Kertészet/Tünethatározó/Alma lenticella foltosság
< Kertészet | Tünethatározó
A lap mérete: 3569 bájt
Kártevők
Alma lenticella foltosság
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
Alma lenticella foltosság
Nem fertőző betegség
- A legjelentősebb tárolási betegség, amely már a szüret előtt, a fákon lévő gyümölcsökön is megjelenik.
- A gyümölcs – egyrészt a foltok miatt, másrészt a foltokon megtelepedő, rothadást előidéző gombák miatt – nagymértékben veszít minőségéből.
- A lenticellafoltosság egyik típusa a Jonathan-foltosság.
- A betegség legfontosabb gazdanövénye a Jonathan, de más piros gyümölcsű almafajtákon is előfordulhat.
- A betegség inkább a nagyobb és a jól színeződött gyümölcsökön károsít.
Oka
- A betegség oka a kalciumhiány.
Ezt egyrészt az ionatagonizmus miatti nagy, oldható kálium, esetleg magnéziumtartalmú talaj idézheti elő.
- Másrészt kiválthatja a többéves, nagy adagú káliumtrágyázás a savanyú talajokon, mivel a növény által felvehető kalciumtartalmat számottevően csökkentheti.
- A kalcium felvételét az időjárás is befolyásolja. Szárazság esetén a növény tápanyagfelvétele csökken.
- Ilyenkor a korábban kifejlődött növényrészekből az újonnan növekvők felé áramlik a legtöbb tápanyag, kivéve a kalciumot, amelynek eredményeképpen a gyümölcs sejtfalak közötti pektinrétegében kalciumhiány áll elő.
Tünet
- A lenticellafoltosságra jellemző, hogy a gyümölcs színesebbik oldalán, a héjon, a lenticellák körül 2–3 mm átmérőjű, kerek, határozott szegélyű, enyhén bemélyedő sötétbarna vagy fekete foltok láthatók.
- A folt közepén a kifehéredett lenticella jól megfigyelhető.
- A gyümölcs húsában nem észlelhetők elváltozások.
- A Jonathan-foltosságra jellemző, hogy a foltok nemcsak a lenticella körül, hanem a gyümölcshéjon bárhol jelentkeznek, és összeolvadva szabálytalan foltok alakulnak ki.
- A betegség kialakulásának számos tényezője még nem ismert pontosan.
- A megfigyelések és a vizsgálatok szerint a betegség gyakoribb a nagy gyümölcsökön, mint a kisebbeken.
- A szedési érettségkor szüretelt gyümölcsöket a betegség kevésbé károsítja, mint a későn szüretelteket.
- A szüret és a tárolás kezdete között eltelt idő tartama is fontos tényező, a szüret után azonnal betárolt gyümölcs kevésbé károsodik.
- A magas hőmérsékleten tárolt gyümölcs gyorsabban öregszik, ezért a betegség jobban károsítja.
- A szabályozott légtérben történő tárolás csökkenti a foltosodást.
Védekezés
- A betegség megelőzése céljából a talaj tápanyagvizsgálatára épülő tápanyagellátásra kell törekedni.
- Kerülni kell a nagy adagú műtrágyázást.
- Szükség esetén 3–4 alkalommal, 1–2 hetes időközönként kalciumtartalmú szerrel kell permetezni.
- A permetezést egyesek a terméskötődés után, mások a szüret előtt javasolják.
- A gyümölcsöt idejében le kell szedni, s azt azonnal hűtőtárolóba kell elhelyezni.
- Tárolásra a 60 mm átmérő alatti gyümölcsök a legmegfelelőbbek.
- Szabályozott légtérben történő tárolás esetén a szén-dioxid 2,5–5%, az oxigén pedig 3% legyen.
Lásd még: Nem fertőző betegségek
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
