Történelmi fogalomszótár/I

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


A lap mérete: 4436 bájt

Történelmi fogalomszótár

I


  • idea – Platón (Kr.e. 427–347) görög filozófus szerint: fogalom, alak, eszmény, minta kép, prototípus, tehát a létezők elvonatkoztatása.
  • idealista filozófia – az ideát létezőnek tekintette, s nem csupán az elme elvonatkoztató tevékenységének.
  • imám – mohamedán egyházi v. világi fejedelem; a próféta utóda – 2. mohamedán pap, aki a mecsetben az imaszolgálatot vezeti; előimádkozó – 3. nagy tekintélyű mohamedán vallástudós.
  • imperializmus lsd. monopolkapitalizmus
  • impérium – (’legfőbb hatalom’) 1. a legmagasabb tisztségviselőket (consul, dictator, praetor) esetenként megillető főhatalom az ókori Rómában. – 2. a legfőbb hatalmat gyakorló tisztségviselőnek alárendelt terület. – 3. a Római Birodalom (Imperium Romanum) szokásos elnevezése. – 4. a középkorban az uralkodók, főként a német-római császárok birodalma.
  • impérium militare – katonai főhatalom az ókori Rómában.
  • impluvium – medence, amely az átrium tetején levő ablak alatt volt és ebbe folyt az esővíz.
  • in – honfoglaláskori közrendű szegények.
  • independensek – (függetlenek): a puritanizmus baloldali irányzata a 17. sz.-i Angliában. A Hosszú Parlamentben a presbiteriánusokkal szemben az egyházközségek függetlenségét és autonómiáját követelték. Egyik szárnyuk a levellerek teljes lelkiismereti és vallásszabadságot követeltek.
  • index – a katolikus egyház által tiltott könyvek jegyzéke.
  • induktív – Szókratész (Kr.e. 469–399) görög filozófus módszere: mindig konkrét esetekből kiindulva jut el az általánosításig.
  • in medias res – a dolgok közepébe vágó kezdet (görög dráma eposzi kelléke).
  • insula – bérház (ókori Róma).
  • Intercisa – Dunaújváros
  • Internacionálé – több Nyugat-európai nemzetközi jellegű munkásmozgalmi szervezet.
  • interregnum – törvényes uralkodó nélküli időszak. Általában az uralkodó halála, lemondása, trónfosztása után akkor következik be, amikor a következő uralkodó valamilyen ok miatt nem foglalhatja el a trónt.
  • interrexek – az ókori Rómában az államvezetést a király halála és az új király megválasztása között a senátorok – 5 naponként váltva egymást – látták el mint interrexek.
  • intervenció – 1. beavatkozás, közbelépés, közbenjárás. – 2. harmadik fél részéről általában erőszakkal v. megfélemlítéssel járó beavatkozás valamely állam belügyeibe, ill. két állam viszályába.
  • invesztitúra – valamely tisztségbe v. birtokba való beiktatás a középkorban.
  • invokáció – segélykérés (görög dráma eposzi kelléke).
  • ión oszlop – alépítmény (lábazat), karcsú, magasabb oszlop, fejezetén csigavonalas dísszel (ókori görög építészeti elem).
  • Ipse dixit’ – „Ő mondta”: Arisztotelész
  • ironside – az angol polgári forradalomban Oliver Cromwell által alapított új típusú hadsereg elitalakulata a puritán vasbordájú lovasság.
  • ispán lsd comes
  • iszlám – a mohamedán vallás, amelyet az arab legendák szerint Mohamed az i.sz. 7. század elején alapított.
  • iszonomia – törvény előtti egyenlőség az ókori Athénban. Minden polgár egyenlő jogokat élvez.
  • ítélőmester – (protonotarius) az országos hatáskörű bírák (nádor, országbíró, kancellár, személynök) mellett működő írástudó, jogban jártas személy a feudális Magyarországon. Feladata volt az ítéletek és egyéb bírói határozatok megszövegezése 1868-ig.
  • iugerum – római hold (területmérték)
  • iurisdictió – szenátusi jogszolgálati hatalom az ókori Rómában.
  • ius – erkölcsi szabályokból jogi normákká vált, írásba foglalt jogszabályok az ókori Rómában.
  • ius cum populo agendi – szenátusi törvényjavaslatok benyújtása az ókori Rómában.
  • ius cum senatu agendi – a szenátus összehívása és tanácsának kikérése az ókori Rómában.