Ugrás a tartalomhoz

Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Egyéb termékekre vonatkozó előírások

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

13. fejezet:

[szerkesztés]

Egyéb termékekre vonatkozó előírások

[szerkesztés]

87. §

[szerkesztés]

Az alkoholmentes bor, a csökkentett alkoholtartalmú bor, az alkoholmentes borból készült habzó ital, a csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital és a diabetikus boralapú termékek jelölése

(1) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált alkoholmentes bor esetében az „alkoholmentes bor” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tárolóedényen, a csomagoló anyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni. A palack tartalmát jelölő címkén az „alkoholmentes bor” kifejezést egységes írásmóddal, színnel és betűnagysággal kell feltüntetni úgy, hogy ez a jelölés a többi információtól jelentősen eltérjen, feltűnő legyen.

(2) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált csökkentett alkoholtartalmú bor esetén a „csökkentett alkoholtartalmú bor” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagoló anyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni. A palack tartalmát jelölő címkén a „csökkentett alkoholtartalmú bor” kifejezést egységes írásmóddal, színnel és betűnagysággal kell feltüntetni úgy, hogy ez a jelölés a többi információtól jelentősen eltérjen, feltűnő legyen.

(3) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált alkoholmentes borból készült habzó ital esetén az „alkoholmentes borból készült habzó ital” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagoló anyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni. A palack tartalmát jelölő címkén az „alkoholmentes borból készült habzó ital” kifejezést egységes írásmóddal, színnel és betűnagysággal kell feltüntetni úgy, hogy ez a jelölés a többi információtól jelentősen eltérjen, feltűnő legyen.

(4) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital esetén a „csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagoló anyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni. A palack tartalmát jelölő címkén az „csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital” kifejezést egységes írásmóddal, színnel és betűnagysággal kell feltüntetni úgy, hogy ez a jelölés a többi információtól jelentősen eltérjen, feltűnő legyen.

(5)177 A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált diabetikus boralapú termékek esetén a tárolóedényen fel kell tüntetni − az összes cukortartalmat invertcukorban megadva g/l-ben, és ha ez az érték a 4 g/l-t meghaladja, a glukóz- és a fruktóz-tartalmat külön-külön, g/l-ben; 177 a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetének ide átvágott része − az összes alkohol értéket 1 literre vonatkoztatva.

14. fejezet:

[szerkesztés]

Importtermékekre vonatkozó előírások

[szerkesztés]

88. §

[szerkesztés]

A származási országok nevének jelölése[1]

[szerkesztés]

A származási ország nevének jelzése a következőkkel egészül ki: a) a Magyarországon kívüli több országból származó termékeknek Magyarországon kívül történt keverésével készült borok esetében a „…-ból származó borok keveréke” kifejezéssel, megadva a szóban forgó országok nevét; vagy b) az egyik, Magyarországon kívüli országból származó szőlőből egy másik, szintén Magyarországon kívüli országban készült borok esetében a „…-ban szüretelt szőlőből …-ban készült bor” kifejezéssel, megadva a szóban forgó országok nevét.

89. §

[szerkesztés]

Választható jelölések

[szerkesztés]

(1)[2] Az importált borok – a pezsgők és a habzóborok kivételével –, valamint a 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett, külföldön készült termékek címkézése kiegészülhet a következőkkel: a) az értékesítésben részt vevő egy vagy több személy nevével, címével és foglalkozásával, amennyiben az érintett országban szabályozottak a használat feltételei; b) a termék típusával; a 32. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók; c) egy sajátos színnel, amennyiben a használat feltételei szabályozottak az érintett országban. Likőrborok, gyöngyöző borok, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok és a 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett, külföldön készült termékek esetén az első albekezdés b) pontja szerinti jelölés használható, amennyiben a használat feltételei szabályozottak az érintett országban.

(2)[3] Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett jelöléseket illetően, valamint az importőrnek, illetve — ha a palackozás Magyarországon belül történt, a 26. §

(4) bekezdésének első francia bekezdésében említett — palackozónak a feltüntetése tekintetében e rendelet 31. § (1) és (2) bekezdésének, (3) bekezdésének első albekezdésének és (4) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.


90. §

[szerkesztés]

Választható jelölések földrajzi jelzéssel ellátott importborok esetében

[szerkesztés]

