Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Borra vonatkozó előírások

4. fejezet:

Az értékesítésben részt vevő személy(ek) nevének, címének és foglalkozásának feltüntetése

(1) A 26. § (4) bekezdésének első francia bekezdése szerinti kötelező jelölések, valamint a 27. § a) pontjának első francia bekezdése szerinti választható jelölések a palackozó vagy a feladó, vagy az értékesítésben részt vevő személyek tevékenységére vonatkozó jelölésekkel egészülnek ki a „szőlőtermelő”, „szőlész”, „szőlő- és bortermelő”, „vincellér”, „bortermelő”, „borász”, „termelte”, „szüretelte”, „kereskedő”, „forgalmazza”, „importőr” illetve „importálja” kifejezések egyikének használatával. A palackozó megjelölését kifejezetten a „palackozó” vagy a „palackozta” szónak kell kísérnie. Bérpalackozás esetén azonban a palackozóra vonatkozó jelölést a „… számára palackozva” kifejezéssel kell kiegészíteni, vagy ha a harmadik személy számára palackozást végző nevét, címét és foglalkozását is jelölik, akkor a „… számára palackozta …” kifejezéssel. Amennyiben palackok helyett más tárolóedényeket használnak, a második és harmadik albekezdést kell alkalmazni. Ilyenkor azonban a „palackozó” illetve „palackozta” szót a „csomagoló” illetve „csomagolta” szó váltja fel. A Magyarországon forgalomba hozott termékek esetén a „csomagoló” illetve a „csomagolta” szót a „töltő” illetve a „töltötte” szó helyettesítheti. A második, harmadik és negyedik albekezdésben szereplő kifejezések egyikének használata sem szükséges azonban, ha a 37. §-ban vagy az 51. §-ban említett jelölések valamelyikét használják. E bekezdés rendelkezései a (2) bekezdés sérelme nélkül alkalmazandók. Ha a palackozás vagy a küldemény feladása nem a palackozó, illetve a feladó településén vagy egy annak közelében lévő településen történik, akkor az e bekezdésben említett jelölések annak a településnek az adataival egészülnek ki, amelyikben a művelet zajlott, illetve ha az más ország területén történik, akkor annak a nevével.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében említett kifejezések közé nem tartozhat szőlőtermelőre, szőlészre, szőlő- és bortermelőre valamint vincellérre utaló kifejezés, kivéve, ha az érintett termék kizárólag az adott gazdaság vagy egy olyan személy tulajdonát képező szőlőültetvényekben szüretelt szőlőből származik, amelyre vagy akire ezen kifejezések valamelyike utal, valamint ha a bor készítése ezen a gazdaságon belül történt. Az első albekezdés alkalmazásánál nem kell figyelembe venni az érintett termék természetes alkoholtartalmának növelésére szolgáló sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadását.

(3) Az első bekezdés első albekezdésében említett választható jelölések kizárólag az érintett személy vagy személyek beleegyezésével használhatók.

(4) A palackozó, illetve a feladó szerinti ország nevét ugyanolyan típusú és méretű írásjelekkel kell feltüntetni a címkén, mint az érintett személyek nevét, címét és foglalkozását vagy cégnevét. Az ország nevét a) a település vagy településrész megjelölése után teljes nevével ki kell írni; vagy b) a „H” rövidítéssel és a szóban forgó település postai irányítószámával együtt kell megadni.

(5) Asztali borok esetében annak a településnek a neve, ahol az (1) bekezdés első albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel szerepel a címkén, mint az „asztali bor” kifejezés feltüntetéséhez használt írásjelek. Tájborok esetében annak a településnek a neve, ahol az (1) bekezdés első albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel szerepel a címkén, mint a földrajzi jelzés neve. M.t. minőségi borok esetében annak a településnek a neve, ahol az (1) bekezdés első albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel jelenik meg a címkén, mint a meghatározott termőhely neve. E bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók abban az esetben, amikor a települést egy, a 19. § (1) bekezdésében említett kód jelöli.

32. §

Cukortartalomra vonatkozó jelölések</ref>753/2002/EK rendelet 16. cikk (1)</ref>

A 27. § a) pontjának második francia bekezdése alkalmazásában az asztali borok, tájborok és m.t. minőségi borok címkézése esetében, az m.t. minőségi likőrborokat és az m.t. minőségi gyöngyöző borokat kivéve, amelyekre a 77. § (1) bekezdésének b) pontja vonatkozik: a) a „száraz” kifejezés csak akkor tüntethető fel, ha a szóban forgó bor maradékcukortartalma nem haladja meg i. literenként a 4 grammot; vagy ii. literenként a 9 grammot, feltéve, hogy a borkősav grammjában kifejezett összes savtartalom literenkénti értéke nem kisebb, mint a maradékcukor-tartalomnál 2 grammal alacsonyabb érték; b) a „félszáraz” kifejezés csak akkor tüntethető fel, ha a szóban forgó bor maradékcukortartalma magasabb az a) pontban említett értékeknél és nem több, mint i. literenként 12 gramm; vagy ii. literenként 18 gramm és az összes savtartalom borkősavban kifejezve ennél literenként legfeljebb 10 grammal kevesebb; c) a „félédes” kifejezés csak akkor tüntethető fel, ha a szóban forgó bor maradékcukortartalma magasabb a b) pontban említett értékeknél, de nem több, mint literenként 45 gramm; d) az „édes” kifejezés csak akkor tüntethető fel, ha a szóban forgó bor maradékcukortartalma literenként legalább 45 gramm.

5. fejezet:

Évjárat feltüntetése

A 27. § b) pontjának első francia bekezdésében említett szüreti év feltüntethető a tájborok vagy az m.t. minőségi borok címkéjén, feltéve, hogy a bor készítéséhez használt szőlő legalább 85%-át a szóban forgó évben szüretelték, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve. A jégbor esetén a szüreti év helyett a folyó borpiaci év kezdetének évét kell feltüntetni.

Díjak és érmek feltüntetése

A tájborok és m.t. minőségi borok címkéin feltüntethetők díjak és érmek, feltéve, hogy azokat az érintett díjazott borok egy tétele olyan, Magyarország vagy más országok által engedélyezett versenyen nyerte, ahol az objektív eljárás a diszkrimináció teljes kizárását biztosította. Az ilyen engedélyezett versenyek listáját az 1.a melléklet tartalmazza.

35. §

== A borkinyerés módjára vagy az előállítás módszerére vonatkozó jelölések (1) ==

