10. fejezet:

Likőrborokra, gyöngyöző borokra és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borokra vonatkozó előírások

76. §:

Kötelező jelölések

A 26. § (2) g) pontjában említett „szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor”

kifejezés a kötelező jelöléseket tartalmazó címkén jelenik meg.

(2)^[2]

A likőrborok, a gyöngyöző borok és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok címkéje a 26. § (1) bekezdésében említett kötelező jelöléseken kívül tartalmazza a következőket:

a) a palackozó, illetve – 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóedények esetén – a feladó nevét vagy cégnevét, valamint a települést és Magyarország illetve a származási ország nevét; gyöngyöző borok esetén a palackozó nevét a bor készítőjének neve helyettesítheti; b) importborok esetén az importőr nevét, illetve ha a palackozás Magyarország területén belül történt, a palackozóét. Az első albekezdésben tárgyalt jelölések esetén a 31. § (1)-(5). bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a Magyarország területén belül előállított termékekre, és a 89. § (1) bekezdésének a) pontja értelemszerűen alkalmazandó a külföldön előállított termékekre.

(3)^[3] A Magyarországon készült likőrbor és gyöngyöző bor megjelölhető földrajzi jelzéssel.

Ilyen esetekben a kereskedelmi megnevezés a következőkből tevődik össze: a) a „likőrbor”, illetve a „gyöngyöző bor” kifejezésből és b) a földrajzi egység nevéből. A 45. § és 46. §, valamint e rendelet tájborok nevének védelmére vonatkozó rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a földrajzi jelzéssel ellátott likőrborokra és a földrajzi jelzéssel ellátott gyöngyöző borokra.

77. §

Választható jelölések

(1)^[4] A Magyarországon készült likőrborok, gyöngyöző borok és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok címkézése a következő jelölésekkel egészíthető ki: a) az értékesítésben részt vevő egy vagy több személy nevével, címével és foglalkozásával; a 31. § (1)–(5) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók; b) a termék típusával a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott feltételek szerint.

(2)^[5] A Magyarországon készült, földrajzi jelzéssel ellátott likőrborok és földrajzi jelzéssel ellátott gyöngyöző borok címkézése a következő jelölésekkel egészülhet ki: a) a szüreti évvel; a 33. és 39. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók; b) egy vagy több szőlőfajta nevével; a 38. és 39. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók; c) a díjakra, érmekre és versenyekre való utalással; a 34. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók; d) a termék kinyerésének módjára vagy előállításának módszerére vonatkozó jelölésekkel; a 35. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók; e) kiegészítő hagyományos kifejezésekkel; a 40. §, a 41. §, a 42. § (1) bekezdése, 43. § (1) bekezdése valamint a 44. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók; f) egy vállalkozás nevével; a 36. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók; g) a szőlő- és bortermelő gazdaságban vagy a szőlő- és bortermelő gazdaságok egy csoportja által vagy egy, a termőhelyen belüli vállalkozás által történt palackozásra utaló jelölés; a 37. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

(3)^[6] A b) pont kivételével az (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdés nem alkalmazandó az m.t. minőségi likőrborokra és az m.t. minőségi gyöngyöző borokra, amelyekre az 5-7. fejezet alkalmazandó.

78. §

Kiegészítő rendelkezés154 ^[7]

A 76. § rendelkezései nem alkalmazandók az m.t. minőségi likőrborokra és az m.t. minőségi gyöngyöző borokra, amelyekre a 4. fejezet alkalmazandó.

11. fejezet:

Ízesített italokra vonatkozó előírások

79. §

Az ízesített italok jelölése

(1)^[8] A bortörvény 26. §-ában és a Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő, az ízesített italokra vonatkozó kifejezések a bortörvényben illetve a Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált, az ott megadott követelményeknek megfelelő italok számára vannak fenntartva. Ezen italok neveként ezeket a jelöléseket kell használni. Azok az italok, amelyek nem felelnek meg a bortörvényben és a Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott termékeknek, nem viselhetik az ott megnevezett jelöléseket.

(2)^[9] Az (1) bekezdésben említett kereskedelmi megnevezések nem egészíthetők ki olyan földrajzi jelzéssel, amelyek használatára a felhasznált borászati termékek jogosultak.

80. §:

Egyéb ízesített italok

(1)^[10]

Az e fejezetnek nem megfelelő, borászati termékeket és ízesítő anyagokat tartalmazó és legalább 1,2 térfogat% alkoholtartalmú ízesített italok kereskedelmi megnevezése nem tartalmazhat a borászati termékekre való utalást.

