Történelmi fogalomszótár/F
- falangisták – 1. a Falange Espaňola spanyol fasiszta párt (1933–77) tagjai. – 2. számos országban működő szélsőjobboldali szervezetek tagjai.
- falanx – (phalanx): a hopliták harcrendje az ókori Görögországban; főként a makedónok alkalmazták. A falanx több sorból lépcsőzetesen felállított egység, hosszúkás négyszögű alakzatát mozgás közben is megtartotta.
- fas – a vallási normák összessége (az isteneket nem sértő magatartás elvárásai) az ókori Rómában.
- fasces – fascio: 1926–1943 között fasiszta Olaszország állami szimbóluma.
- felirat – 1. a magyar rendi országgyűlések által elfogadott és a kancellárián keresztül az uralkodóhoz felterjesztett javaslatok összessége. A feliratok tartalma körül sokszor heves viták robbantak ki, 1861-ben pl. a felirat felterjesztésének formája pártokra osztotta az országgyűlést (Felirati Párt, Határozati Párt).
- feudum – a nemesi nemzetség szokásjog alapján öröklődő feudális földtulajdon, hűbéri adománybirtok. Az adománybirtokért a megadományozott bizonyos (főként katonai) kötelezettségekkel tartozott.
- fibula – (görög) ékszerként is szolgáló ruhakapcsoló tű, (a biztosítótű ókori megfelelője).
- filo-szofia – (ókori görög) a bölcsesség szeretete.
- fináncoligarchia – a jelentős gazdasági és politikai befolyással rendelkező kereskedelmi, ipari és bankmonopóliumok vezetőinek személyileg összefonódott csoportja.
- finánctőke – az ipari és banktőke, ill. az ipari, kereskedelmi és bankmonopóliumok összefonódásából kialakult tőke a monopolkapitalizmus időszakában. A pénzintézetek részvényeinek az ipari monopóliumok általi felvásárlásával, valamint az iparvállalatoknak a nagybankok körébe vonásával keletkezik.
- fiorino – forint (Károly Róbert értékálló arany- és ezüst pénze, firenzei mintára verette)
- fiscalitas – a királyi kincstár joga a nemesi birtokra az uralkodóval szembeni hűtlenség v. a család kihalása esetén. A királyok az így szerzett birtokokat általában újra eladományozták.
- föderáció – (foederatio ’szövetség’): szövetkezett tagországok tartományok olyan állandó kapcsolata, melyben a tagok részleges önállóságuk megtartása mellett a legfőbb állami ügyek intézésére közös központi szerveket hoznak létre. Föderatív berendezkedésű állam pl. az USA és Svájc.
- föderalizmus – bizonyos ügyekben a tagállamok önállóságát biztosítani kívánó, közös központi szervekre épülő államszövetség létrehozására irányuló mozgalom.
- forradalmi törvényszék – vésztörvényszék: a forradalmak idején felállított rendkívüli bíróságok elnevezése a francia forradalom (1789–99) óta.
- forspont – a parasztok által a hadiadót természetben kiváltó kötelező lovaskocsi váltás a katonák számára.
- főurak – főnemesek, mágnások: nagybirtokokkal rendelkező, rendi kiváltságokat élvező világi nemesek a feudális kori Magyarországon. Vagyonuk révén jelentős politikai befolyással rendelkeztek, magas országos főméltóságokat viseltek, közéjük sorolták a hercegeket, grófokat és bárókat. A főurak 1848-ig születési jogon tagjai voltak a rendi országgyűlés felső táblájának; 1867 után a főrendiház, majd a felsőház tagjainak többsége is közülük került ki.
- führer – (vezér): 1934–1945 között Adolf Hitler (1889–1945) a „német nép vezére és birodalmi kancellár” hivatalos címe.
- furcsa háború – a II. világháború kezdeti szakasza (1939. szeptember – 1940. április) a Nyugat-európai frontszakaszon. A Franciaország és Nagy-Britannia, ill. a hitleri Németország között fönnálló hadiállapot ellenére hadműveleteket egyik szemben álló fél sem kezdeményezett. A „furcsa háborúnak” Németország Dánia és Norvégia elleni hadjárata (1940. ápr.) vetett véget.
- füstadó – több adófajta neve a középkori Magyarországon. A jobbágyházaknak ált. egy kéményük (füstjük) volt, ezért a háztartások számának megállapításánál ezt vették alapul, és ennek alapján vetették ki az adót. Jelenthette a földesúrnak fizetett cenzust és a füstönként szedett állami hadiadót is. Ezt I. Mátyás vezette be a kapuadó helyett.
- frigidarium – a római fürdő hideg vizes csarnoka (ókori Róma).
- fríz – ablakpárkányon futó plasztikus vagy mértani díszítésű szalagdísz (ókori görög építészeti elem).
- Fronde – (parittya): a kiskorú XIV. Lajos (1643–1715) helyett kormányzó J. Mazarin (1602–1661) bíboros abszolutisztikus uralmi módszerei elleni mozgalom Franciaországban (1648–53). A belső egységet nélkülöző mozgalom vereséget szenvedett, az abszolutisztikus királyi hatalom és Mazarin uralma megerősödött.