A 27. § b) pontja negyedik francia bekezdésének alkalmazásában a Magyarországon termelt tájborokhoz vagy m.t. minőségi borokhoz a borkinyerés módjára vagy az előállítás módszerére vonatkozó jelölések és ezek használatának feltételei a következők: a) A „muskotály” kifejezés olyan tájborok és m.t. minőségi borok esetén használható, amelyek legalább 85%-ban a következő szőlőfajták közül egynek vagy többnek a terméséből készülnek: − Csaba gyöngye, − Cserszegi fűszeres, − Hamburgi muskotály, − Irsai Olivér, − Mátrai muskotály, − Mathiász Jánosné muskotály, − Nektár, − Ottonel muskotály, − Pölöskei muskotály, − Sárga muskotály, − Szőlőskertek királynője, − Téli muskotály, − Zefír. A „muskotály” kifejezés használható pezsgő és gyöngyöző bor esetében is. b) 69A „küvé” vagy „cuvée” kifejezés több szőlőfajta felhasználásával készült tájbor és m.t. minőségi borok esetében tüntethető fel. A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat (szőlőfajták megnevezése, %-os részaránya) a forgalomba hozatali engedélyhez csatolni kell. A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni. c) A „szemelt” kifejezés a teljesen érett vagy nemesen rothadt bogyóknak a kevésbé érettektől való különválogatásával nyert, legalább 21 tömegszázalék (MM°) természetes eredetű cukrot tartalmazó szőlőből készült borok esetében használható. d) A „siller” kifejezés olyan tájborok és m.t. minőségi borok jelölésére használható, amelyek kékszőlőből készültek hosszabb héjon áztatással vagy rövidebb héjon erjesztéssel, így a bor színe világos piros lett és a vörösbor jelleg még nem kifejező. e) Az „első szüret” vagy „virgin vintage” kifejezés a termőrefordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható. f) A „szűretlen” kifejezés azokon a borokon tüntethető fel, amelyek vagy hosszabb, több éves érlelés során váltak palackéretté, mivel a labilitást okozó anyagok kiváltak belőle, vagy a derítések által kerültek tükrös állapotba, s amelyek esetében a technológia során mellőzték a szűrést. g) A „primőr” kifejezés a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható. h) A „barrique” kifejezés azokon az m.t. minőségi borokon tüntethető fel, amelyek esetében a bor vagy a készítésére felhasznált anyagok legalább egy részét 350 liternél nem nagyobb térfogatú tölgyfahordóban tárolták és amely esetében a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során a barrique-hordóban való érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik. i) A „muzeális bor” kifejezés olyan m.t. minőségi borok esetében használható, amelyeket legalább öt évig palackban érleltek. j) A „misebor” kifejezés olyan borokon tüntethető fel, amelyeket nem javítottak s amelyekhez kénezésen kívül más anyagot nem adtak hozzá, és ezt a termőhely szerint illetékes római katolikus plébános írásban igazolja. 69 bortörvény 53. § (4) k) A „kóser bor” kifejezés olyan boron tüntethető fel, amelyet ortodox izraelita hitközség által felügyelt pincészetben, ennek a felekezetnek előírásai szerint állítottak elő és a hitközség ezt a címkén és a zárszalagon is igazolja. l) A „késői szüretelésű bor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható; m) A „válogatott szüretelésű bor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható; n) A „töppedt szőlőből készült bor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható; o) A „jégbor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható; p) A „főbor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható. q) Az „aszú” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható. r) A „bikavér” kifejezés az egri vagy a szekszárdi borvidéken szüretelt szőlőből készített vörösborokon, a bortörvényben és egyéb jogszabályokban leírt feltételek betartása esetén használható e rendelet előírásainak megfelelően magyar, német (Stierblut), angol (bull’s blood), lengyel (Krew byka) vagy orosz (Бычья кровь) nyelven. s) A tokaji borkülönlegességek nevei (tokaji fordítás, tokaji máslás, tokaji száraz szamorodni, tokaji édes szamorodni, 3, 4, 5 vagy 6 puttonyos tokaji aszú, tokaji aszúeszencia, tokaji eszencia) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló (és/vagy Eredetvédelmi?) fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható. t) A „nyerspezsgő” kifejezés olyan palackban erjesztett minőségi pezsgő esetében tüntethető fel, amelyhez expedíciós likőrt egyáltalán nem adtak. u) A „blanc de blanc” kifejezés olyan minőségi pezsgő esetében tüntethető fel, amely 100%-ban Chardonnay szőlőfajtából származó küvéből készült. v) A „blanc de noir” kifejezés olyan minőségi pezsgő esetében tüntethető fel, amely 100%-ban a Pinot noir szőlőfajta gyors feldolgozásával nyert küvéből készült. (2) A borkinyerés módjára vagy az előállítás módszerére vonatkozó jelölések nem tartalmaznak utalásokat a szőlő ökológiai termesztési módjára, amelyeket a Kormány 140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelete és a 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelet szabályoz.

A vállalkozás neve

Egy vállalkozás neve akkor használható a 27. § b) pontjának hatodik francia bekezdése értelmében, ha a vállalkozás részt vett a termék kereskedelmi forgalmazásában és beleegyezett nevének használatába. Amennyiben ez a vállalkozás olyan szőlőbirtok vagy szőlőgazdaság, amelyben a bort kinyerték, e vállalkozás nevét csak akkor lehet használni, ha a bor kizárólag az ugyanezen gazdaság szőlőültetvényében szüretelt szőlőből származik és a borkészítés ezen a gazdaságon belül történt. A szőlőbirtok és a szőlőgazdaság kifejezés csak akkor használható, ha a szőlő kizárólag az adott gazdaságban termett illetve ha azt a szőlőbirtok illetve szőlőgazdaság hosszú távú (legalább hároméves) felvásárlási szerződés alapján vásárolta fel.

Palackozásra vonatkozó jelölések

A Magyarországon termelt tájborok és az m.t. minőségi borok esetében a) a „termelői palackozás” kifejezés akkor használható, ha a palackozást az adott termelő végzi és a bor 100%-ban saját szőlőjéből származik illetve ha a palackozást végző gazdaság a szőlőt hosszú távú (legalább hároméves) szerződés alapján vásárolja fel; b) a „pinceszövetkezetben palackozva” vagy a „pinceszövetkezet által palackozva” kifejezés akkor használható, ha a bor 100%-ban a tagok szőlőjéből származik és a palackozást a pinceszövetkezet maga végzi; c) a „borvidéken palackozva” illetve a „termőhelyen palackozva” kifejezés akkor használható, ha a bor 100%-ban az adott borvidékről illetve termőhelyről származik és a palackozás az adott borvidéken illetve termőhelyen belül történik.

Szőlőfajták nevének feltüntetése

(1) A tájbor vagy m.t. minőségi bor készítéséhez használt szőlőfajták neve vagy azok szinonimái feltüntethetők a szóban forgó bor címkéjén, feltéve, hogy

a) a szóban forgó fajták — és adott esetben szinonimáik — megtalálhatók a megyei

fajtahasználati listában;

b) a szóban forgó fajták használata az adott meghatározott termőhely vagy tájbor illetve tájbor készítésére körülhatárolt terület esetében engedélyezett;

c) a fajta neve, illetve szinonimáinak valamelyike nem tartalmaz Magyarországon vagy az Európai Unióban m.t. minőségi bor vagy asztali bor leírására használt földrajzi jelzést, és ha más földrajzi kifejezés kapcsolódik hozzá, a címkén e földrajzi kifejezés nélkül jelenik meg;

d) egyetlen szőlőfajta nevének vagy szinonimájának használata esetén a terméknek legalább 85%-a a megnevezett fajtából áll, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve. E fajtának meghatározónak kell lennie az adott bor jellege szempontjából;

ha azonban a szóban forgó termék kizárólag az említett fajtából készült, beleértve az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét, a finomított szőlőmustsűrítmény kivételével, akkor feltüntethető, hogy a termék kizárólag az adott fajtából készült;

e) két vagy három szőlőfajta nevének vagy szinonimájának használata esetén az érintett termék 100%-ban a megnevezett fajtákból készült, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve; ebben az esetben a fajtákat részarányuk szerinti csökkenő sorrendben, azonos méretű írásjelekkel kell feltüntetni;

f) háromnál több fajta nevének vagy szinonimájának használata esetén a fajtaneveket, illetve szinonimákat a 11. § szerinti kötelező jelöléseket tartalmazó látómezőn kívül tüntetik fel;

ezeket 3 mm-nél nem nagyobb írásjelekkel kell megadni.

(2)</ref>753/2002/EK rendelet 19. cikk (2) és II. melléklet</ref> Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve

a) földrajzi jelzést tartalmazó szőlőfajta-név vagy annak valamelyik szinonimája az ezzel a földrajzi jelzéssel megjelölt bor címkéjén feltüntethető;

b) a Magyarországon termelt borok esetében a következő fajtanevek és szinonimák továbbra is használhatók:

Chardonnay, Chardonnay blanc,

Cserszegi fűszeres,

Fehér Burgundi, Weißburgunder,

Fűszeres tramini, Gewürztraminer, Piros tramini, Roter Traminer, Traminer

aromatico, Tramini,

Grauburgunder,

Izsáki,

Kisburgundi kék, Spätburgunder,

Müller-Thurgau,

Nagyburgundi,

Pozsonyi, Pozsonyi Fehér,

Rajnai rizling, Rheinriesling.

