Történelmi fogalomszótár/H

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


A lap mérete: 8298 bájt

Történelmi fogalomszótár

H


  • Habeas Corpus – 1679-ben kiadott angol parlamenti törvény: védelem az önkényes letartóztatások ellen és a személyes szabadság biztosítása (My home is my castle).
  • hadzsi – Mekkába v. Medinába zarándokló mohamedán.
  • haradzs – "a császár adója”: a Török Birodalom hódoltsági területein a nem mohamedán alattvalók által fizetett legfőbb adó (évi 50 akcse).
  • haruspex – (ókori Róma) béljós.
  • Hármaskönyv – (Tripartitum) Werbőczi István (1458–1541) országbírói ítélőmester által 1514-ben összeállított, három részből álló latinnyelvű szokásjog-gyűjtemény. Törvénnyé sosem vált, mégis 1848-ig a magyar jog alapvető forrásának számított. A köznemesség érdekeit megfogalmazó gyűjtemény tartalmazza a nemesi magán- és perjogot, kimondja a jobbágyok költözési tilalmát és kirekesztésüket a „nemzet” fogalmából és a köznemesség érdekeinek megfelelően fogalmazza meg a szentkorona-tant. Miután 1628-ban bekerült a Corpus Iuris Hungarici-ba, jogi hatályát senki sem vonhatta kétségbe.
  • háziadó – a vármegyei közigazgatás költségeinek fedezésére a jobbágyokra 1848-ig kivetett különadó. A 18. sz.-ban már a legtöbb város is szedett polgáraitól háziadót közkiadásai céljára. A vármegyéknek a háziadó szedését először I. Mátyás király (1458–90) engedélyezte 1486-ban.
  • hedzsra – Mohamed menekülése Mekkából Medinába, ahol az első muzulmán gyülekezet megalakult; a muzulmán időszámítás kezdete i.sz. 622.
  • helytartóság – A Habsburg uralkodók politikáját végrehajtó központi kormányzati hivatal a 16–17. sz.-i Magyarországon. Székhelye Pozsony volt. Befolyása fokozatosan csökkent, a 16. sz. második felétől főként igazságügyi kérdésekkel foglalkozott.
  • hellenizmus – a Földközi-tenger környékén élő népek történetének és kulturális fejlődésének Nagy Sándor makedón uralkodó (Kr.e. 336–323) hódításaitól az utolsó hellenisztikus állam, Egyiptom bukásáig (Kr.e. 31) terjedő szakasza. Erősen központosított monarchiák alakultak ki, melyekben keveredtek a görög poliszok gazdasági, társadalmi és jogi intézményei a régi despotikus államszervezetek maradványaival. Megnövekedett a rabszolgák száma és termelésben betöltött szerepe, terjedtek az áru- és pénzviszonyok. Kultúrájában a görög műveltség a meghódított területek különböző eredetű régi kultúrájával keveredett.
  • helóták – a dór hódítás eredményeként rabszolgává lett őslakosság az ókori Spártában. A földművelést végző helótás az állam tulajdonában voltak.
  • hermák – hasáb alakú oszlopra helyezett fej – rendszerint Hermészé az ókori Rómában.
  • hégemón – az összgörög haderők főparancsnoka, a szövetség (pl. pánhellén szövetség) vezetője.
  • héliaia – esküdtszék az ókori Athénban. Az igazságszolgáltatás a népbíróságok mellett a héliaia dolga. 6000 főt, sorsoltak ki, 12 fős testületekbe.
  • hét szabad művészet – a középkori keresztény felfogás szerint az igazság megismeréséhez szükséges tudományok elmélete. Ezek a grammatika (írás, olvasás, az antik szerzők műveinek ismerete), retorika (az ékesszólás és írás mestersége), a dialektika (a filozófia és a logika elemei), aritmetika (számtan), asztronómia (csillagászat), geometria (mértan, földrajz, természetrajz) és zene. Az első három trivium, az utóbbi négy a quadrivium körébe tartozott. A trivium csak alacsonyabb műveltséget adott.
  • hétszilvafás nemesek - a nemesség legszegényebb rétegét alkotó, igen kis birtokú v. birtoktalan, paraszti sorban élő, előjogaira büszke nemesek gunyoros elnevezése Magyarországon, főként Erdélyben.