(1)[4] A földrajzi jelzéssel ellátott importált borok (a pezsgők és a habzóborok kivételével, de a túlérett szőlőből készült borokat beleértve) és közvetlen emberi fogyasztásra szánt, külföldön készült részben erjedt szőlőmustok címkézése a következő jelölésekkel egészülhet ki: a) a szüreti évvel; ez a jelölés akkor használható, ha az érintett ország szabályozta ennek használatát, és ha a szóban forgó bor készítéséhez használt szőlő legalább 85%-át az adott évben szüretelték, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve; b) egy vagy több szőlőfajta nevével; ezek a fajták akkor használhatók, ha i. a használat feltételei az adott országban szabályozottak; ii. a fajtanevek és szinonimáik megfelelnek az OIV, az UPOV és/vagy az IBPGR által meghatározott neveknek és szinonimáknak; iii. e rendelet 38. §-ának (1) bekezdése c), d), e) és f) pontjának követelményei teljesülnek; a 38. § (2) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók; c) díjakra, érmekre és versenyekre való utalással; a 34. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazandók; d) a termék kinyerésének módjára és előállításának módszerére vonatkozó jelölésekkel, ha a használat feltételei az adott országban szabályozottak; e) az importált borok és a közvetlen emberi fogyasztásra szánt, külföldön készült részben erjedt szőlőmustok esetén a 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében feltüntetett kifejezésektől eltérő kiegészítő hagyományos kifejezésekkel az érintett ország jogszabályainak megfelelően, valamint a 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében feltüntetett kiegészítő hagyományos kifejezésekkel, feltéve, hogy a használat feltételeit az adott ország a 40. §-nak, a 41. §-nak, a 42. § (1) bekezdésének, a 43. § (1) bekezdésének illetve a 44. §-nak megfelelően szabályozza; f) egy vállalkozás nevével, ha a használat feltételei az adott országban szabályozottak; a 36. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók; g) amennyiben a kifejezés használatának feltételei az érintett országban szabályozottak, egy arra utaló jelölés, hogy a palackozást i. a szőlő- és bortermelő gazdaság, a szőlő- és bortermelő gazdaságok egy csoportja vagy egy, a termőhelyen található vállalkozás végezte; illetve ii. a termőhelyen végezték, feltéve, hogy a palackozás az adott termőhelyen vagy e termőhely közvetlen közelében található létesítményekben történt.

(2)[5] Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelölések egyidejűleg is használhatók, amennyiben az e rendelkezésekben érintett és a keverésből származó termékeknek legalább 85%-a az ezen termék leírásában megadott szőlőfajtából és az ott feltüntetett szüreti évből származik, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve.

91. §

[szerkesztés]

Települések nevének feltüntetése

[szerkesztés]

[6] Importált, földrajzi jelzéssel el nem látott termékek esetében annak a településnek a neve, ahol a 89. § (2) bekezdésének első albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel jelenik meg a címkén, mint a származási ország neve mellett álló „bor” szó feltüntetéséhez használt írásjelek.

Importált, földrajzi jelzéssel ellátott termékek esetében annak a településnek a neve, ahol a 89. § (2) bekezdésének első albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel jelenik meg a címkén, mint a földrajzi jelzés feltüntetéséhez használt írásjelek. Az első és második albekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, amikor a települést vagy településrészt egy, a 19. § (1) bekezdésében említett kód jelöli.

Lásd még:

[szerkesztés]
  1. Bortörvény
  2. Bortörvény/A borok előállításáról
  3. Bortörvény/Gyümölcsborok előállításáról
  4. Bortörvény/A borászati termékek előállítása és kezelése
  5. Bortörvény/A származási igazolások
  6. Bortörvény/Borok kiszerelése és forgalmazása
  7. Bortörvény/A tájbor megnevezése
  8. Bortörvény/Mellékletek
    1. Bortörvény/Mellékletek/1.sz melléklet
    2. Bortörvény/Mellékletek/2.sz melléklet
    3. Bortörvény/Mellékletek/3.sz melléklet
    4. Bortörvény/Mellékletek/4.sz melléklet
    5. Bortörvény/Mellékletek/5.sz melléklet
    6. Bortörvény/Mellékletek/6.sz melléklet
    7. Bortörvény/Mellékletek/7.sz melléklet
  9. Magyar Borkönyv
  10. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem
  11. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/Rendtartások elfogadása
  12. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/Mellékletek
    1. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/1.sz melléklet
    2. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/2.sz melléklet
  13. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata
  14. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Közös előírások
  15. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Borra vonatkozó előírások
  16. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Mustra vonatkozó előírások
  17. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Kötelező jelölések
  18. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Egyéb termékekre vonatkozó előírások
  19. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Mellékletek
    1. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/1.sz melléklet
    2. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/2.sz melléklet
    3. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/3.sz melléklet
    4. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/4.sz melléklet
    5. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/5.sz melléklet
  20. Magyar Borkönyv/Technológia
  21. Magyar Borkönyv/Technológia/
  22. Magyar Borkönyv/Technológia/
  23. Magyar Borkönyv/Technológia/
  24. Magyar Borkönyv/Technológia/
  25. Magyar Borkönyv/Technológia/
  26. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés
  27. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/
  28. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/
  29. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/
  30. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/Mellékletek
    1. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/1.sz melléklet
    2. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/2.sz melléklet
    3. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/3.sz melléklet
    4. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/4.sz melléklet
    5. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/5.sz melléklet
    6. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/6.sz melléklet
    7. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/7.sz melléklet

Mellékletek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 753/2002/EK rendelet 35. cikk
  2. 753/2002/EK rendelet 34. cikk (1)
  3. 753/2002/EK rendelet 34. cikk (2)
  4. 753/2002/EK rendelet 37. cikk (1)
  5. 753/2002/EK rendelet 37. cikk (2)
  6. 753/2002/EK rendelet 34. cikk (2) második albekezdés