39. §

A 85%-os szabállyal kapcsolatos pontosítások</ref>753/2002/EK rendelet 20. cikk</ref>

A 33. § és a 38. § (1) bekezdésének d) pontja egyidejűleg alkalmazható, amennyiben az e rendelkezésekben érintett és a keverésből származó borok legalább 85%-a az ezen bor leírásában megadott szőlőfajtából és az ott feltüntetett szüreti évből származik, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve.

40. §

Hagyományos kifejezések és védelmük

(1)</ref>753/2002/EK rendelet 24. cikk (1)</ref> E paragrafus alkalmazásában „hagyományos kifejezések” alatt a 41. §-ban említett kiegészítő hagyományos kifejezések, a 46. §-ban említett kifejezések, valamint a 75. § (1) bekezdés első albekezdésének c) pontjában, a 48. §-ban, valamint a 76. § (3) bekezdésében említett hagyományos egyedi kifejezések értendők.

(2) A 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében felsorolt hagyományos kifejezések olyan borok számára vannak fenntartva, amelyekhez kapcsolódnak, és védelmet élveznek a) mindenféle visszaéléssel, utánzással, felidézéssel szemben, még akkor is, ha a védett kifejezést a „fajta”, „típus”, „eljárás”, „utánzat”, „márka” vagy hasonló fordulat kíséri; b) a bor jellegére vagy lényeges minőségi jellemzőire vonatkozó, a kiszerelésen vagy a külső csomagoláson, reklámanyagokon vagy az érintett termékekkel kapcsolatos más dokumentumokon található minden egyéb jogosulatlan, hamis vagy félrevezető jelzéssel szemben; c) minden egyéb olyan gyakorlattal szemben, amely nagy valószínűséggel megtéveszti a nagyközönséget, különösen azáltal, hogy azt a benyomást kelti, hogy a bor a védett hagyományos kifejezésre jogosult.

(3) A bor leírására a címkéken használt védjegyek nem tartalmazhatnak a 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében felsorolt hagyományos kifejezést, hacsak a bor nem jogosult az adott hagyományos kifejezésre. Az első albekezdés rendelkezései azonban nem alkalmazandók a Magyarországon jogszerűen és jóhiszeműen bejegyzett védjegyek vagy olyan védjegyek esetében, amelyekre jogszerűen szereztek Magyarországon jogosultságot azzal, hogy azokat e rendelet kihirdetésének napját megelőzően (vagy — a 42. § (2) bekezdésének és a 43. § (2) bekezdésének listájába e rendelet hatálybalépését követően felvett hagyományos kifejezések esetén — a felvétel napját megelőzően) jóhiszeműen használták és azokat e bejegyzés vagy jogszerzés óta is ténylegesen, jogszerűen és jóhiszeműen használják. Ezt a bekezdést a 18. § sérelme nélkül kell alkalmazni.

(4) Amennyiben a 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében felsorolt valamely hagyományos kifejezés a 26. §-ban, a 27. §-ban, a 77. §-ban illetve a 89. §-ban szereplő jelölési kategóriák valamelyikébe is beletartozik, az ilyen hagyományos kifejezésre a IV. vagy V. cím más rendelkezései helyett a 40. §, a 42. § (1) bekezdés, a 43. § (1) bekezdés és a 44. § rendelkezései alkalmazandók. Egy hagyományos kifejezés védelme csak arra/azokra a nyelv(ek)re érvényes, amely(ek)en a 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében szerepel. (5) A 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében felsorolt valamennyi hagyományos kifejezés egy vagy több borkategóriához kapcsolódik. Ezek a kategóriák a következők: a) meghatározott termőhelyről származó minőségi likőrborok és földrajzi jelzéssel ellátott likőrborok; ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme csak a likőrborok megnevezésére érvényes; b) meghatározott termőhelyről származó minőségi pezsgők (ideértve az illatos szőlőfajtából készült m.t. minőségi pezsgőket is); ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme csak a pezsgők és a habzóborok megnevezésére érvényes; c) meghatározott termőhelyről származó minőségi gyöngyöző borok és földrajzi jelzéssel ellátott gyöngyöző borok; ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme csak a gyöngyöző borok és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok megnevezésére érvényes;

d) az a), b) és c) pont által nem szabályozott egyéb meghatározott termőhelyről származó minőségi borok és tájborok; ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme csak likőrboroktól, pezsgőktől, habzóboroktól, gyöngyöző boroktól és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző boroktól eltérő borok megnevezésére érvényes; e) közvetlen emberi fogyasztásra szánt és földrajzi jelzéssel ellátott, részben erjedt szőlőmust; ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme csak a részben erjedt szőlőmust megnevezésére érvényes.

(6) E paragrafus rendelkezéseit a 46. és 48. § sérelme nélkül kell alkalmazni.

41. §

81: Kiegészítő hagyományos kifejezések A „kiegészítő hagyományos kifejezés” olyan, a tájborok és m.t. minőségi borok leírására Magyarországon hagyományosan használt kifejezést jelent, amely különösen a termelés, a készítés és az érlelés módjára vagy a minőségre, a színre, a termőhely típusára, vagy az érintett bor történetével kapcsolatos valamely történelmi eseményre vonatkozik, és amelyet a 35. § a Magyarország területén termelt érintett borok leírására meghatároz.

42. §

Földrajzi egységhez nem kötött hagyományos kifejezések és használatuk

kritériumai

(1)82 Ahhoz, hogy e paragrafus (2) bekezdésébe bekerülhessen, egy hagyományos kifejezésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie: a) önmagában véve is egyedinek és a bortörvényben illetve a Magyar Borkönyvben pontosan meghatározottnak kell lennie; b) kellő mértékben megkülönböztethetőnek kell lennie és/vagy megalapozott hírnévvel kell rendelkeznie a magyar piacon; c) legalább 10 éve használatban kell lennie Magyarországon; d) egy vagy több borra vagy borkategóriára használatban kell lennie.

(2)83 Az (1) bekezdés kritériumainak megfelelő, a Magyarországon készült termékek esetében használható hagyományos kifejezések a következők: Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv A 48. §-ban említett hagyományos egyedi kifejezések minőségi bor valamennyi m.t. minőségi bor magyar különleges minőségű bor valamennyi m.t. minőségi bor magyar tokaji borkülönlegesség Tokaj m.t. minőségi bor magyar A 46. §-ban említett kifejezés 80 753/2002/EK rendelet 24. cikk (10)

81 753/2002/EK rendelet 23. cikk 82 753/2002/EK rendelet 24. cikk (5) 83 magyar szabályozás a 753/2002/EK rendelet III. melléklet „A” részének mintájára

Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv tájbor valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor magyar Kiegészítő hagyományos kifejezések késői szüretelésű bor valamennyi m.t. minőségi bor magyar válogatott szüretelésű bor valamennyi m.t. minőségi bor magyar töppedt szőlőből készült bor valamennyi m.t. minőségi bor magyar főbor valamennyi m.t. minőségi bor magyar aszú valamennyi m.t. minőségi bor magyar muzeális bor valamennyi m.t. minőségi bor magyar siller valamennyi tájbor és m.t. minőségi bor magyar

(3) Az (1) bekezdés kritériumainak megfelelő, az Európai Unióban készült termékek esetében használható hagyományos kifejezések a 2. mellékletben találhatók. Ezeket a kifejezéseket csak a mellékletben megadott országok használhatják.