(2)^[11] Az ennek a fejezetnek nem megfelelő ízesített italokat nem lehet a végső fogyasztó számára történő értékesítés céljából forgalomba hozni, ha egy, az ebben a fejezetben hivatkozott kereskedelmi megnevezést olyan szavakkal használják ezeket együtt, mint „fajta”, „típus”, „szerű”, „utánzat”, „márka”, „ízű” vagy ezekhez hasonló más szavak.

(3)^[12] Az e fejezet hatálya alá nem tartozó, alkohol hozzáadásával készített borászati termékeket tartalmazó ízesített italok számára a „wine cooler” leíró jelölés engedélyezett.

81. §

Az ízesített italok címkézése és kiszerelése

(1)^[13] A 79. § (1) bekezdésében hivatkozott italok címkézése és kiszerelése valamint e termékek reklámja – az Élelmiszerkönyv végrehajtási rendeletében (1/1996. (I. 9.) FM-NMIKM) foglalt rendelkezések felül – meg kell, hogy feleljen ennek a paragrafusnak.

(2)^[14] A 79. § (1) bekezdésében hivatkozott termékek kereskedelmi megnevezéseként egy, a számukra ugyanazon paragrafus értelmében fenntartott jelölés használandó.

(3)^[15] A 79. § (1) bekezdése szerinti jelölések kiegészíthetők a legfontosabb felhasznált ízesítő anyagra való hivatkozással.

(4)^[16]

Ha az e fejezet alá eső termékek előállítása során felhasznált alkohol egyetlen kiindulási anyagból származik (például az kizárólag boralkohol, melaszalkohol vagy gabonaalkohol), az alkoholfajta feltüntethető a címkén. Ha az alkohol különböző kiindulási anyagokból származik, a címke nem tartalmazhat az alkohol típusára való külön utalást. A színanyagok, ízesítő anyagok vagy egyéb engedélyezett adalékanyagok hígítására vagy feloldására használt etilalkohol nem számít adalékanyagnak.

(5)^[17] Az e fejezet szerinti jelöléseket magyarul vagy magyarul és az EU egy vagy több hivatalos nyelvén** kell megadni annak érdekében, hogy a végső fogyasztó könnyedén megérthesse e jelölések mindegyikét, kivéve, ha a vásárló tájékoztatása más módon biztosítva van.

(6) Importált termékek esetén azon ország valamely hivatalos nyelvének alkalmazása is megengedett, amelyben a terméket készítették, amennyiben az ezen fejezetben előírt jelöléseket ezen felül magyarul vagy magyarul és az Európai Unió egyik hivatalos nyelvén is*** megadják, hogy így a végső fogyasztó könnyedén megérthesse e jelölések mindegyikét.

(7)^[18] Az e fejezet szerinti jelölések a Magyarországon készített és exportra szánt termékek esetében valamely más nyelven is megismételhetők.

- az EU-csatlakozás után: „a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén”

165 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (7)*** az EU-csatlakozás után: „a Közösség egy hivatalos nyelvén”

12. fejezet:

Bor eredetű szeszipari termékekre vonatkozó előírások

82. §

A szeszesitalok jelölése^[19]

(1) A bortörvény 31. §-ában és a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében említett, a szeszesitalokra vonatkozó kifejezések a Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált, az ott megadott követelményeknek megfelelő italok számára vannak fenntartva. Azok az italok, amelyek nem felelnek meg a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott termékeknek, nem viselhetik az ott megnevezett jelöléseket. Ezeket a termékeket „szeszesitaloknak” vagy „alkoholos italoknak” kell nevezni.

(2) Az (1) bekezdésben említett neveket helyettesíthetik olyan földrajzi jelzések is, amelyek különböznek a (3) bekezdésben leírtaktól, ha azzal nem vezetik félre a fogyasztót.

(3) a) Az 5. mellékletben felsorolt földrajzi jelzések helyettesíthetik az (1) bekezdésben említett jelöléseket, vagy kiegészíthetik azokat, összetett megnevezést alkotva. b) Az 5. mellékletben megadott földrajzi jelzéseket azon szeszesitalok számára tartják fenn, amelyek esetében az a termelési fázis, amelynek során az ital végleges tulajdonságait és meghatározó jellemzőit megkapta, az adott földrajzi egységben történt.

83. §

Címkézés és kiszerelés168 ^[20]

(1) A 82. § (1) bekezdésének első albekezdésében hivatkozott, a végső fogyasztónak szánt szeszesitalok címkézésének és kiszerelésének, mind az ezen italokra vonatkozó reklámnak meg kell felelnie az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvényben, a végrehajtására kiadott rendeletekben és a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében foglaltaknak, valamint a következő, (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek.

