Magyar Borkönyv/Eredetvédelem

AZ EREDETVÉDELMI RENDELKEZÉSEK CÉLJA ÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK TERÜLETEI[szerkesztés]

Az eredetvédelmi rendelkezések célja[szerkesztés]

Az eredetvédelem a bor földrajzi eredetének és az ehhez köthető humán, azaz emberi tevékenységtől függő eredetének szabályozását és védelmét jelenti, amelynek célja a magas értékű termékek előállításának ösztönzése, a szőlő- és bortermelők törvényes érdekeinek védelme, a fogyasztók tájékoztatása és törvényes érdekeik védelme, illetve a tisztességes piac verseny ezúton történő szabályozása, a piacon megjelenő borok versenyképességének erősítése. Az eredetvédelemmel kapcsolatos rendelkezések ezt a célt a szőlő- és bortermelés területi és borászati kategóriáinak értelmezésével és meghatározásával és az ehhez szükséges rendtartás kidolgozásával éri el. Mindezt a szőlő- és bortermelés hagyományaira és technológiai fejlesztésére, ökológiai és humán adottságaira alapozottan teszi.

1. 1. Az eredetvédelmi rendelkezések által szabályozott borászati termékek 1. 1. 1. Asztali borok 1. 1. 1. 1. Tájborra vonatkozó eredetvédelmi rendelkezések

A tájbor a legnagyobb meghatározott termőhelyi kategóriánál nagyobb, de az ország területénél kisebb földrajzi egység nevét viseli. A tájbor elnevezésének alapjául szolgáló földrajzi területet pontosan körül kell határolni, és meg kell határozni a területen belül az adott tájbor készítésére használható fajtákat.

A legnagyobb meghatározott termőhelyi kategóriánál nagyobb, de az ország területénél kisebb földrajzi egység nevének viselésére jogosult borászati termékek, amennyiben azok a tájbor készítésére alkalmas szőlőből készültek: Bor Gyöngyöző bor

A tájborok jelenleg használatban lévő földrajzi eredet jelölésére szolgáló földrajzi egységek neveinek listáját a 1. számú melléklete tartalmazza. A tájborok földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egységek neveinek listáját a rendelet hatályba lépését követően csak e rendelet rendelkezései alapján lehet bővíteni az elnevezések alapjául szolgáló területek határainak megadásával.

Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor[szerkesztés]

1. Meghatározott termőhelyről származó minőségi borra vonatkozó eredetvédelmi rendelkezések A meghatározott termőhelynek a Btv. mellékletében meghatározott földrajzi egységek tekinthetők.

A meghatározott termőhelyről származó minőségi bor az alábbi földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egységek neveit használhatja önállóan, a nagyobb földrajzi egység nevének feltüntetése nélkül: • Borvidék neve • Borvidéki körzet neve • Borvidéki település neve

A körzet és a település neve akkor használható önállóan, ha az pontosan és egyértelműen utal a földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egységre és jelzi, hogy melyik borvidék területileg kisebb egysége. Amennyiben ez valamilyen okból nem lehetséges, vagy a földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egység nevének használata zavart okoz, (azonos a borvidék és a település vagy körzet neve), akkor kettős földrajzi eredet-megjelölés kell alkalmazni, feltüntetve a borvidék nevét is ’borvidék’ toldattal, a körzet, vagy település nevével együtt.

A borvidéki dűlő neve csak a borvidéki település, borvidéki körzet, vagy borvidék nevének együttes használatával lehetséges. A meghatározott termőhely nevének, mint földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egység nevének viselésére jogosult borászati termékek, amennyiben azok az m.t. minőségi bor készítésére alkalmas szőlőből készültek: Bor Gyöngyöző bor Pezsgő Likőrbor

Különleges minőségű borra vonatkozó eredetvédelmi rendelkezések[szerkesztés]

A meghatározott termőhelyek felsorolását a Btv melléklete tartalmazza. A meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű bor az alábbi földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egység nevét használhatja önállóan, a magasabb szintű származáshely feltüntetése nélkül a 1. 1. 2. 1. pontban meghatározottak szerint: • Borvidék neve • Borvidéki körzet neve • Borvidéki település neve

Az adott származáshely-megnevezés viselésére jogosult borászati termékek, amennyiben azok az m.t. különleges minőségű bor készítésére alkalmas szőlőből készültek: Bor Pezsgő Likőrbor

Védett eredetű borra vonatkozó eredetvédelmi rendelkezések[szerkesztés]

A védett eredetű bor olyan m.t. minőségi bor, mely termelői kezdeményezésű, egyedi szabályozású termék. A védett eredetű bor földrajzi eredete egyedileg klasszifikált, és borvidékre vagy azon belül kisebb területi egységre lehatárolt. A borkészítésére felhasznált szőlőfajták, a szőlőtermesztés, a borkészítés technológiája, és kiszerelése egyedileg szabályozott, az adott termék szabályzatában rögzített. A védett eredetű bor szabályozása egyedi, az m.t minőségi borra vonatkozó általános és borvidéki rendelkezéseknél részletesebb és szigorúbb.

A védett eredetű bor rendelkezik az adott földrajzi eredetre jellemző ökológiai és humán (szőlőtermesztési és borkészítési) tényezők jellemzőivel, és az ehhez kapcsolható termelési háttérrel. A védett eredetű borban felismerhetőek a földrajzi eredetét jellemző ökológiai sajátosságok és humán (szőlőtermesztési és borkészítési) jellemzők, ezek hagyományai és fejlesztési eredményei. A védett eredetű bor az ökológiai és technológiai sajátosságokhoz mérten megfelelő termékmennyiséggel és piaci részesedéssel rendelkezik.