43. §

Földrajzi egységhez kötött hagyományos kifejezések és használatuk

kritériumai

(1)84 Ahhoz, hogy e paragrafus (2) bekezdésébe bekerülhessenek, a hagyományos kifejezéseknek meg kell felelniük a 42. § (1) bekezdésben említett feltételeknek, földrajzi jelzéssel ellátott borhoz kell kötődniük, és Magyarország területén belüli adott régióból vagy helységből származóként kell azonosítaniuk az adott bort, amennyiben a bornak az érintett hagyományos kifejezéssel jelölt valamely minőségbeli tulajdonsága, hírneve vagy egyéb jellemzője alapvetően ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.

(2)85 Az (1) bekezdés kritériumainak megfelelő, a Magyarországon készült termékek esetében használható hagyományos kifejezések a következők: Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória/ -kategóriák Nyelv fordítás Tokaj m.t. minőségi bor magyar máslás Tokaj m.t. minőségi bor magyar száraz szamorodni Tokaj m.t. minőségi bor magyar édes szamorodni Tokaj m.t. minőségi bor magyar aszú 3 puttonyos Tokaj m.t. minőségi bor magyar aszú 4 puttonyos Tokaj m.t. minőségi bor magyar aszú 5 puttonyos Tokaj m.t. minőségi bor magyar aszú 6 puttonyos Tokaj m.t. minőségi bor magyar aszúeszencia Tokaj m.t. minőségi bor magyar eszencia Tokaj m.t. minőségi bor magyar bikavér Eger, Szekszárd m.t. minőségi bor magyar Stierblut Eger, Szekszárd m.t. minőségi bor német

84 753/2002/EK rendelet 24. cikk (6) 85 magyar szabályozás a 753/2002/EK rendelet III. melléklet „B” részének mintájára

Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória/-kategóriák Nyelv bull’s blood Eger, Szekszárd m.t. minőségi bor angol Krew byka Eger, Szekszárd m.t. minőségi bor lengyel Бычья кровь Eger, Szekszárd m.t. minőségi bor orosz

(3) Az (1) bekezdés kritériumainak megfelelő, az Európai Unióban készült termékek esetében használható hagyományos kifejezések a 3. mellékletben találhatók. Ezeket a kifejezéseket csak a mellékletben megadott országok használhatják.

44. §

86: Nyelvhasználat hagyományos kifejezések esetében

A 23. § (1) bekezdésének hatodik albekezdésének alkalmazásában a magyaron kívüli más nyelv használata akkor tekintendő hagyományosnak a hagyományos kifejezés tekintetében, ha ennek a nyelvnek a használatát Magyarország jogszabályai előírják, és ezt a nyelvet a hagyományos kifejezés tekintetében legalább 25 éve folyamatosan használják.

6. fejezet:

45. §

87: „Tájborok” (85%-os szabály)

A földrajzi jelzés használata engedélyezett olyan asztali borok esetében, amelyeket különböző szőlőtermő területeken szüretelt szőlőből készített borok házasítása révén állítottak elő, amennyiben a házasítással készített asztali bor legalább 85 %-ban arról a termőterületről származik, amelynek nevét a bor viseli.

46. §

Földrajzi jelzések

(1)88 A „tájbor” szóval megnevezett asztali borok tekintetében a Magyar Borkönyv Eredetvédelmi fejezete tartalmazza azoknak a Magyarország területénél kisebb földrajzi egységeknek a nevét, amelyek használhatók, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyek a tájbor kifejezés és az ahhoz kapcsolódó földrajzi nevek használatát szabályozzák. A tájbor kifejezés használatára vonatkozó szabályoknak meg kell követelniük, hogy ezek a kifejezések az ország területénél kisebb meghatározott földrajzi jelzéshez kapcsolódjanak, és azokat bizonyos termelési követelményeknek — különösen a szőlőfajtának, a minimális természetes alkoholtartalomnak és bizonyos érzékszervi jellemzők értékelésének és feltüntetésének tekintetében — megfelelő asztali borok számára tartsák fenn.

(2)89 E rendelet végrehajtásának céljából az „ország területénél kisebb földrajzi egység” alatt a következők értendők:  egy dűlő vagy dűlők csoportjának neve,

86 753/2002/EK rendelet 24. cikk (9) 87 1493/1999/EK rendelet 51. cikk 2. 88 753/2002/EK rendelet 28. cikk 89 1493/1999/EK rendelet 51. cikk 1.

 település vagy településrész neve,  borvidéknél kisebb egység vagy ennek az egységnek egy részének a neve,  egy meghatározott termőhelytől eltérő termőhely neve.

7. fejezet:

47. §

90: M.t. minőségi borok esetén feltüntethető jelölések (előállítási mód, típus, szőlőfajta)

Egy meghatározott termőhely neve mellett fel lehet tüntetni a termék előállítási módjára vagy típusára vonatkozó, a 35. §-ban felsorolt jelöléseket vagy egy szőlőfajta nevét vagy annak szinonimáját.

48. §

91: Hagyományos egyedi kifejezések A 26. § (2) c) pontjának negyedik francia albekezdésében említett hagyományos egyedi kifejezések a következők:  minőségi bor,  különleges minőségű bor,  m.t. különleges minőségű bor,  védett eredetű bor (KELL KÜLÖN VÉDETT EREDETŰ MINŐSÉGI ÉS KÜLÖNLEGES MINŐSÉGŰ BOR?),  tokaji borkülönlegesség.

49. §

Állami ellenőrzőjegy

(1)92 Az állami ellenőrzőjegyet a bortörvény értelmében ennek használatára jogosult borászati termékek palackjának nyakán sorszám szerint kell elhelyezni.

(2)93 A bortörvény értelmében állami ellenőrzőjegy használatára jogosult, minősítés céljából az Országos Borminősítő Intézetnek beküldött minták egy eredeti kiszerelésű palackját az OBI az engedélyezéstől számított egy évig megőrzi.

(3)94 Az állami ellenőrzőjegy szalagcímke, középen köralakban kiképezve. Az állami ellenőrzőjegy méretei a következők:  a befoglaló méretek: 110x28 mm  a szalagcímke teljes hosszúsága: 110 mm - a szalagrész szélessége: 18 mm

90 1493/1999/EK rendelet 52. cikk 1. második albekezdés 91 753/2002/EK rendelet 29. cikk (1) a megfelelő magyar kifejezésekkel 92 bortörvény 42. § (1) 93 bortörvény 41. § (2) 94 40/1977. (XI. 29.) MEM rendelet 9. melléklet

 a kör alakú rész átmérője: 28 mm. Az állami ellenőrzőjegy alakja, rajzolata és színezése a következő:  a kör alakú rész középpontja és a szalagrész tengelyeinek metszéspontja egybeesik;  a kör alakú rész fehér mezőben a Magyar Köztársaság címerét foglalja magában. A korábbi címert tartalmazó még meglévő ellenőrzőjegyek külön engedély nélkül felhasználhatók;  a szalagrészben – a kör kerületéről jobbra és balra – a szalag hossztengelyével párhuzamosan felül 4,5 mm széles piros, alul 4,5 mm széles zöld, középen 9 mm fehér sáv húzódik. Az állami ellenőrzőjegy feliratai a következők:  a szalag baloldali fehér sávjában az alábbi feliratok helyezkednek el: MARQUE DE CONTROLE D'ETAT; ÁLLAMI ELLENŐRZŐJEGY  a szalag jobboldali fehér sávjában az ellenőrzőjegy sorozat- és sorszáma található;  a szalag két végétől 8 mm mélységben a szalagmezőben felirat nem lehet. Az állami ellenőrzőjegy mintáját a 4. melléklet tartalmazza.

50. §

A meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység

(1)95 Az m.t. minőségi borok leírása vonatkozásában a „meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység” neve alatt a következő értendő: a) egy dűlő vagy dűlők csoportjának neve; b) település vagy településrész neve; c) borvidéknél kisebb egység vagy ezen egység egy részének a neve.