  • hét törzs – a honfoglaló 8 törzs, összeolvadással 7: Nyék, Mogyer, Kürt, Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi.
  • himation – egyetlen négyszögletes textildarabból redőzött köpeny vagy lepel. A férfiak gyakran más felsőruhát nem is viseltek. A nők a vállukon átvetve, szimmetrikusan redőzve hordták.
  • hippeisz – lovagok (300–500 mérősök). Az ókori Athénban az éves jövedelem alapján osztályokba sorolt polgárok.
  • hitbizomány – elidegenítési, felosztási és megterhelési tilalom alá eső, a családon belül meghatározott rend szerint öröklődő vagyon (főként földtulajdon). A hitbizomány birtokosa a család elsőszülött v. legidősebb tagja volt. Célja a főnemesi családok rangjukhoz illő életmódot biztosító birtokainak fenntartása.
  • homiliák – bibliai szövegmagyarázatok.
  • homoiusion – hasonló lényegű; az ariánusok kifejezése annak megjelölésére, hogy Jézus nem Isten, csak Istenhez hasonló személy.
  • homousion – egylényegű; a katolikus egyház e kifejezéssel jelölte az ariánusok elleni vitájában azt, hogy Jézus egylényegű az Atyával.
  • honoráciorok – a nem nemesi származású értelmiségiek az 1848 előtt Magyarországon. Általában ügyvédek, orvosok, mérnökök, tanárok stb. voltak, akik munkájukért tiszteletdíjat (honoráriumot) kaptak. Jogi helyzetük kedvezőbb volt a jobbágyokénál, egyes helyeken a nemesek több joga (pl. szavazati) is megillette őket.
  • hoplita – nehézfegyverzetű gyalogos katona az ókori görög városállamokban és Makedóniában. A hopliták fegyverzetüket (pajzs, rövid kard, sisak, vért, lábvas, dárda) maguk voltak kötelesek kiállítani; a Kr.e.7. sz-tól falanxokban (főleg a Makedónok használták, több sorból felállított lépcsőzetes egység, hosszúkás négyszögű alakzatát mozgás közben is megtartotta) harcoltak.
  • hoplitodrómia – (ókori görög) az atlétikai versenyek során a fegyveres versenyfutás.
  • horka – a kende és a gyula mellett a harmadik főméltóság a 9–10. sz-i magyarságnál. Valószínűleg a bíráskodásban játszott meghatározó szerepet. A legismertebb horka Bulcsu (?–955) volt.
  • hospes – (’vendég’) 1. külföldről jött, különböző nemzetiségű (szászok, vallonok, franciák stb.) telepesek, általában az összes idegen elnevezése a középkori Magyarországon. – 2. a városi polgársággal részben azonos kiváltságokkal rendelkező parasztok a 13-14. sz.-i Magyarországon.
  • hosszú parlament – az angol polgári forradalom törvényhozó testülete. 1640-ben ült össze, többségében az árutermelő nemesség és a presbiteriánus polgárság képviselőiből. Megszüntette az abszolút monarchiát, a polgárháborúban győzelmet aratott I. Károly király (1625–49) fölött. Oliver Cromwell 1653-ban végleg feloszlatta.
  • hübrisz – gőg, elhivatottság, a tragikai vétség forrása (ókori görög színjátszás).
  • hüdria – vízhordó edény (egyfülű)
  • huszitizmus – (huszita mozgalom) az eretneknek nyilvánított cseh hitújító, Husz János (1370?–1415) tanításait követő, egyház- és német ellenes, részben antifeudális jellegű mozgalom a 15. sz-i Csehországban. Két irányzata: a mérsékeltebb kelyhesek, követelték a két szín alatti (borral, kenyérrel történő) áldozást, az egyházi birtokok elkobzását, Csehország függetlenségének helyreállítását, és a német befolyás korlátozását. A radikálisabb táboriták a kelyhesek követelésein túlmenően a feudális rend felszámolását tűzték ki célul és elvetették a katolikus egyház tanítását. A pápaság és Zsigmond német-római császár és magyar király (1387–1437) több keresztes hadjáratot indított a mozgalom felszámolására, de a husziták sokáig sikeresen verték vissza a támadásokat. A kelyhesek kiegyeztek az ellenséggel és közösen megsemmisítő vereséget mértek a táboritákra (lipanyi csata, 1434).