13. fejezet:

Egyéb termékekre vonatkozó előírások

87. §

Az alkoholmentes bor, a csökkentett alkoholtartalmú bor, az alkoholmentes borból készült habzó ital, a csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital és a diabetikus boralapú termékek jelölése

(1) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált alkoholmentes bor esetében az „alkoholmentes bor” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tárolóedényen, a csomagoló anyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni. A palack tartalmát jelölő címkén az „alkoholmentes bor” kifejezést egységes írásmóddal, színnel és betűnagysággal kell feltüntetni úgy, hogy ez a jelölés a többi információtól jelentősen eltérjen, feltűnő legyen.

(2) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált csökkentett alkoholtartalmú bor esetén a „csökkentett alkoholtartalmú bor” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagoló anyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni. A palack tartalmát jelölő címkén a „csökkentett alkoholtartalmú bor” kifejezést egységes írásmóddal, színnel és betűnagysággal kell feltüntetni úgy, hogy ez a jelölés a többi információtól jelentősen eltérjen, feltűnő legyen.

(3) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált alkoholmentes borból készült habzó ital esetén az „alkoholmentes borból készült habzó ital” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagoló anyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni. A palack tartalmát jelölő címkén az „alkoholmentes borból készült habzó ital” kifejezést egységes írásmóddal, színnel és betűnagysággal kell feltüntetni úgy, hogy ez a jelölés a többi információtól jelentősen eltérjen, feltűnő legyen.

(4) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital esetén a „csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagoló anyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni. A palack tartalmát jelölő címkén az „csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital” kifejezést egységes írásmóddal, színnel és betűnagysággal kell feltüntetni úgy, hogy ez a jelölés a többi információtól jelentősen eltérjen, feltűnő legyen.

(5)177 A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált diabetikus boralapú termékek esetén a tárolóedényen fel kell tüntetni − az összes cukortartalmat invertcukorban megadva g/l-ben, és ha ez az érték a 4 g/l-t meghaladja, a glukóz- és a fruktóz-tartalmat külön-külön, g/l-ben; 177 a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetének ide átvágott része − az összes alkohol értéket 1 literre vonatkoztatva.

14. fejezet:

Importtermékekre vonatkozó előírások

88. §

A származási országok nevének jelölése^[1]

A származási ország nevének jelzése a következőkkel egészül ki: a) a Magyarországon kívüli több országból származó termékeknek Magyarországon kívül történt keverésével készült borok esetében a „…-ból származó borok keveréke” kifejezéssel, megadva a szóban forgó országok nevét; vagy b) az egyik, Magyarországon kívüli országból származó szőlőből egy másik, szintén Magyarországon kívüli országban készült borok esetében a „…-ban szüretelt szőlőből …-ban készült bor” kifejezéssel, megadva a szóban forgó országok nevét.

89. §

Választható jelölések

(1)^[2] Az importált borok – a pezsgők és a habzóborok kivételével –, valamint a 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett, külföldön készült termékek címkézése kiegészülhet a következőkkel: a) az értékesítésben részt vevő egy vagy több személy nevével, címével és foglalkozásával, amennyiben az érintett országban szabályozottak a használat feltételei; b) a termék típusával; a 32. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók; c) egy sajátos színnel, amennyiben a használat feltételei szabályozottak az érintett országban. Likőrborok, gyöngyöző borok, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok és a 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett, külföldön készült termékek esetén az első albekezdés b) pontja szerinti jelölés használható, amennyiben a használat feltételei szabályozottak az érintett országban.

(2)^[3] Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett jelöléseket illetően, valamint az importőrnek, illetve — ha a palackozás Magyarországon belül történt, a 26. §

(4) bekezdésének első francia bekezdésében említett — palackozónak a feltüntetése tekintetében e rendelet 31. § (1) és (2) bekezdésének, (3) bekezdésének első albekezdésének és (4) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