(2)96 Az adott meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység neve feltüntethető m.t. minőségi borok esetén, amennyiben a) ez a földrajzi egység pontosan körülhatárolt; b) valamennyi szőlő, amiből ezek a borok készültek, ebből az egységből származik.

(3)97 Ha az m.t. minőségi bor különböző, az (1) bekezdésben említett és egyazon meghatározott termőhelyen belüli földrajzi egységben szüretelt szőlőből nyert termékekből készült, a meghatározott termőhely nevén kívül kiegészítő jelölésként csak annak a nagyobb földrajzi egység nevének feltüntetése engedhető meg, amelybe az összes érintett bortermő terület beletartozik.

95 753/2002/EK rendelet 31. cikk (1) 96 753/2002/EK rendelet 31. cikk (2) 97 753/2002/EK rendelet 31. cikk (3)

A 39. § rendelkezéseire is figyelemmel azonban az m.t. minőségi borok megjelölésében használhatók a következők: a) az (1) bekezdésben említett földrajzi egység neve, ha ezt a bort a finomított szőlőmustsűrítménytől eltérő, ugyazon a meghatározott termőhelyen belül nyert termékkel édesítették; b) az (1) bekezdésben említett földrajzi egység neve, ha ez a bor úgy készült, hogy azon földrajzi egységről származó szőlőket, szőlőmustokat, még erjedésben lévő újborokat, vagy — 2003. augusztus 31-ig bezárólag — borokat, amelynek nevét a jelölésben feltüntetni tervezik, olyan termékkel kevertek, amelyet ugyanazon a meghatározott termőhelyen belül, de ezen egységen kívül nyertek, feltéve, hogy az adott m.t. minőségi bor legalább 85%-ban azon a földrajzi egységen belül szüretelt szőlőből származik, amelynek a nevét viseli.

(4)98 A meghatározott termőhely neve és az (1) bekezdésben említett földrajzi egység neve nem adható — m.t. minőségi pezsgő és a szóban forgó meghatározott termőhelyen kívülről származó termék keverékéből készült bornak, — olyan m.t. minőségi pezsgőnek, amelyet a szóban forgó meghatározott termőhelyen kívülről származó termékkel édesítettek.

51. §

A meghatározott termőhelyen belül történő palackozásra való utalás

(1)99 A 27. § c) pontjának harmadik francia bekezdésének alkalmazásában a Magyarországon termelt borokra vonatkozóan azok a kifejezések, amelyek azt jelzik, hogy egy bort a meghatározott termőhelyen belül palackoztak, a következők:  „borvidéken palackozva”,  „borrégióban palackozva”,  „meghatározott termőhelyen palackozva”. E kifejezések abban az esetben használhatók, ha a bor 100%-ban az adott borvidékről, borrégióból illetve meghatározott termőhelyről származik és a palackozás az adott borvidéken vagy borrégióban illetve meghatározott termőhelyen belül történik.

98 99

8. fejezet:

52. §:

A fejezet hatálya alá tartozó termékek Ez a fejezet a következő termékek jelölésére és kiszerelésére állapít meg általános szabályokat:

a) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott, Magyarországon készített pezsgőkre;

b) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott, Magyarországon készített habzóborokra; c) az importált pezsgőkre; d) az importált habzóborokra.

53. §:

Az előállító, az előállítás és az eladó fogalma

(1) E fejezet alkalmazásában  a pezsgő vagy habzóbor „előállítója” azt a természetes vagy jogi személyt, illetve személyek csoportját jelenti, aki által vagy akinek megbízásából az előállítást végzik,  az „előállítás” a friss szőlő, szőlőmust és borok feldolgozását jelenti pezsgővé vagy habzóborrá.  „eladó” minden olyan — a bortermelő meghatározásába nem tartozó — természetes vagy jogi személy, aki saját nevében azzal a céllal tart pezsgőt vagy habzóbort, hogy azt fogyasztásra forgalomba hozza. Ugyanez érvényes az előzőekben említett természetes vagy jogi személyek csoportjaira.

54. §:

Kötelező jelölések

(1) A pezsgők és habzóborok esetében a címkézésen szereplő leírás a következő információkat tartalmazza: a) azt a kereskedelmi megnevezést, amely alatt a terméket árusítják, a (6) bekezdésnek megfelelően; b) a termék névleges térfogatát; c) a termék típusát, az 56. §-nak megfelelően; d) a tényleges alkoholtartalmat, a 12. §-ban meghatározott szabályoknak megfelelően.

(2) A Magyarországon termelt pezsgők és habzóborok esetében a címkézésen szereplő leírás az (1) bekezdésben meghatározott információkon túl a következőket tartalmazza:  az előállító vagy egy magyarországi székhellyel rendelkező eladó nevét vagy cégnevét, valamint  azoknak a településeknek vagy településrészeknek a nevét, ahol az előbb említett személy székhelye található, az 57. §-nak és az 58. §-nak megfelelően. Amennyiben a címkén szerepel az előállító neve vagy cégneve és ha az előállítás az első albekezdés második francia bekezdésében említettől eltérő településen vagy településrészen folyik, akkor az abban említett információkat kiegészítik annak a településnek vagy településrésznek a nevével, ahol az előállítást végezték.

(3) A (2) albekezdésben említett jelölésekre értelemszerűen alkalmazandók a 31. § (1) bekezdés első albekezdésének rendelkezései.

(4) Az 52. § c) és d) pontjában említett termékek esetében a címkézésen szereplő leírás az (1) bekezdésben meghatározott információkon túl a következőket tartalmazza: a) az importőr nevét vagy cégnevét, valamint annak a településnek a nevét, ahol az importőr székhelye található; b) az előállító nevét vagy cégnevét, valamint a település és az ország nevét, ahol az előállító székhelye található, az 57. § és az 58. § szerint.

(5) A címkézésen szereplő leírás további információkat tartalmaz a következő esetekben:  a külföldről** származó borokból készült termékek esetében a címkézésen szereplő leírás jelzi, hogy a terméket importált borokból készítették, és feltüntetik azt az országot, ahonnan a küvé összeállításához felhasznált bor származik,  az m.t. minőségi pezsgők esetében feltüntetendő a címkén annak a meghatározott termőhelynek a neve, ahol a termék készítéséhez felhasznált szőlőt szüretelték,  a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében említett, illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők esetében a címkézésen szereplő leírás tartalmazza a szőlőfajta nevét, amelyből készültek vagy az „illatos szőlőfajtákból készült” kifejezést.

(6) Az (1) bekezdés a) pontjában említett kereskedelmi megnevezést a következő kifejezések egyikével adják meg: a) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetének definíciója szerinti pezsgő esetében: „pezsgő”; b) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetének definíciója szerinti, e bekezdés d) pontjában említettől eltérő minőségi pezsgő esetében: „minőségi pezsgő”; c) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetének definíciója szerinti m.t. minőségi pezsgő esetében „meghatározott termőhelyről származó minőségi pezsgő” vagy „m.t. minőségi pezsgő”; d) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezete szerinti, illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők esetében: „illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő”; e) importált pezsgő esetében  „pezsgő”, vagy  „minőségi pezsgő”.

Ezeknek a pezsgőknek az esetében a kereskedelmi megnevezést egy arra az országra vonatkozó utalás kíséri, amelyben a felhasznált szőlőt szüretelték, erjesztették és pezsgővé Amennyiben a pezsgő előállításához felhasznált termékeket másik országból nyerték, mint ahol az előállítás folyt, a (4) bekezdés szerinti termelő ország jelölésének világosan ki kell tűnnie a címkézésen feltüntetett összes jelölés közül;

f) a Magyarországon készített vagy importált habzóbor esetében: „habzóbor”. A „habzóbor” kifejezés a kötelező jelöléseket tartalmazó címkén jelenik meg. A jelölést a „szén-dioxid hozzáadásával készült” szavakkal kell kiegészíteni, ugyanolyan betűtípusú és ugyanakkora méretű írásjelekkel, a kereskedelmi megnevezéssel egy vonalban vagy közvetlenül az alatt feltüntetve.

(7) A (6) bekezdésében meghatározott kereskedelmi megnevezések csak az 52. §-ban említett termékekre alkalmazhatók.

55. §

Választható jelölések használatának feltételei

Az 52. §-ban említett termékek esetében a címkézésen szereplő leírást ki lehet egészíteni egyéb jelölésekkel, feltéve, hogy  nem áll fenn a veszély, hogy félrevezetik a fogyasztókat, különös tekintettel az 54. §-ban meghatározott kötelező jelölésekre és az 59-65. §-ban meghatározott választható jelölésekre,  ahol szükséges, betartják az 59-65. § rendelkezéseit.

56. §

Cukortartalomra vonatkozó jelölések

Az 54. § (1) bekezdésének (c) pontjában említett cukortartalom alapján meghatározott terméktípust a következő fogalmak egyikével olyan nyelven adják meg, amely Magyarországon vagy abban az országban érthető, ahová a terméket szállítják, és ahol azt közvetlen emberi fogyasztásra felkínálják:  „brut nature”, „naturherb”, „bruto natural”, „pas dosé”, „dosage zéro” vagy „dosaggio zero”: ha cukortartalma kevesebb, mint 3 gramm/liter; ezek a fogalmak csak azokra a termékekre alkalmazhatók, amelyekhez nem adtak cukrot a másodlagos erjedést követően;  „extra brut”, „extra herb” vagy „extra bruto”: ha cukortartalma 0 és 6 gramm/liter közötti;  „brut”, „herb” vagy „bruto”: ha a cukortartalma kevesebb, mint 15 gramm/liter;  „különlegesen száraz”, „extra dry”, „extra trocken” vagy „extra seco”: ha cukortartalma 12 és 20 gramm/liter közötti;  „száraz”, „sec”, „trocken”, „secco” vagy „asciutto”, „dry”, „tør”, „ξηρός”, „seco”, „torr”, vagy „kuiva”: ha cukortartalma 17 és 35 gramm/liter közötti;  „félszáraz”, „demi-sec”, „halbtrocken”, „abboccato”, „medium dry”, „halvtør”, „ηµίξηρός”, „semi seco”, „meio seco”, „halvtorr”, vagy „puolikuiva”: ha cukortartalma 33 és 50 gramm/liter közötti;  „édes”, „doux”, „mild”, „dolce”, „sweet”, „sød”, „γλυκύς”, „dulce”, „doce”, „söt” vagy „makea”: ha cukortartalma több mint 50 gramm/liter. A Magyarországon forgalomba hozott pezsgőkön a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében felsorolt kifejezések használhatók. Ha a termék cukortartalma lehetővé teszi az első albekezdésben meghatározott fogalmak közül kettőnek az alkalmazását, akkor az előállító vagy importőr csak az egyik ilyen fogalom használatát választhatja.

Az 54. § (1) bekezdésének (c) pontjával szemben a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében említettek szerinti, illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők, valamint a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében említett, illatos szőlőfajtából készült meghatározott termőhelyről származó minőségi pezsgők esetében az első albekezdésben említett, a termék típusára vonatkozó jelölés helyettesíthető az analízis alapján megállapított, gramm/literben kifejezett cukortartalom jelölésével.

A címkézésen nem használható az első és harmadik albekezdésben meghatározottaktól eltérő információ a cukortartalom alapján meghatározott terméktípus jelölésére.

57. §

Az előállító adatainak feltüntetése

Az előállító nevét vagy cégnevét, valamint a településnek vagy településrésznek és annak az országnak a nevét, ahol az előállító székhelye található, következőképpen adják meg:  vagy egészben kiírva,  vagy – a Magyarország területén előállított termékek esetében – kódoltan, azzal a feltétellel, hogy a termék kereskedelmi forgalmazásában részt vevő, az előállítótól eltérő személy vagy személyek csoportjának a neve, illetve cégneve, valamint a település vagy településrész neve, ahol az ilyen személy vagy csoport székhelye található, egészben kiírva szerepel.

58. §:

Települések nevének feltüntetése

(1) Amennyiben egy település vagy településrész neve szerepel a címkén, akár azért, hogy az előállító vagy a termék kereskedelmi forgalmazásában részt vevő más személy székhelyét, akár azért, hogy az előállítás helyét jelölje és ezek a jelölések tartalmazzák egy, a kérdéses termék megjelölésére felhasználhatótól eltérő, a bortörvény illetve a Magyar Borkönyv Eredetvédelmi fejezete szerinti meghatározott termőhely nevét, ezt a nevet kóddal adják meg.

A Magyarországon belül előállított termékek esetében megadható az (1) bekezdésben említett település neve is, amennyiben az annak feltüntetésére használt betűméret a meghatározott termőhely nevéhez képest legfeljebb feleakkora betűkkel van feltüntetve, hogy a bor földrajzi eredetével kapcsolatos bármiféle félreértés elkerülhető legyen. Amennyiben a termék nem jogosult földrajzi jelzés használatára, a bortörvény illetve a Magyar Borkönyv Eredetvédelmi fejezete szerinti meghatározott termőhely neve csak úgy használható arra, hogy az előállító vagy a termék kereskedelmi forgalmazásában részt vevő más személy székhelyét vagy az előállítás helyét jelölje, ha a használt betűméret kisebb, mint a 12. §-ban meghatározott legkisebb betűméret.

59. §:

Magyarország területénél kisebb földrajzi egység és Magyarország nevének használata

(1) A meghatározott termőhelytől eltérő és egy, az ország területénél vagy egy Magyarországon kívüli országnál kisebb földrajzi egység nevét csak a következők leírásának kiegészítéseként lehet használni:  m.t. minőségi pezsgő,  olyan minőségi pezsgő, amelyhez a (2) bekezdés hozzárendelte egy ilyen földrajzi egység nevét, vagy  importált minőségi pezsgő.

E név használata csak akkor engedélyezett, ha a) megfelel a bortörvény és a Magyar Borkönyv előírásainak vagy azon ország szabályainak, ahol a pezsgőt előállították; b) a kérdéses földrajzi egység pontosan körülhatárolt; c) az összes szőlő, amiből a terméket nyerték, ebből a földrajzi egységből származik, a tirázs likőrben és az expedíciós likőrben levő termékek kivételével; d) az m.t. minőségi pezsgő esetében a földrajzi egység azon a meghatározott termőhelyen belül helyezkedik el, amelynek nevét a termék viseli; e) a minőségi pezsgő esetében e földrajzi egység neve nincs egy m.t. minőségi pezsgő leírására meghatározva. f) a c) ponttal szemben egy, a meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység nevének használata is engedélyezett egy m.t. minőségi pezsgő leírásának kiegészítésére, ha a terméknek legalább 85%-át abban az egységben szüretelt szőlőből nyerték.

(2) Az ország területénél kisebb és a meghatározott termőhellyel nem azonos olyan földrajzi egységek neveit, amelyek használhatók az (1) bekezdés első albekezdésének második francia bekezdése szerint a Magyarországról származó minőségi pezsgők címkéjén, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletben hirdeti ki.

(3) Magyarország vagy más ország neve, illetve az abból a névből eredő jelző csak akkor használható az 54. § (6) bekezdésében említett kereskedelmi megnevezéssel kombináltan, ha a terméket Magyarországon vagy annak az országnak a területén állították elő, illetve kizárólag az ugyanazon a területen szüretelt és borrá feldolgozott szőlőből készítették.

60. §

Szőlőfajta nevének használata

Egy szőlőfajta nevét csak a következő termékek leírásának kiegészítésére használhatják:  a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott pezsgők vagy  import pezsgők.

A szőlőfajta neve vagy e név szinonimája csak akkor tüntethető fel, ha a) ez a fajta az adott termőhely esetében szerepel a megyei fajtahasználati listában; b) m.t. minőségi pezsgő esetében ez a fajta szerepel az adott meghatározott termőhely szabályzatának részeként a küvé összeállításához engedélyezett listában; c) ennek a fajtának a nevét nem lehet összetéveszteni Magyarország területén termelt vagy importált más bor leírására használt meghatározott termőhely vagy földrajzi egység nevével; d) a terméket legalább 85%-ban a kérdéses fajtából nyerték, a tirázs likőrben és az expedíciós likőrben levő termékek kivételével, és ha a fajta döntő hatással van a kérdéses termék jellegére; e) az előállítási folyamat hossza, beleértve az előállító létesítményben történő érlelést is, a küvében a szén-dioxid képződését szolgáló erjedési folyamat kezdetétől számítva nem volt 90 napnál rövidebb és feltéve, hogy a küvében a szén-dioxid képződését szolgáló erjedési folyamat tartama, illetve a küvé seprőn tartása  legalább 60 napig tartott,  legalább 30 napig tartott, ha az erjedési folyamat keverőkkel ellátott tárolóedényekben megy végbe.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik azonban a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében említett, illatos szőlőfajtából készült pezsgőkre. Feltüntethető két vagy három szőlőfajta neve is, amennyiben az összes szőlő, amelyből a terméket előállították, ebből a két vagy három fajtából való, a tirázs likőrben és az expedíciós likőrben levő termékek kivételével, és ha ennek a két vagy három fajtának a keveréke döntő hatással van a kérdéses termék jellegére.

61. §:

A „palackban erjesztett”, „hagyományos módszerrel palackban erjesztett”, az előállítás módszerére utaló speciális kifejezések és a „termelői pezsgő” kifejezés használata

(1) A „palackban erjesztett” kifejezés csak a következők leírására használható:  m.t. minőségi pezsgő,  minőségi pezsgő, vagy  importált minőségi pezsgő.

Az első albekezdésben említett kifejezés használata csak akkor engedélyezett, ha a) a terméket a palackban történő második alkoholos erjesztéssel tették pezsgővé; b) az előállítási folyamat hossza – beleértve az érlelést abban a gazdaságban, ahol a termék készült – a küvében a szén-dioxid képződését szolgáló erjedési folyamat kezdetétől számítva nem volt kilenc hónapnál rövidebb; c) a küvében a szén-dioxid képződését szolgáló erjedési folyamat és a küvé seprőn tartása legalább 90 napig tartott; d) a terméket szűréssel a transzváz módszerrel vagy degorzsálással választották le a borseprőről.

(2) A „hagyományos módszerrel palackban erjesztett” vagy „hagyományos módszer” vagy „klasszikus módszer” vagy „klasszikus hagyományos módszer” és ezek fordításából eredő bármely kifejezés csak a következők leírására használható:  m.t. minőségi pezsgő,  minőségi pezsgő, vagy  importált minőségi pezsgő.

Az első albekezdésben említett kifejezések egyikének használata csak akkor engedélyezett, ha a) a terméket palackban történő második alkoholos erjesztéssel tették pezsgővé; b) a termék a küvé összeállításától számítva legalább kilenc hónapon át megszakítás nélkül a borseprőn maradt ugyanabban a gazdaságban; c) a terméket degorzsálással választották le a borseprőről.

(3) Az előállítás módszerére utaló olyan kifejezés, amely tartalmazza egy meghatározott termőhely vagy egy másik földrajzi egység nevét vagy tartalmaz az ezek egyikéből származó fogalmat, csak a következők leírására használható:  m.t. minőségi pezsgő,  minőségi pezsgő, vagy  importált minőségi pezsgő.

Ezeket a kifejezéseket csak az első albekezdésben említett földrajzi jelzések egyikére jogosult termékek leírására lehet használni.

(4) Azokon a Magyarországon előállított m.t. minőségi pezsgőkön, amelyek megfelelnek a (2) bekezdés második albekezdésében megállapított feltételeknek, feltüntethető a „termelői pezsgő” kifejezés, amennyiben azokat  ugyanabban a szőlész-borász gazdaságban – beleértve a termelői csoportokat is – termelt szőlőből állították elő, amelyben a címkén feltüntetett előállító az m.t. minőségi pezsgők gyártására szánt szőlőből bort készít,  az első francia bekezdésben említett előállító értékesítette és forgalmazta olyan címkével ellátva, amely jelöli a szőlész-borász gazdaságot, a szőlőfajtát és az évjáratot. A „termelői pezsgő” kifejezés magyar termékeken csak magyarul használható.

62. §

Az évjárat feltüntetése

Az évjárat csak a következők leírására használható:  m.t. minőségi pezsgő,  minőségi pezsgő, vagy  importált minőségi pezsgő. Az évjáratra történő hivatkozás csak akkor engedélyezett, ha terméknek legalább 85%-át az adott évben szüretelt szőlőből nyerték, a tirázs likőrben és az expedíciós likőrben levő termékek kivételével.

63. §:

Kiváló minőségre való utalás

(1) Egy, a kiváló minőségre utaló kifejezés csak a következő termékek esetében használható:  m.t. minőségi pezsgő,  minőségi pezsgő, vagy  import minőségi pezsgő.

(2) A „különleges minőségű pezsgő” és a „meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű pezsgő” kifejezés azonban csak az Országos Borszakértő Bizottság határozata alapján tüntethető fel; ekkor az állami ellenőrző jegy is használandó.

64. §

Versenyre, díjra való utalás feltüntetése

Az 52. §-ban említett termék leírását csak akkor lehet egy versenyben történt részvétel után szerzett éremre vagy díjra vagy bármely más kitüntetésre történő hivatkozással vagy szimbólummal kiegészíteni, ha azt egy hivatalos testület vagy az e célra hivatalosan elismert testület adományozta a kérdéses termék egy adott mennyiségére. E testületek és versenyek listáját az 1.a melléklet tartalmazza.

65. §

A „prémium” vagy „reserve” kifejezés feltüntetése

A „prémium” vagy „reserve” kifejezést csak a „minőségi pezsgő” vagy az „m.t. minőségi pezsgő” kifejezések egyikének kiegészítésére lehet használni. A „reserve” kifejezést – ahol szükséges – ki lehet egészíteni a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által rendeletben kihirdetendő feltételek szerint.

66. §

A címkézésre használható nyelvek

Azokat az információkat, amelyek  az 54. §-ban vannak meghatározva, magyarul vagy magyarul és az EU egy vagy több hivatalos nyelvén** adják meg annak érdekében, hogy a végső fogyasztó könnyen megértse ezen jelölések mindegyikét,  az 55. §-ban vannak meghatározva, magyarul és/vagy az EU egy vagy több hivatalos nyelvén** adják meg.

Azonban a) a Magyarország területén előállított m.t. minőségi pezsgők és minőségi pezsgők esetében csak a magyar nyelvet használják  a meghatározott termőhely nevének esetében az 54. § (5) bekezdés második francia bekezdésében említettek szerint,  egy másik földrajzi egység nevének esetében az 59. § (1) bekezdésében említettek szerint; b) import termékek esetében engedélyezett annak az országnak az egyik hivatalos nyelvének*** használata, amelyben az előállítás történt, feltéve, hogy az 54. § (1) bekezdésében meghatározott információkat magyarul is feltüntetik, c) a Magyarországról származó és exportra szánt termékek esetében az 54. § (1) bekezdésében említett és magyarul*** megadott információkat egy másik nyelven meg lehet ismételni.