A védett eredetű bor az alábbi földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egység nevét használhatja önállóan, a nagyobb földrajzi egység nevének feltüntetése nélkül: • Borvidék neve • Borvidéki körzet neve • Borvidéki település neve A védett eredetű borok földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egységek neveinek felsorolását az adott védett eredetű bor szabályozása tartalmazza. A védett eredetű bor az egyedileg klasszifikált termőhelyű földrajzi egység nevét, mint származáshely-megnevezést használhatja önállóan, amely a következő szinteket jelölheti: Egy termék csak egy kategóriában (m.t. minőségi bor, m.t. különleges minőségi bor, védett eredetű bor) jelenhet meg azonos származáshely-megnevezéssel.

A védett eredetű bor földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egységek neveinek használata kizárja annak más, az adott meghatározott termőhelyről származó minőségi borra való használatát.

A borvidéki dűlő neve csak a borvidéki település, borvidéki körzet, vagy borvidék nevének együttes használatával lehetséges. A védett eredetű borok felsorolását és szabályzatukat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

Továbbiakban minden olyan védett eredetű bor, melyet a miniszter rendeletben kihirdet.

Az eredetvédelmi szabályozás területi egységei[szerkesztés]

Termőhely[szerkesztés]

A szőlő termőhelyi kataszter nyilvántartásában szereplő területek. Földrajzi eredet jelölésére szolgáló földrajzi egységek megnevezései. Minden olyan tájegység, vagy meghatározott termőhely neve, melyeket a rendelet 2. melléklete felsorol.

Borrégió[szerkesztés]

A hasonló természeti adottságokkal és hagyományokkal rendelkező vagy egymással földrajzilag egységet képező illetve szomszédos borvidékek önkéntes társulása.

Meghatározott termőhely[szerkesztés]

Egyértelmű határvonalakkal körülhatárolt, a szőlő termőhelyi kataszterének ökotópjaival, annak határaival is megadható, szakmai szempontok alapján klasszifikált szőlőtermő terület, amelynek nevét a meghatározott termőhelyről származó borok földrajzi eredet jelölésére használják. Meghatározott termőhelynek számít: • Borvidék • Borvidéki körzet • Borvidéki település • Borvidéki település dűlője

Borvidék[szerkesztés]

2004. évi Bortörvény 2. § 7. pontja

Borvidéki körzet[szerkesztés]

Védett eredetű bor esetén az egyedi szempontok alapján klasszifikált, a szőlő termőhelyi kataszterének ökotópjaival, annak határaival pontosan lehatárolt borvidéknél kisebb terület, melyet az adott védett eredetű bor szabályozása e rendelet 4. számú mellékletben felsorol.

Borvidéki település[szerkesztés]

A meghatározott termőhelyről származó minőségi bor esetében a település közigazgatási határába tartozó borvidéki szőlőterületek. A borvidéki településeket a Bortörvény melléklete sorolja fel. A védett eredetű borok estében a borvidéki település közigazgatási határain belüli termőhelybe sorolt területeinek összessége, és az azokkal folyamatos területi egységet alkotó szomszédos település közigazgatási határaiba tartozó termőhelybe sorolt területeinek összessége, ha azok egységes ökológiai adottságokkal jellemezhetők, vagy azokhoz ökológiailag kapcsolhatók. A település neve származáshely megnevezésre használható a település közigazgatási határain kívüli, szomszédos területek szőlőültetvényeinek terméséből készített termékre is, ha az adott területek ökológiai, mikro-ökológiai jellemzői megegyezők a település közigazgatási határán belül található területekkel és ezt a védett eredetű bor szabályozása megengedi.

Borvidéki dűlő[szerkesztés]

Borvidéki településen belül pontosan körülhatárolt, mikroökológiájában egységes termőhely, mely adottságok a bor karakterére jelentős hatással bírnak.

Az eredetvédelmi rendtartáshoz kapcsolódó intézményi rendszer[szerkesztés]

Bor Eredetvédelmi Bizottság[szerkesztés]

A 1997 évi XI. tv és kapcsolódó rendeletei felhatalmazásával működik. Az eredetvédelemre vonatkozó rendelkezéseket szerkeszti és gondozza. A védett eredetű bor szabályzatát elbírálja, véleményezéssel felterjeszti a miniszternek. A tájborok, az m.t. minőségi és m.t. különleges minőségű borok, valamint a védett eredetű bor eredetvédelemmel kapcsolatos felterjesztését elbírálja, e rendelet 1-2. számú mellékletét gondozza.

Országos Borminősítő Intézet (OBI)[szerkesztés]

A bor származási okiratai, kémiai vizsgálatának illetve az OBB érzékszervi bírálatának eredménye alapján határozatot hoz a forgalomba hozatalról.

Országos Borszakértő Bizottság[szerkesztés]

Feladatait a 2004. évi bortörvény határozza meg.

Hegyközségek, Hegyközségi Tanácsok[szerkesztés]

A védett eredetű bor esetében termelői kezdeményezésre a hegyközségi tanács a szabályzatot elkészíti az érdekelt hegyközségek véleményezésével és elbírálásra a Bor Eredetvédelmi Bizottságnak átadja.

Borvidéki Borbíráló Bizottság[szerkesztés]

A védett eredetű bor érzékszervi előminősítését végzi.

Lásd még:[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium