pagosz szikláján álló kör alaprajzú épület, mely a tanács mindenkori vezetőinek székhelye volt.

timokrácia – a polgárjogokat a vagyon v. jövedelem arányában biztosító politikai rendszer az ókori Athénban.

timpanon – épülethomlokzat háromszög alakú felső falrésze, mely általában domborművekkel díszített (ókori görög építészeti elem).

tomizmus – Aquinói Tamás tanítását követő katolikus vallásfilozófiai iskola.

topcsi – a régi török hadseregben a tüzérek neve. A hosszú ideig a világ egyik legjobb tüzérségének számító török tüzérséget II. Mohamed uralkodása alatt (1451–81) szervezték meg.

tory – az anglikán főpapság, a földbirtokos arisztokrácia, a nagykereskedők és bankárok érdekeit képviselő angol konzervatív parlamenti párt tagja. Eredetileg a II. Jakab (1685–88) trónigényét a whigekkel szemben támogató ír katolikusokat nevezték torynak. Pártjuk 1832-ben vette fel a Konzervatív Párt nevet.

tragédia – szomorújáték (ókori görög színjátszás).

tragosz – (ókori görög) kecske, ebből ered a tragédia elnevezés.

Treuga Dei – (’Isten békéje’): a középkorban az állandósult feudális pártharcoknak a katolikus egyház intézkedése alapján való szüneteltetése. Valamilyen nagyobb egyházi ünnep alkalmából, a római pápa dekrétuma alapján, rövid ideig (3 napig) érvényesült.

trializmus – az Osztrák-Magyar Monarchia szláv népeinek törekvése a dualizmus rendszerének átalakítására. Az osztrák-cseh kiegyezés létrehozásával először az 1870-es években, a délszláv népek bevonásával a 19–20. sz. fordulóján végül az I. világháború (1914–18) kitörése utáni időszakban a lengyelek bekapcsolásával készültek tervek a Monarchia hármas (trialista) államszövetséggé való átszervezésére.

tribus – (’körzet, kerület’): választókerületek Rómában. Kezdetben 3, Kr.e. 241-ben már 35 tribus létezett, melyekbe valamennyi polgárt besorolták. A tribusba osztás az adózás, a katonáskodás és a politikai szervezet alapja volt.

Tripartitum lsd. Hármaskönyv

tripusz – (ókori görög) tartóedény.

trittüsz – phülén (10 körzet) belüli 3 területi egység az ókori Athénban.

triumvirátus – 1. általános értelemben három személyből álló testület. – 2. két politikai szövetség az ókori Rómában. a.) Julius Caesar (Kr.e. 100–44), Marcus Licinius Crassus (Kr.e. 115–53) és Gnaeus M. Pompeius (Kr.e. 106–48) titkos egyezménye (Kr.e. 60), melynek értelmében Crassus és Pompeius konzulságot és számos provinciát kapott és Caesart galliai helytartóságában további öt évre megerősítették. b.) Marcus Antonius (Kr.e. 82–30), Marcus Aemilius Lepidus (Kr.e. 87?–13) és Octavianus (a későbbi Augustus, Kr.e. 63–14) szövetsége a szenátus hatalmának korlátozására, az államhatalom centralizálására és Caesar gyilkosaival való leszámolásra.

trónfosztás – (detronizáció): valamely uralkodó vagy egész dinasztia uralkodói jogaitól törvényes úton való megfosztása. – Magyarországon a Habsburg-házat először az ónodi országgyűlés (1707), másodszor a debreceni országgyűlés (1849), harmadszor és végleg 1921-ben a nemzetgyűlés fosztotta meg a magyar királyi tróntól.

tröszt – egykor önálló vállalatok jogilag egységes gazdasági társaságba való összefonódása. Célja a piac feletti kizárólagos uralom megszerzése. A kartellel szemben minden szempontból erős és szervezett egységet képez.

türannisz – (’zsarnokság’): diktatórikus államforma az ókori Görögországban. Ez a monarchikus jellegű uralmi forma többnyire a nemzetségi arisztokráciának a hatalomból való kiszorulását követően jött létre a Kr.e. 7–6. sz.-ban. Kialakulása átmenetileg a démosz érdekeit szolgálta, és egy ideig előmozdította a gazdaság és kultúra fejlődését.

türannosz – zsarnok

türbe – török sírkápolna; mohamedán uralkodók, jeles emberek sírja fölé emelt, rendszerint nyolcszögű lapos kupolával fedett épület.