Történelmi fogalomszótár/M

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


A lap mérete: 5926 bájt

Történelmi fogalomszótár

M



  • magistratus – 1. az állami hivatal és a vele járó hatalommal rendelkező személy az ókori Rómában. – 2. jogi hatáskörrel rendelkező szerv, törvényhatóság a feudalizmus korában. Szűkebb értelemben a városi tanácsot jelentette.
  • Magna Graecia – Nagy Görögország (Dél-Itália és Szicília).
  • Magna Hungária – nagy ősi Magyarország.
  • mágnás lsd. főurak
  • major domus – (lat. ’háznagy’) udvari főméltóság a Meroving kori Frank Birodalomban (5. sz. végétől). eleinte az udvartartás vezetője és a hadsereg parancsnoka, a Meroving királyok hatalmának meggyengülésével, a 7. sz-tól a tényleges hatalom birtokosa volt.
  • makedón falanx lsd. falanx
  • mamelukok – (rabszolga) az egyiptomi szultánok vásárolt rabszolgákból álló kiképzett testőrei. A 13. sz. közepén parancsnokuk mameluk szultánságot alapított. 1517-ben a törökök megdöntötték uralmukat, de befolyásuk továbbra is jelentős maradt.
  • manifesztum – kiáltvány
  • manufaktúra – főként a kézműves technikán alapuló, üzemen belüli munkamegosztásra épülő tőkésüzem.
  • Máltai Lovagrend (Johanniták) – a jeruzsálemi Szt. János kórház szerzetesei által a 12. sz. elején alapított katolikus egyházi lovagrend. 1113-ban kapott pápai megerősítést. Feladata volt a szentföldi zarándokok ellátása, gondozása és az ottani szent helyek védelme. 1530-ban Máltára tették székhelyüket, melyet 1798-ban Bonaparte Napóleon felszámolt. A német területeken a 13. sz-ban megalakult rend a 16. sz-ban protestánssá lett. A katolikus ág a 19. sz-ban szerveződött újjá Máltai Lovagrend néven, míg a protestáns ág Johannita rend néven működik. Magyarországon a 13. században telepedtek meg, majd 1989-től működik újra a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Máltai Lovagrend segélyszervezete.
  • marcia su Roma – (menetelés Rómába): az olasz fasisztáknak a fasizmus hatalomra jutását jelképező bevonulása Rómába 1922. október 28-án. Ezután nevezte ki az olasz király Benito Mussolinit (1883–1945), a fasiszták vezérét miniszterelnökké.
  • mártírakták – a vértanúkkal kapcsolatos hivatalos bírósági eljárások jegyzőkönyvei ill. történetei.
  • medresze – mohamedán egyházi főiskola teológusok és jogászok képzésére.
  • megye – az államszervezet legmagasabb általános jellegű helyi egysége Magyarországon.
  • menlevél – a kormányhatalom által kibocsátott irat, mely bántatlanságot biztosít mind a tiszteknek, mind a közlegényeknek.
  • merkantilizmus – közgazdasági irányzat a 16–18. sz.-i Európában. Felfogásuk szerint egy ország gazdasága nem a termelésből, hanem a kereskedelemből származik. Ezért támogatták a kivitelt, egyidejűleg szigorú védővámokkal korlátozták a behozatalt. Az ipar fejlesztésétől várták a külkereskedelem növekedését, emiatt szorgalmazták az iparfejlődést. – Magyarországon a bécsi udvar merkantilista politikája ellentmondásosan szolgálta az ország gazdasági fejlődését.
  • metoikoszok – (’együttlakók’) az ókori Görögországban az állam védelmét élvező, polgárjogokkal nem rendelkező, de adó- és hadköteles idegenek. Főként iparral foglalkoztak. Athénben a lakosság kb. 1/3-át tették ki.
  • metopé – a dór templomok frízének gerendaköze, ill. a frízeken levő négyzet, általában domborművekkel díszített mező (ókori görög építészeti elemek).
  • metropolisok – anyavárosok
  • miles gregarius – közkatona az ókori Rómában.
  • mimészisz – Arisztotelész (Kr.e. 384–322) görög filozófus szerint: utánzás, aminek szerepét a művészetek töltik be a lelki történések felidézésével. Erre legalkalmasabbak a zene, költészet, mert ezek közvetlenül idézik fel az érzelmeket, a lélek hullámzását, míg a festészet és szobrászat csak közvetve, külső vonások révén.
  • minaret – mohamedán templom karcsú tornya; körerkélyéről szólítja imára a hívőket a müezzin.
  • monopólium – 1. valamely tevékenység végzésére való kizárólagos jog. – 2. az állam v. földesúr valamely terményre v. termékre vonatkozó egyedárusítási joga. – 3. a verseny korlátozása, az árak biztosítása és a magas profit megszerzése érdekében tőkések, ill. tőkéscsoportok által létrehozott egyesülés. A tőke koncentrációja következtében kialakuló monopólium főbb formái a kartell, a konszern, a szindikátus és a tröszt. Az ipari és bankmonopóliumok összefonódásából alakul ki a finánctőke. A monopóliumok többsége jelentős politikai hatalommal és rendelkezik.
  • monopolkapitalizmus – (imperializmus): a kapitalizmus fejlődésének a 19–20. sz. fordulóján kezdődött szakasza. Fő sajátosságai: tőke koncentráció és centralizáció, a monopóliumok kialakulása, az ipari banktőke összefonódása, a fináncoligarchia kialakulása, a tőkekivitel fokozódása és az elmaradott országokban történő beruházása, a világ területi újrafelosztásáért folytatott küzdelem megerősödése.
  • monoteizmus – egyistenhit (zsidó hatásra) az újplatonizmus szerint.
  • mos – nem vallási jellegű erkölcsi normák összessége az ókori Rómában.
  • mufti – jogi kérdésekben véleményt nyilvánító mohamedán jogtudós. Rangban megelőzi őt a kádi. Tisztsége rendszerint élethossziglan tart.
  • municipium – alacsonyabb rangú település az ókori Rómában, szűk jogokkal.
  • müezzin – mohamedán kántor, az igazhitűeket hívja imára a minaret erkélyéről.