67. §

Márkanevek használata

Amennyiben a pezsgők vagy habzóborok leírása, jelölése, kiszerelése és reklámozása márkanevekkel egészül ki, ezek a márkanevek nem tartalmazhatnak semmiféle szót, szórészt, jelet vagy illusztrációt, a) amely esetében fennáll a veszély, hogy a 8. § értelmében tévedéshez vezet vagy félrevezeti a fogyasztókat; vagy b) amely esetében fennáll a veszély, hogy összetévesztik egy asztali bor, egy meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, beleértve az m.t. minőségi pezsgőt is, vagy egy olyan importált bor leírásával vagy annak egy részével, amelynek leírását jogszabályok szabályozzák vagy a pezsgőn és habzóboron kívüli bármely egyéb termék leírásával, illetve amely bármely ilyen termék leírásával azonos, kivéve ha a kérdéses pezsgő küvéjének összeállításához felhasznált termékek jogosultak erre a leírásra vagy kiszerelésre.

68. §:

Palackok lezárása, pezsgős palackba tölthető termékek

(1) Az 52. §-ban említett termékeket csak olyan üvegpalackokban lehet eladás céljára raktáron tartani vagy forgalomba hozni, amelyek a) a következő módon vannak lezárva:  gomba alakú, parafából vagy olyan egyéb anyagból készült dugóval, amelynek élelmiszerekkel való érintkezése engedélyezett, s amelyet egy rögzítő eszköz tart a helyén, szükség esetén egy lapocska borít, és amelyen olyan fólia vagy kupak van, amely teljes egészében lefedi a dugót és a palack nyakának egészét vagy egy részét,  bármiféle egyéb alkalmas záróeszközzel a 0,20 liter névleges tartalmat meg nem haladó palackok esetében, és b) e rendelet rendelkezéseinek megfelelő címkézéssel vannak ellátva. Az 52. §-ban említett, a 61. § (1) és (2) bekezdésében említettek szerint palackban történő második alkoholos erjedéssel előállított termékek esetében azonban el lehet térni az első albekezdés rendelkezéseitől, amennyiben az adott pezsgő  még mindig az előállítás folyamatában van,  ideiglenes dugóval van lezárva és nincs felcímkézve, és azt  m.t. minőségi pezsgők előállítására szánják,  csak az érintett meghatározott termőhelyen belül, az előállítók között forgalmazzák,  kísérő dokumentummal kísérik, és  különleges felügyeletnek vetik alá.

(2) Csak a következők tölthetők az (1) bekezdés (a) pontjában említett záróeszközzel ellátott „pezsgő” típusú vagy hasonló palackokba értékesítés, forgalomba hozatal vagy export céljából:  az 52. §-ban említett termékek,  azok az italok, amelyeket hagyományosan ilyen palackokba töltöttek és amelyek  megfelelnek a gyöngyöző bor vagy szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor meghatározásának a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében említettek szerint, vagy  egy gyümölcs vagy más mezőgazdasági termék alkoholos erjedésével készítettek, különösen a 29. § (2) bekezdésében említett termékek, valamint a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott ízesített borok, ízesített boralapú italok és ízesített boralapú koktélok közé tartozó termékek, vagy  tényleges alkoholtartalma nem nagyobb, mint 1,2 térfogat%.  azok a termékek, amelyek esetében annak ellenére, hogy ilyen kiszereléssel rendelkeznek, nem áll fenn annak a veszélye, hogy félrevezetik a fogyasztót a termék valódi jellegét illetően.

69. §

Félrevezetés tilalma (nem pezsgő pezsgőre emlékeztető jelölése ill. kiszerelése)

Az 52. § alá tartozóktól eltérő termékek leírása, kiszerelése és reklámozása nem jelezheti, sejtetheti vagy sugallhatja, hogy az adott termék pezsgő.

70. §

M.t. minőségi pezsgő jelölése

Az m.t. minőségi pezsgőket csak azzal a feltétellel lehet forgalomba hozni, hogy a dugón fel van tüntetve annak a meghatározott termőhelynek a neve, amelyre jogosultak, továbbá a palack fel van címkézve attól a pillanattól kezdve, hogy elhagyja a készítés helyét. A címkézésre vonatkozóan azonban kivételek tehetők, amennyiben erről az OBI-t és az illetékes vámhatóságot értesítik.

71 §:

A pezsgőkre vonatkozó kiegészítő rendelkezések(1) A 40. és 41. §, a 42. § (1) bekezdés, a 43. § (1) bekezdés és a 44. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a pezsgőkre. (2) Az 50. § (4) bekezdésének a rendelkezései alkalmazandók az m.t. minőségi pezsgőkre.

Az m.t. minőségi pezsgők előállítására vonatkozó, a 61. § (1) és (4) bekezdésében említetteken kívüli kifejezések használatára a 35. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

(2) A 4-7. fejezet rendelkezései –– a (2) bekezdésben valamint a 40. § (6) bekezdésének első francia bekezdésében említettek kivételével –– nem alkalmazandók az m.t. minőségi pezsgőkre.

72. §

„Pinot” szőlőfajták135

Az m.t. minőségi pezsgők és minőségi pezsgők esetén a termék megjelölését kiegészítő „Pinot blanc”, „Pinot noir” és „Pinot gris” fajtanevek, illetve az ezekkel egyenértékű nevek helyettesíthetők a „Pinot” szinonimával.

Lásd még:

1. Bortörvény
2. Bortörvény/A borok előállításáról
3. Bortörvény/Gyümölcsborok előállításáról
4. Bortörvény/A borászati termékek előállítása és kezelése
5. Bortörvény/A származási igazolások
6. Bortörvény/Borok kiszerelése és forgalmazása
7. Bortörvény/A tájbor megnevezése
8. Bortörvény/Mellékletek
   1. Bortörvény/Mellékletek/1.sz melléklet
   2. Bortörvény/Mellékletek/2.sz melléklet
   3. Bortörvény/Mellékletek/3.sz melléklet
   4. Bortörvény/Mellékletek/4.sz melléklet
   5. Bortörvény/Mellékletek/5.sz melléklet
   6. Bortörvény/Mellékletek/6.sz melléklet
   7. Bortörvény/Mellékletek/7.sz melléklet
9. Magyar Borkönyv
10. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem
11. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/Rendtartások elfogadása
12. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/Mellékletek
    1. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/1.sz melléklet
    2. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/2.sz melléklet
13. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata
14. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Közös előírások
15. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Borra vonatkozó előírások
16. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Mustra vonatkozó előírások
17. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Kötelező jelölések
18. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Egyéb termékekre vonatkozó előírások
19. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Mellékletek
    1. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/1.sz melléklet
    2. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/2.sz melléklet
    3. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/3.sz melléklet
    4. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/4.sz melléklet
    5. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/5.sz melléklet
20. Magyar Borkönyv/Technológia
21. Magyar Borkönyv/Technológia/
22. Magyar Borkönyv/Technológia/
23. Magyar Borkönyv/Technológia/
24. Magyar Borkönyv/Technológia/
25. Magyar Borkönyv/Technológia/
26. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés
27. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/
28. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/
29. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/
30. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/Mellékletek
    1. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/1.sz melléklet
    2. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/2.sz melléklet
    3. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/3.sz melléklet
    4. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/4.sz melléklet
    5. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/5.sz melléklet
    6. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/6.sz melléklet
    7. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/7.sz melléklet

Mellékletek

• 1. melléklet: A 34. és a 64. §-ban említett versenyek és testületek.
• 2. melléklet: A 42. §-ban említett hagyományos kifejezések
• 3. melléklet: A 43. §-ban említett hagyományos kifejezések
• 4. melléklet: Az állami ellenőrzőjegy mintája
• 5. melléklet A 82. § (3) bekezdése szerinti földrajzi jelzések.