(2) a) A 82. § (1) bekezdésének első albekezdésében hivatkozott termékek kereskedelmi megnevezése a számukra a 82. § értelmében fenntartott jelölések valamelyike. b) A szeszesitalnak a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott nevét ki lehet egészíteni a „keverék” (blend) szóval, ha a terméket elegyítéssel állították elő. c) Néhány kivételtől eltekintve az érlelés idejét csak akkor szabad feltüntetni, ha az a legkevesebb ideig érlelt alkoholos összetevőre vonatkozik, és feltéve, hogy a terméket állami ellenőrzés mellett érlelték, vagy oly módon, amely az államival egyenlő értékű garanciát biztosít. d)^[21] A borpárlat palackozásához üveg- vagy kerámiapalackot kell használni.

(3) A 82. § (1) bekezdésének első albekezdésében hivatkozott jelöléseket magyarul vagy magyarul és az EU valamely hivatalos nyelvén** kell megadni annak érdekében, hogy a végső fogyasztó könnyedén megérthesse e jelölések mindegyikét, kivéve, ha a vásárló tájékoztatása más módon biztosítva van.

(4) Nem szabad lefordítani az 5. mellékletben felsorolt földrajzi megnevezéseket valamint a „Grappa” és a „Raisin Brandy” kifejezést.

(5) Importált termékek esetén a gyártó ország valamely hivatalos nyelvének használata engedélyezett, ha a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezete szerinti jelölések magyarul*** is fel vannak tüntetve, hogy a fogyasztó könnyen megértse ezen jelölések mindegyikét.

(6) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezete szerinti jelölések – a (4) bekezdésben említett jelölések kivételével – Magyarországról származó, exportra szánt termékek esetén egy másik nyelven is megismételhetők.

(7)^[22] A 82. §-ban említett termékek leírását csak akkor lehet egy versenyben történt részvétel után szerzett éremre vagy díjra vagy bármely más kitüntetésre történő hivatkozással vagy szimbólummal kiegészíteni, ha azt egy hivatalos testület vagy az e célra hivatalosan elismert testület adományozta a kérdéses termék egy adott mennyiségére. E testületek és versenyek listáját az 1.b melléklet tartalmazza.

84. §:

A félrevezetés tilalma, védett kifejezések

(1)^[23] A végső fogyasztónak szánt, forgalomba hozott szeszesitalok esetében nem használhatók olyan jelölések, amelyet úgy képeztek, hogy a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott kereskedelmi megnevezést a „fajta”, „típus”, „szerű”, „stílusú”, „márka”, “ízű” vagy ezekhez hasonló más szavakkal egészítettek ki.

(2)^[24] A borpárlat és brandy, törkölypárlat és mazsolapárlat megnevezésében semmilyen formában nem alkalmazható ezen italok számára fenntartott megnevezés, ha készítésükhöz mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt is használtak.

(3)^[25] Ha a (2) bekezdésben felsorolt szeszesitalokat összekeverik  egy vagy több szeszesitallal, akár fel van sorolva a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében vagy az Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 számú előírásában, akár nem, és/vagy  egy vagy több mezőgazdasági eredetű párlattal, akkor a „szeszesital” vagy „alkoholos ital” kereskedelmi megnevezést a címkén látható helyen, minden más minősítő jellegű kifejezés nélkül, jól felismerhetően és könnyen olvashatóan kell feltüntetni. ** az EU csatlakozás után: „a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén” *** az EU csatlakozás után: „a Közösség egyik hivatalos nyelvén”

Az első albekezdés nem vonatkozik azoknak a keverékeknek a megjelölésére, amelyek megfelelnek a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében vagy az Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 számú előírásában leírt követelményeknek. Az Élelmiszertörvény végrehajtási rendeletében (1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM) foglalt rendelkezések sérelme nélkül az említett keverékek címkézésénél és kiszerelésénél csak a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében és az Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 számú előírásában szereplő generikus kifejezéseket lehet feltüntetni, s csak a kereskedelmi megnevezésen kívül. E kifejezésnek sokkal inkább egy, az alkoholos összetevők ugyanazon látómezőben szereplő felsorolásában, vagy legalábbis a „kevert szeszesital” kifejezés mellett kell állnia, kiegészítve az adott keverési arány jelölésével. Ehhez a hivatkozáshoz ugyanolyan típusú és színű betűket kell használni, mint amit a kereskedelmi megnevezés esetében használnak; méretük azonban legfeljebb feleakkora lehet, mint a kereskedelmi megnevezés mérete. Az egyes alkoholos összetevők százalékos arányát a keverék összes alkoholtartalmához viszonyítva térfogatszázalékban (% vol), a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben kell feltüntetni.

85. §:

A „Hefebrand” kifejezés használata

(1)^[26] A „Hefebrand” jelölés csak akkor használható a kereskedelmi megnevezés kiegészítéseként, ha az adott termék megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek. A (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek nem megfelelő termékekre az adott jelölés nem használható.