90. §

Választható jelölések földrajzi jelzéssel ellátott importborok esetében

(1)^[4] A földrajzi jelzéssel ellátott importált borok (a pezsgők és a habzóborok kivételével, de a túlérett szőlőből készült borokat beleértve) és közvetlen emberi fogyasztásra szánt, külföldön készült részben erjedt szőlőmustok címkézése a következő jelölésekkel egészülhet ki: a) a szüreti évvel; ez a jelölés akkor használható, ha az érintett ország szabályozta ennek használatát, és ha a szóban forgó bor készítéséhez használt szőlő legalább 85%-át az adott évben szüretelték, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve; b) egy vagy több szőlőfajta nevével; ezek a fajták akkor használhatók, ha i. a használat feltételei az adott országban szabályozottak; ii. a fajtanevek és szinonimáik megfelelnek az OIV, az UPOV és/vagy az IBPGR által meghatározott neveknek és szinonimáknak; iii. e rendelet 38. §-ának (1) bekezdése c), d), e) és f) pontjának követelményei teljesülnek; a 38. § (2) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók; c) díjakra, érmekre és versenyekre való utalással; a 34. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazandók; d) a termék kinyerésének módjára és előállításának módszerére vonatkozó jelölésekkel, ha a használat feltételei az adott országban szabályozottak; e) az importált borok és a közvetlen emberi fogyasztásra szánt, külföldön készült részben erjedt szőlőmustok esetén a 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében feltüntetett kifejezésektől eltérő kiegészítő hagyományos kifejezésekkel az érintett ország jogszabályainak megfelelően, valamint a 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében feltüntetett kiegészítő hagyományos kifejezésekkel, feltéve, hogy a használat feltételeit az adott ország a 40. §-nak, a 41. §-nak, a 42. § (1) bekezdésének, a 43. § (1) bekezdésének illetve a 44. §-nak megfelelően szabályozza; f) egy vállalkozás nevével, ha a használat feltételei az adott országban szabályozottak; a 36. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók; g) amennyiben a kifejezés használatának feltételei az érintett országban szabályozottak, egy arra utaló jelölés, hogy a palackozást i. a szőlő- és bortermelő gazdaság, a szőlő- és bortermelő gazdaságok egy csoportja vagy egy, a termőhelyen található vállalkozás végezte; illetve ii. a termőhelyen végezték, feltéve, hogy a palackozás az adott termőhelyen vagy e termőhely közvetlen közelében található létesítményekben történt.

(2)^[5] Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelölések egyidejűleg is használhatók, amennyiben az e rendelkezésekben érintett és a keverésből származó termékeknek legalább 85%-a az ezen termék leírásában megadott szőlőfajtából és az ott feltüntetett szüreti évből származik, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve.

91. §

Települések nevének feltüntetése

^[6] Importált, földrajzi jelzéssel el nem látott termékek esetében annak a településnek a neve, ahol a 89. § (2) bekezdésének első albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel jelenik meg a címkén, mint a származási ország neve mellett álló „bor” szó feltüntetéséhez használt írásjelek.

Importált, földrajzi jelzéssel ellátott termékek esetében annak a településnek a neve, ahol a 89. § (2) bekezdésének első albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel jelenik meg a címkén, mint a földrajzi jelzés feltüntetéséhez használt írásjelek. Az első és második albekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, amikor a települést vagy településrészt egy, a 19. § (1) bekezdésében említett kód jelöli.

Lásd még:

Mellékletek

1. melléklet: A 34. és a 64. §-ban említett versenyek és testületek.
2. melléklet: A 42. §-ban említett hagyományos kifejezések
3. melléklet: A 43. §-ban említett hagyományos kifejezések
4. melléklet: Az állami ellenőrzőjegy mintája
5. melléklet A 82. § (3) bekezdése szerinti földrajzi jelzések.

Jegyzetek

↑ 753/2002/EK rendelet 35. cikk
↑ 753/2002/EK rendelet 34. cikk (1)
↑ 753/2002/EK rendelet 34. cikk (2)
↑ 753/2002/EK rendelet 37. cikk (1)
↑ 753/2002/EK rendelet 37. cikk (2)
↑ 753/2002/EK rendelet 34. cikk (2) második albekezdés

[1] 753/2002/EK rendelet 35. cikk

[2] 753/2002/EK rendelet 34. cikk (1)

[3] 753/2002/EK rendelet 34. cikk (2)

[4] 753/2002/EK rendelet 37. cikk (1)

[5] 753/2002/EK rendelet 37. cikk (2)

[6] 753/2002/EK rendelet 34. cikk (2) második albekezdés

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]