(2)^[27] A „Hefebrand” kifejezés borseprőből vagy erjesztett gyümölcs seprőjéből nyert olyan szeszesital, amelynek minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék (% vol). A „Hefebrand” nevet kiegészíti a felhasznált alapanyag neve.

86. §:

Megkülönböztetésre érdemes termékek jelölése^[28]

A különleges brandy megkülönböztetésére használható jelzés a VS, a VSOP és az XO. Ezen jelölések használatát az Országos Borszakértő Bizottság (OBB) javaslata alapján az OBI határozatban engedélyezi. A határozat kiadásához az OBB javaslata mellett szükséges a minimális érlelési idő igazolása a következők szerint: − VS: 2 év, − VSOP: 3 év, − XO: 6 év Az érlelés alatt 1000 liternél kisebb tölgyfahordóban történő érlelést kell érteni. Az érlelési idő az elegyítéshez felhasznált brandy tételek térfogatban számított súlyozott érlelési ideje.

A különleges megkülönböztetésre érdemes palackozott borpárlatot állami ellenőrző jeggyel kell ellátni. Az ezzel kapcsolatos eljárásra a bortörvény 41-42. §-ának előírásai az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a származási bizonyítványt a bortörvény 32. § (4) bekezdésében meghatározott minősítő határozat helyettesíti.

Lásd még:

Mellékletek

1. melléklet: A 34. és a 64. §-ban említett versenyek és testületek.
2. melléklet: A 42. §-ban említett hagyományos kifejezések
3. melléklet: A 43. §-ban említett hagyományos kifejezések
4. melléklet: Az állami ellenőrzőjegy mintája
5. melléklet A 82. § (3) bekezdése szerinti földrajzi jelzések.

Jegyzetek

↑ 753/2002/EK rendelet 38. cikk (2)
↑ 753/2002/EK rendelet 38. cikk (1)
↑ 753/2002/EK rendelet 38. cikk (3)
↑ 753/2002/EK rendelet 39. cikk (1)
↑ 753/2002/EK rendelet 39. cikk (2)
↑ 753/2002/EK rendelet 39. cikk (3)
↑ 753/2002/EK rendelet 38. cikk (5)
↑ 1601/91/EGK rendelet 6. cikk (1)
↑ 1601/91/EGK rendelet 6. cikk (3)
↑ 1601/91/EGK rendelet 7. cikk (1)
↑ 1601/91/EGK rendelet 7. cikk (2)
↑ 1601/91/EGK rendelet 7. cikk (3) értelemszerűen módosítva
↑ 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (1)
↑ 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (2)
↑ 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (3)
↑ 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (4)
↑ 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (6)
↑ 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (8)
↑ 1576/89/EGK rendelet 5. cikk
↑ 1576/89/EGK rendelet 7. cikk
↑ bortörvény 34. § (1)
↑ A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács javaslata
↑ 1576/89/EGK rendelet 8. cikk
↑ 1576/89/EGK rendelet 9. cikk (1)
↑ 1014/90/EGK rendelet 7c cikk
↑ 1014/90/EGK rendelet 7a cikk
↑ 1014/90/EGK rendelet melléklet 8.
↑ A Szeszipari Szövetség és Terméktanács javaslata, jelenleg a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szerepel.

[1] 753/2002/EK rendelet 38. cikk (2)

[2] 753/2002/EK rendelet 38. cikk (1)

[3] 753/2002/EK rendelet 38. cikk (3)

[4] 753/2002/EK rendelet 39. cikk (1)

[5] 753/2002/EK rendelet 39. cikk (2)

[6] 753/2002/EK rendelet 39. cikk (3)

[7] 753/2002/EK rendelet 38. cikk (5)

[8] 1601/91/EGK rendelet 6. cikk (1)

[9] 1601/91/EGK rendelet 6. cikk (3)

[10] 1601/91/EGK rendelet 7. cikk (1)

[11] 1601/91/EGK rendelet 7. cikk (2)

[12] 1601/91/EGK rendelet 7. cikk (3) értelemszerűen módosítva

[13] 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (1)

[14] 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (2)

[15] 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (3)

[16] 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (4)

[17] 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (6)

[18] 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (8)

[19] 1576/89/EGK rendelet 5. cikk

[20] 1576/89/EGK rendelet 7. cikk

[21] rtörvény 34. § (1)

[22] A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács javaslata

[23] 1576/89/EGK rendelet 8. cikk

[24] 1576/89/EGK rendelet 9. cikk (1)

[25] 1014/90/EGK rendelet 7c cikk

[26] 1014/90/EGK rendelet 7a cikk

[27] 1014/90/EGK rendelet melléklet 8.

[28] A Szeszipari Szövetség és Terméktanács javaslata, jelenleg a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szerepel.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

[24]

[25]

[26]

[27]

[28]